Főmenü megnyitása

Kálmán László (nyelvész)

nyelvész

Kálmán László (Budapest, 1957. november 24. –) nyelvész, a nyelvtudomány kandidátusa, tudományos főmunkatárs, az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docense, Kálmán C. György irodalomtörténész testvére. A közéletben elsősorban 2007-ben lett ismert, amikor ellenindítványt nyújtott be a Fidesz–KDNP népszavazási kezdeményezéséhez.[1][2]

Kálmán László
Kálmán László
Kálmán László
Életrajzi adatok
Született1957november 24. (61 éves)
Budapest
Ismeretes mint nyelvész
Nemzetiség magyar
Állampolgárság magyar
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmán László témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Középfokú tanulmányait az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájában végezte franciaorosz tagozaton, és ebben az intézményben tett 1976-ban érettségi vizsgát. Az érettségi után az ELTE Bölcsészettudományi karán tanult tovább, spanyol nyelv és irodalom szakon, valamint általános és alkalmazott nyelvészet szakon, ahol 1981-ben szerzett diplomát. 1981 és 1983 között a budapesti Filmtudományi Intézet munkatársaként dolgozott, közben tanulmányait folytatta, és 1983-ban bölcsészdoktori diplomát szerzett, majd 1985-ben a Salzburgi Nyári Egyetemen fonológiát hallgatott. 1984–87 között az MTA Nyelvtudományi Intézetének Tudományos továbbképzési ösztöndíjasa volt. 1986-ban elnyerte a Boursier de la Confédération kutatói ösztöndíját, és egy évet töltött a svájci Genfben. Hazatérése után az MTA Nyelvtudományi Intézete foglalkoztatta 1991-től egészen egészen 2000-ig. Ezután egy éven át ismét külföldön folytatta munkáját docensként Amszterdamban, a számítógépes nyelvészet szakon 1992-ig. Az ELTE BTK Elméleti nyelvészet szakcsoportjának docensi kinevezését 1994-ben nyerte el. 2000 és 2002 között a budapesti Mindmaker Ltd. alkalmazta tudományos főmunkatársként. Ezen irányú tevékenységét a 2003-tól az Applied Logic Laboratory cég keretén belül végezte. Ezzel párhuzamosan részt vállalt a Nemzeti Digitális Archívum munkájában a szemantikai munkacsoportjának tagjaként és az Erasmus Kollégium vezető tanáraként. 2005-től az Erasmus Kollégiumi Tanács tagja is egyben.

Szakmai munkájában és tanári pályáján nagymértékben segítette az idegen nyelvekben való jártassága. Anyanyelvén, a magyaron kívül angol, francia, spanyol, holland, német és orosz nyelven tud kommunikálni. Számítógépes ismeretei kiterjednek a Unix és DOS operációs rendszerekre valamint a Lisp, TeX (szakértői színvonalon), C, C++, Python és a HTML programnyelvek ismeretére.

Szakmai érdeklődési területeSzerkesztés

Grammatikaelmélet, formális szemantika, analógiás nyelvtanok, számítógépes nyelvészet, konstrukciós nyelvtan, anyanyelvi nevelés és nyelvtudományok.

Nyelvi ismeretterjesztésSzerkesztés

Nádasdy Ádámmal együtt szerkesztője a Klubrádió Szószátyár című műsorának.[3]

Oktatói munkájaSzerkesztés

  • Neumann János Számítástudományi Társaság
  • Groningeni Nyári Egyetem
    • 1990. Bevezetés a diskurzusreprezentációs elméletekbe
  • BME Informatikai Kar
    • 1991. Számítógépes nyelvészet
  • Amszterdami Egyetem, Számítógépes Nyelvészet Tanszék.
    • 1991-1992. Diskurzusszemantika, Számítógépes mondatelemzés.
    • 1991-1993. Jelentés és kontextus
  • ELTE Romanisztikai Doktori Iskola
  • ELTE Angol Nyelvészet BA
    • 2006-2007. Informatika
  • ELTE Anglisztika BA, Germanisztika BA, Keleti nyelvek és kultúrák BA, Ókori nyelvek és kultúrák BA, Romanisztika BA, Szabad bölcsészet Szlavisztika BA.
    • 2006-2008. Bevezetés a nyelvtudományba
  • MTA-ELTE Elméleti Nyelvészet Szakcsoport
    • 1989-1990. Nem-lineáris fonológia
    • 1990- Dinamikus szemantika
    • 1990- Terepmunka, magyar, beás, siketek jelnyelve.
    • 1990- Számítógépes ismeretek, (Lisp, TeX, C).
    • 1993-1997. Diskurzus-szemantika
    • 1993- Formális szemantika
    • 1993- Konstrukciós nyelvtan
    • 2000- Magyar leíró nyelvtan
    • 2000- A nyelvészet területei
    • 2000- Számítógépes nyelvészet
    • 2000- Számítógépes lexikon-modellek
    • 2004- A formális szemantika logikai alapjai
    • 2004- Beás leíró nyelvtan[4]
    • 2006- Bevezetés a nyelvtudományba
    • 2006- Informatika

KönyvekSzerkesztés

  • A Lisp programozási nyelv; Műszaki, Bp., 1989; szerkesztők: Zimányi M., Kálmán L. és Fadgyas T. ISBN 9631081834[5]
  • Kálmán László–Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről; Osiris, Bp., 1999 (Osiris könyvtár Nyelvészet)
  • Magyar leíró nyelvtan. Mondattan I. Budapest, 2001. Szerkesztette: Kálmán László
  • Kálmán László–Rádai Gábor: Dinamikus szemantika; Osiris, Bp., 2001 (Osiris könyvtár Tertium non datur)
  • Konstrukciós nyelvtan, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001. ISBN 9638609079[6]
  • Kálmán László-Trón Viktor-Varasdi Károly, Lexikalista elméletek a nyelvészetben, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2002. ISBN 9639372293
  • Kálmán László és Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2005. ISBN 9789637094651
  • Magyar nyelv; szerk. Kálmán László, Kerner Anna; Raabe, Bp., 2006 (Tanári kincsestár)
  • Kálmán László–Trón Viktor: Bevezetés a nyelvtudományba; 2. bőv. kiad.; Tinta, Bp., 2007 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 48.)
  • Papers from the Mókus conference; szerk. Kálmán László; Tinta, Bp., 2008 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 84.)
  • Orsós Anna–Kálmán László: Beás nyelvtan; MTA Nyelvtudományi Intézete–Tinta, Bp., 2009 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához, 97.)

PublikációkSzerkesztés

InterjúkSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Origo Medián: kilencigenes népszavazás várható
  2. Szépe Judit: Előzmények Archiválva 2010. augusztus 3-i dátummal a Wayback Machine-ben; Szépe Judit honlapja.
  3. Szószátyár. klubradio.hu. (Hozzáférés: 2019. szeptember 8.)
  4. Orsós Anna, Kálmán László: Beás nyelvtan. (Hozzáférés: 2009. október 9.)
  5. A LISP programozási nyelv. (Hozzáférés: 2009. szeptember 28.)
  6. Kálmán, László. Konstrukciós nyelvtan. Budapest: Tinta Könyvkiadó (2001. szeptember 19.). ISBN 9638609079 

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kálmán László (nyelvész) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés