Főmenü megnyitása

Kántor Imre (Nyitranagykér, 1860. február 29. – 1913 után) az Országos Statisztikai Hivatal tisztviselője, költő, újságíró.

Kántor Imre
Született 1860. február 29.
Elhunyt 20. század
Foglalkozása költő

ÉleteSzerkesztés

Kántor Lajos és Nyulassy Karolina fiaként született. 1888-tól a statisztikai hivatalnál dolgozott. 1913. április 17-én Budapesten feleségül vette a nála 31 évvel fiatalabb Kántor Viktóriát, Kántor Kálmán és Botlik Jozefa lányát.[1]

Költeményei a következő lapokban jelentek meg: Budapest (1880–1892), Gyöngyvirág (1881–1882), Szabadság (1881–1889), Gondűző (1885), Képes Családi Lapok (1885–1894), Ország-Világ (1886, 1891; Irma és Elekes névvel), Komárommegyei Közlöny (1886–1888), Keresztény Magyarország (1887–1888), Pápai Lapok (1887), Világ Tükre (1888), Nemzeti Hirlap (1888, 1892), Arad (1889), Debreczeni Hiradó (1889), Győri Hirlap (1889), Magyar Szemle (1889), Somogy (1889), Üstökös (1889), Magyar Nők Lapja (1891).

MűveiSzerkesztés

  • Az én világom. Budapest, 1888.
  • Örökkévalóság. Budapest, 1894.
  • Legújabb költemények. 1914.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés