Kálvin téri református templom (Budapest)

Budapesti református templom

A budapesti Kálvin téri református templom a református egyház legismertebb fővárosi temploma. Budapest legnagyobb református temploma. A Deák téri evangélikus templom után pedig a második legnagyobb protestáns templom a fővárosban. A IX. kerületben pedig a Bakáts téri templom után a második legnagyobb templom. A Kálvin tér és a környező utcák nevei a református egyház közel két évszázados jelenlétét tanúsítják. A templom épülete ma műemlék.

Kálvin téri református templom
1041. sz. műemlék
Vallás kereszténység
Felekezet református egyház
Egyházközség Budapest-Kálvin téri Református Egyházközség
Lelkész Páll László, Kun András Nándor, Benedeczki Attila, Papp Judit
Építési adatok
Építése 18161830
Stílus klasszicizmus
Tervezője Hild Vince
Elérhetőség
Település Budapest IX. kerülete
Hely 1091 Budapest, Kálvin tér 7.
Elhelyezkedése
Kálvin téri református templom (Budapest IX. kerülete)
Kálvin téri református templom
Kálvin téri református templom
Pozíció Budapest IX. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 19″, k. h. 19° 03′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 19″, k. h. 19° 03′ 40″
Térkép
A Kálvin téri református templom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kálvin téri református templom témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Eredetileg egyszerűbb toronysisakkal épült

A templom leírása szerkesztés

A templom klasszicista stílusban, 1816-tól 1830-ig épült Hild Vince tervei alapján. Építészeti érdekessége, hogy eredetileg két toronnyal tervezték. A soha meg nem épült két torony két külön alapja ténylegesen el is készült, s a középen álló torony ennek a két külön alapnak a belső széleire támaszkodik.[1]

Az egy évvel később elkészült orgona a bécsi Deutschmann cég munkája, 1891-ben újította fel és nagyobbította meg a pécsi Angster cég. Az oszlopos timpanonnal zárt előcsarnokot az 1838-as árvíz utáni helyreállításokat követően, az oldalkarzatokat pedig 1854 és 1855 között, Hild József tervei szerint építették fel az angol születésű Zichy Emmanuelné Strachan Sarolta grófnő adományából. Ő ugyanis úgy végrendelkezett, hogy vagyona egy részét a karzatok felépítésére fordítsák. A templom a mai képét a toronysisak megépítésével nyerte 1859-ben. A déli oldalon levő Kálvin terem ablakain Róth Miksa üvegfestmény-sorozata keresztény szimbólumokat és neves, református egyháztörténeti személyeket – Kálvin Jánost, Bocskai Istvánt és Bethlen Gábort – ábrázol. A templom főhomlokzatából magasra emelkedik a buzogánydíszes sisakban végződő, vaskos torony. Az előcsarnokból két lépcsőház vezet fel a karzatokhoz. A monumentális hatású belső tér dongaboltozata közepében elliptikus kupola emelkedik. A földszinten korlát választja el a presbiterek helyét, melynek közepén az Úrasztal áll. A szószék fölötti hangvető Hild József műve. A templombelső fehér felületeit aranyozott stukkók díszítik.

Az épület teljeskörű felújítására 2013-14-ben került sor,[2] a budapesti 4-es metró építése kapcsán. Az orgona[3] rekonstrukciója 2013-ban készült el.[4]

Nagyharang szerkesztés

A templom eredeti nagyharangját Eberhardt Henrik öntötte 1833-ban. 1933 és 2006 között ez a harang szólt minden délben a Petőfi Rádióban. Sajnos ez 1980-ban megrepedt. A mai nagyharang még abban az évben, Gombos Lajos műhelyében készült el. Az új harang e1 hangú, a tömege 1050 kg, alsó átmérője 125 cm.[5] Bronzanyaga is elődjéből származik. A templomnak jelenleg ez az egyetlen harangja, két másik, kisebb harangját (kb. 500 és 250 kg) az első világháború idején elrekvirálták, újraöntésükre azóta sem került sor, a toronyban már nincs hely számukra, mivel a tornyot az M4-es metróvonal építésekor acélszerkezettel erősítették meg.

A síremlék szerkesztés

Az egyháztanács jóváhagyásával a Strachan Sarolta grófnő emlékére síremléket építettek, hamvait pedig a templom alatti kriptában helyezték el. Tekintettel az anglikán egyház – melyhez a grófnő is tartozott – temetkezési szokásaira, az egyháztanács megadta az építési engedélyt azzal a kikötéssel, hogy az elhunyt grófnőt ábrázoló, művészi kivitelezésű szobrot nem a templomtérben, hanem egy külön erre a célra épített fülkében helyezzék el. A sírhely gótizáló architektonikus kiképzését a Vigadó építésze, Feszl Frigyes (a portikusz oszlopait készítő Feszl József kőfaragó fia) tervezte. A szarkofágot – az elhunyt grófnő fekvő alakjával – Raymond Gayrard francia szobrászművész készítette el.

Galéria szerkesztés

Kapcsolódó szócikk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Parókia Portál
  2. https://www.parokia.hu/v/megujult-az-orszag-temploma/
  3. Archivált másolat. [2019. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  4. https://www.youtube.com/watch?v=O282684EG2I
  5. Archivált másolat. [2018. január 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 5.)

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Pruzsinszky Pál: A budapesti Kálvin-téri templom. Visszatekintés a pesti református egyház múltjára; Bethlen Ny., Budapest, 1921
  • Patay Pál: A 100 éves Kálvin-téri templom. 1830–1930; előszó Ravasz László; Budapesti Református Egyházmegye, Budapest, 1930
  • Schoen Arnold: A pesti Kálvin-téri református templom; Sylvester Ny., Budapest, 1939 (Kálvin könyvtár)
  • Bottyán János: A budapesti Kálvin téri templom története. 1830–1980; Református Zsinati Iroda, Budapest, 1980
  • Bibó István: Budapest, Kálvin téri református templom; TKM Egyesület, Budapest, 1999 (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára)
  • A Kálvin téri kripta titkai; szerk. Kő András, Susa Éva; Kortárs, Bp., 2014
  • Nagy Gergely: A Kálvin téri református templom és kriptája; fotó Szelényi Károly; Magyar Képek, Veszprém–Budapest, 2014