Kállay-kormány

Kállay Miklós kormánya Magyarországon (1942–1944)

A Kállay-kormány a Bárdossy-féle német irányvonal ellensúlyozásaként jött létre. Fennállásának teljes időtartama alatt a Magyar Királyság már a Nagynémet Birodalom szövetségeseként a második világháború hadviselő állama volt. Kállay változtatott az egyértelmű német orientáción, hogy lehetőség esetén sor kerülhessen a háborúból való kiugrásra.

Kállay-kormány
(1942. március 9.1944. március 22.)
Időhossz2 év, 13 nap
KormányfőKállay Miklós (miniszterelnökként, ténylegesen 1944. március 19-ig)
ÁllamfőHorthy Miklós (kormányzóként)
Államformakirályság

Előző kormány
Következő kormány
Bárdossy-kormány
Sztójay-kormány

Kállay Miklós a politikában kinevezéséig nagyrészt ismeretlen alaknak számított. Horthy az ő kinevezésével elsősorban hozzá lojális kormányt akart létrehozni.

A Kállay által vitt külpolitikai irányvonalat hintapolitikának vagy Kállay-kettősnek nevezi a történelemtudomány. Lényege, hogy mindkét hadviselő tömb számára lehetséges szövetségesként tűnjünk fel, hogy a háborús állapot változása esetén Magyarország elhagyhassa a tengelyhatalmakat. Ennek eredményeként 1943 őszén már titkos fegyverszüneti tárgyalások kezdődtek az angolszász államokkal. Ugyanakkor a németeket kielégítendő a Kállay-kormány fegyverezte fel és küldte a Szovjetunióba a második magyar hadsereget, valamint meghozta a negyedik zsidótörvényt, mely sok más intézkedés mellett kötelező munkaszolgálatot írt elő a törvény szerint zsidónak minősülő magyar állampolgároknak.

A német kormány tisztában volt a béketapogatózásokkal, így az egyre nyugatabbra szoruló keleti front biztosítása miatt hozzájuk hű kormányt akartak Magyarország élére. A német hadsereg egy része a Margarethe hadművelet keretében megszállta Magyarországot. Horthy ezek után a volt berlini nagykövet Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek (Sztójay-kormány).[1]

A kormány tagjai szerkesztés

Név hivatal kezdete hivatal vége párt/szervezet megjegyzés
Miniszterelnök
Kállay Miklós 1942. március 9. 1944. március 19.
Külügyminiszter
Kállay Miklós 1942. március 9. 1943. július 24.
Ghyczy Jenő 1943. július 24. 1944. március 22.
Belügyminiszter
Keresztes-Fischer Ferenc 1942. március 9. 1944. március 19.
Pénzügyminiszter
Reményi-Schneller Lajos 1942. március 9. 1944. március 22. gazdasági csúcsminiszter is 1944. január 11-ig
Vallás- és közoktatásügyi miniszter
Hóman Bálint 1942. március 9. 1942. június 3.
Magyar Élet Pártja
Szinyei Merse Jenő 1942. június 3. 1944. március 22.
Igazságügy-miniszter
Radocsay László 1942. március 9. 1944. március 22.
Honvédelmi miniszter
Bartha Károly 1942. március 9. 1942. szeptember 24.
Nagy Vilmos 1942. szeptember 24. 1943. június 12.
Csatay Lajos 1943. június 12. 1944. március 22.
Földművelésügyi miniszter
br. Bánffy Dániel 1942. március 9. 1944. március 22.
Kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter
Varga József 1942. március 9. 1943. március 29.
iparügyi miniszterként
Zsindely Ferenc 1943. március 29. 1944. március 22.
Iparügyi miniszter
Varga József 1942. március 9. 1943. március 29.
Bornemisza Géza 1943. március 29. 1944. március 22.
Közellátási tárca nélküli miniszter
Győrffy-Bengyel Sándor 1942. március 9. 1942. június 14.
vezérezredes
Reményi-Schneller Lajos 1942. június 20. 1942. június 30.
Lossonczy István 1942. június 30. 1942. október 19.
Szász Lajos 1942. október 19. 1944. március 22.
Tárca nélküli hadigondozási miniszter
Lukács Béla 1942. április 17. 1944. március 22.
Tárca nélküli nemzetvédelmi-propaganda miniszter
Antal István 1942. április 17. 1944. március 22.

Források szerkesztés

Bölöny József: Magyarország kormányai 1848-1992. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992

Hivatkozások szerkesztés

  1. 1967. január 14. (magyar nyelven) (html). www.rubicon.hu. [2016. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 25.)