Kálmán László (nyelvész)

(1957–2021) magyar nyelvész

Kálmán László (Budapest, 1957. november 24.2021. október 10.[1]) nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Elméleti nyelvészet szakcsoportjának, később Elméleti nyelvészeti tanszékének docense, Kálmán C. György irodalomtörténész testvére. A közéletben elsősorban 2007-ben lett ismert, amikor ellenindítványt nyújtott be a Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezéséhez.[2][3]

Kálmán László
Életrajzi adatok
Született1957. november 24.
Budapest
Elhunyt2021. október 10. (63 évesen)
Ismeretes mint nyelvész
Nemzetiség magyar
Állampolgárság magyar
Pályafutása
Munkahelyek
Más munkahelyek ELTE Bölcsészettudományi Kar
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmán László témájú médiaállományokat.

Életpályája szerkesztés

Középfokú tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában végezte franciaorosz tagozaton, és ebben az intézményben tett 1976-ban érettségi vizsgát. Az érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanult tovább, spanyol nyelv és irodalom szakon, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakon, ahol 1981-ben szerzett diplomát. 1981 és 1983 között a budapesti Filmtudományi Intézet munkatársaként dolgozott, közben tanulmányait folytatta, és 1983-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett, majd 1985-ben a Salzburgi Nyári Egyetemen fonológiát hallgatott.

1984–87 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének Tudományos továbbképzési ösztöndíjasa volt. 1986-ban elnyerte a Boursier de la Confédération kutatói ösztöndíját, és egy évet töltött a svájci Genfben. Hazatérése után az MTA Nyelvtudományi Intézete foglalkoztatta 1991-től egészen haláláig. 1991-től ismét külföldön folytatta munkáját docensként Amszterdamban, a számítógépes nyelvészet szakon 1992-ig.

Alapító tagja, és haláláig vezető oktatója volt az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoportjának (később tanszék), docensi kinevezését 1994-ben nyerte el. 2000 és 2002 között a budapesti Mindmaker Ltd. alkalmazta tudományos főmunkatársként. Ezen irányú tevékenységét a 2003-tól az Applied Logic Laboratory cég keretén belül végezte, de egyetemi oktatói munkáját ezen időszak alatt is folytatta. Ezzel párhuzamosan részt vállalt a Nemzeti Digitális Archívum munkájában a szemantikai munkacsoportjának tagjaként és az Erasmus Kollégium vezető tanáraként. 2005-től az Erasmus Kollégiumi Tanács tagja is volt egyben.

2004–2008 A Szövegértés-szövegalkotás integrált anyanyelvi tananyag elkészítésének szakmai vezetője Arató Lászlóval együtt. A közoktatás reformját célzó taneszközök EU-s pénzből készültek a suliNova Kht., később pedig az Educatio Kht. (majd Educatio Nonprofit Kft.) égisze alatt. Valóban taneszközökről, és nem pusztán tankönyvekről volt szó: a nagyszabású tervek között interaktív, számítógépes anyagok, multimédiás mellékletek is szerepeltek. Ez nagyon nagy újítás volt minden korábbi tananyaghoz képest. A program mind tartalmában, mind módszertanában radikálisan kívánta megújítani a magyartanítást: minden évfolyam számára hét-nyolc „munkáltató tankönyv” (munkafüzet) készült, minden egyes tanórához tanári útmutatóval, módszertani segédlettel. Jelenleg a Magyartanárok Egyesületének honlapjáról érhetők el a tanulói munkafüzetek és a hozzájuk készült tanári útmutatók.

A Milestone Intézet Nyelvtudományi szakirányának alapító tagja, és 2016-tól haláláig rendszeres oktatója.

Szakmai munkájában és tanári pályáján nagymértékben segítette az idegen nyelvekben való jártassága. Anyanyelvén, a magyaron kívül angol, francia, spanyol, holland, német és orosz nyelven tudott kommunikálni. Számítógépes ismeretei kiterjedtek a Unix és a DOS operációs rendszerekre valamint a Lisp, C, C++, Python programnyelvek, továbbá a HTML és a TeΧ leírónyelv ismeretére.

2021. október 10-én reggel Kálmán László testvére, Kálmán C. György bejelentette, hogy az éjszaka folyamán Kálmán László elhunyt: elaludt és többé nem ébredt fel.[4]

Szakmai érdeklődési területe szerkesztés

Grammatikaelmélet, formális szemantika, analógiás nyelvtanok, számítógépes nyelvészet, konstrukciós nyelvtan, anyanyelvi nevelés és nyelvtudományok.

Nyelvi ismeretterjesztés szerkesztés

1992–1997-ig a Bartók rádió Muzsikáló reggel c. műsorában Nyelv-ész-érvek címen Nádasdy Ádámmal közösen tartott pár perces előadásokat nyelvészetről. Ezek az előadások jelentek meg később összegyűjtve a Hárompercesek a nyelvről c. könyvükben.

