Főmenü megnyitása
Cancan en l'air.jpg
Henri de Toulouse-Lautrec 031.jpg

A kánkán algériai eredetű, a 19. század dereka óta éjszakai mulatókban női tánckarok által előadott gyors, erotikus tánc. Offenbach révén az operettbe is bevonult.

A kánkán kikötővárosok matrózkocsmáiból indult diadalútjára. Először Marseille-ben és Toulonban hódított, aztán már Párizsban is.

Kánkán zengett a báltermekben és a kültelki mulatságokon, a főurak palotáiban és a kispolgár szerény szalonjában. Végül megjelent a mulatók színpadain is, ahol rikoltozva, egy bacchanália vad bakugrásaival rémisztgette és gyönyörködtette a publikumot.

Offenbach Orfeuszában nyerte el végső színpadi formáját. E pillanattól kezdve a kánkán több volt, mint egy szilaj, fékevesztett tánc. Az egyik jelképe a Második Császárságnak, az aranyborjú körül örvénylő körtáncnak, e különös birodalomnak, melynek falait, alighogy felemelték, máris a korrupció, a kegyetlen önkényuralom és a pénz titkos erői repesztették szét.

Egyes ellenőrizhetetlen pletykák szerint a tánc végén, közvetlenül a spárgázás előtt a táncosnők felkapott szoknyája láttatta, hogy van-e rajtuk alsónemű egyáltalán.

ForrásSzerkesztés