2013–2014-ig a Klubrádióban Neuman Gáborral közösen szerkesztette és vezette az "Egyébként" c. nyelvészeti ismeretterjesztő műsort.

2014-től haláláig Nádasdy Ádámmal együtt szerkesztője volt a Klubrádió Szószátyár című műsorának.[5]

2009–2018 között a Nyelv és Tudomány hírportálon – ahol "A nyelvész majd megmondja" címmel önálló rovata is volt – több, mint 300 írása jelent meg

2017-től haláláig a Qubit állandó szerzője volt. Témái a programnyelvektől a filozófiai, nyelvfilozófiai és a nyelvtanoktatási kérdéseken át a leggyakorlatiasabb nyelvhasználati problémákig terjedtek. Ő volt a Qubit podcastjának első vendége is.

Oktatói munkája szerkesztés

  • Neumann János Számítástudományi Társaság
  • Groningeni Nyári Egyetem
    • 1990. Bevezetés a diskurzusreprezentációs elméletekbe
  • BME Informatikai Kar
    • 1991. Számítógépes nyelvészet
  • Amszterdami Egyetem, Számítógépes Nyelvészet Tanszék.
    • 1991-1992. Diskurzusszemantika, Számítógépes mondatelemzés.
    • 1991-1993. Jelentés és kontextus
  • ELTE Romanisztikai Doktori Iskola
  • ELTE Angol Nyelvészet BA
    • 2006-2007. Informatika
  • ELTE Anglisztika BA, Germanisztika BA, Keleti nyelvek és kultúrák BA, Ókori nyelvek és kultúrák BA, Romanisztika BA, Szabad bölcsészet Szlavisztika BA.
    • 2006-2008. Bevezetés a nyelvtudományba
  • MTA-ELTE Elméleti Nyelvészet Szakcsoport
    • 1989-1990. Nem-lineáris fonológia
    • 1990- Dinamikus szemantika
    • 1990- Terepmunka, magyar, beás, siketek jelnyelve
    • 1990- Számítógépes ismeretek, (Lisp, TeX, C)
    • 1993-1997. Diskurzus-szemantika
    • 1993- Formális szemantika
    • 1993- Konstrukciós nyelvtan
    • 2000- Magyar leíró nyelvtan
    • 2000- A nyelvészet területei
    • 2000- Számítógépes nyelvészet
    • 2000- Számítógépes lexikon-modellek
    • 2004- A formális szemantika logikai alapjai
    • 2004- Beás leíró nyelvtan[6]
    • 2006- Bevezetés a nyelvtudományba | Bevezetés a nyelvtudományba (2., bővített kiadás)
    • 2006- Informatika

Könyvek szerkesztés

  • A Lisp programozási nyelv; Műszaki, Bp., 1989; szerkesztők: Zimányi M., Kálmán L. és Fadgyas T. ISBN 9631081834[7]
  • Kálmán László–Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről; Osiris, Bp., 1999 (Osiris könyvtár Nyelvészet)
  • Magyar leíró nyelvtan. Mondattan I. Budapest, 2001. Szerkesztette: Kálmán László
  • Kálmán László–Rádai Gábor: Dinamikus szemantika; Osiris, Bp., 2001 (Osiris könyvtár Tertium non datur)
  • Konstrukciós nyelvtan, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001. ISBN 9638609079[8]
  • Kálmán László-Trón Viktor-Varasdi Károly, Lexikalista elméletek a nyelvészetben, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2002. ISBN 9639372293
  • Kálmán László és Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005. ISBN 9789637094651
  • Magyar nyelv; szerk. Kálmán László, Kerner Anna; Raabe, Bp., 2006 (Tanári kincsestár)
  • Kálmán László–Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba; 2. bőv. kiad.; Tinta, Bp., 2007 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 48.)
  • Papers from the Mókus conference; szerk. Kálmán László; Tinta, Bp., 2008 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 84.)
  • Orsós Anna–Kálmán László: Beás nyelvtan; MTA Nyelvtudományi Intézete–Tinta, Bp., 2009 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 97.)

Publikációk szerkesztés

Interjúk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Elhunyt Kálmán László, nyelvészprofesszor
  2. [1]Origo Medián: kilencigenes népszavazás várható Archiválva 2008. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. Szépe Judit: Előzmények Archiválva 2010. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben; Szépe Judit honlapja.
  4. Meghalt Kálmán László nyelvész, műsorvezető « Media1 (magyar nyelven). Media1, 2021. október 10. (Hozzáférés: 2021. október 10.)
  5. Szószátyár. klubradio.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
  6. Orsós Anna, Kálmán László: Beás nyelvtan. (Hozzáférés: 2009. október 9.)
  7. A LISP programozási nyelv. (Hozzáférés: 2009. szeptember 28.)
  8. Kálmán, László. Konstrukciós nyelvtan. Budapest: Tinta Könyvkiadó (2001. március 1.). ISBN 9638609079 

Források szerkesztés

További információk szerkesztés