Főmenü megnyitása

Kármán Mór

magyar pedagógus, neveléstudós, egyetemi tanár, közoktatás-politikai szakember

Szőllős-kislaki[1] Kármán Mór (1874-ig Kleinmann,[2] Szeged, 1843. december 25.Budapest, 1915. október 14.)[3] pedagógus, kiemelkedő neveléstudós, egyetemi tanár, közoktatás-politikai szakember.

Kármán Mór
Kármán Mór.jpg
Született Kleinmann Mór
1843. december 25.
Szeged
Elhunyt 1915. október 14. (71 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Gyermekei
Foglalkozása pedagógus
neveléstudós
egyetemi tanár
Sírhely Kozma utcai izraelita temető
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kármán Mór témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Szegedi kiskereskedő családból származott, apja Kleinmann Jakab, anyja Krámer Regina. Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban és Pesten végezte. A szegedi királyi főgimnáziumban érettségizett (1862).[4] A bécsi egyetemen filozófiai s filológiai tanulmányokkal foglalkozott, az egyetemen tanára volt Robert von Zimmermann cseh származású osztrák herbartista filozófus (1862–1865). Hazatérése után Szegeden rabbinikus teológiai, bölcseleti és filológiai tanulmányokat folytatott. A pesti egyetemen bölcsészdoktori s magiszteri oklevelet szerzett (1866).

Lőw Lipót [5] ajánlásával a Pesti Kereskedelmi Akadémián és pesti középiskolákban izraelita vallástant tanított (1868–1870). Részt vett a tanáregyesület gyűlésein, neve csakhamar ismeretessé vált pedagógiai s tanügyi kérdéseknél. Ennek köszönhette, hogy Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter kiküldte a lipcsei egyetem gyakorlati tanárképzésének tanulmányozására (1869). Lipcsében az egyetemi tanárképzést átalakító vezetőjének, Tuiskon Zillernek bizalmát pedagógiai készültségével annyira megnyerte, hogy az mindjárt kinevezte az egyetemhez szervezett gyakorló elemi iskolai presbitériumának elnökévé, s avval is megbízta fiatal tanítványát: készítse el az iskola új szervezeti és tanulmányi rendjét.[6] Megismerkedett – ekkor a városban élő – Wilhelm Reinnel, a herbartiánus pedagógia másik jelentős személyiségével.

Visszaért Pestre (1871. ősz), s a Pesti Királyi Magyar Tudományegyetem magántanáraként elkezdte az Egyetemen a pedagógia, etika és pszichológia oktatását (1872). – Fináczy Ernő emlékezett előadásaira:

„…tudományos érdeklődésem… egyik [ága a klasszika-filológia]. A másik a filozófia és pedagógia, s különösen az utóbbi volt. Ennek oka tanáromnak Kármán Mórnak hatásában rejlett. Kármán akkortájt nemrégen került haza Lipcséből, ahol Ziller Tuiskó volt tanára. Alapjában Kármán a herbárti pedagógiának volt követője, anélkül hogy ez a rendszer rabul ejtette volna. Önállóan gondolkodó fej volt, aki azt, amit átvett egyénileg át tudta formálni. Rendkívüli szuggesztív erő lakozott benne, előadásaiban is. Nem annyira anyagot adott, mint inkább problémákat fejtegetett. Előadása nélkülözte az iskolás rendet, a szabatos mondattani formát, a tetszetős folyamatosságot, de amit mondott annak volt súlya és ébresztő ereje. A hallgató mind egy szeme előtt látta a probléma nehézségeit a megoldáshoz vezető út kibontakozását, és végül a megoldást. A tanár ott a katedrán fűzte egymáshoz gondolatait, ott alakult ki az előadás. Szóval Kármán vetette meg alapját annak a pedagógiai gondolkodásomnak, amely később mindjobban kialakult, s melynek végelemzésében [a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemen] pedagógiai tanszékemet köszönhettem. Klasszika-filológiai iskolázottságom adta meg a történelmi tudományos érdeklődést, és a módszert mellyel azután filozófiai és pedagógiai készültség párosult. Kármánnak három év alatt hirdetett valamennyi kollégiumát hallgattam: logikát, pszichológiát, ethikát, gimnáziumi pedagógiát, didaktikát, neveléstörténetet.”[7][8]

Elkészítette, az általa javasolt gyakorló főgimnáziumi szabályzat tervezetét és az Egyetem mellé szervezett Középiskolai Tanárképző Intézethez a bölcselet és pedagógia tanári feladatainak ellátására kapott megbízatást. A Pauler Tivadar közoktatási miniszter által engedélyezett gimnáziumi gyakorlóiskola (mintaiskola) megnyitását (1872. május 16.) követően kinevezték az iskola pedagógiai vezetőjévé (1872. augusztus 28.). Kezdettől fogva szívvel-lélekkel foglalkozott a középiskolai tanárjelöltek gyakorlati tanításával, s nemcsak szóval, hanem példaadásával is ő honosította meg Magyarországon a Herbart-féle pedagógiai elméleten, és gyakorlati pszichológián alapuló tanítási módszert, módszerességet, melynek külföldön a lipcsei Ziller, a hozzá hasonló elméleti alapokon működő jénai Wilhelm Rein és a prágai Otto Willmann voltak a legkiválóbb képviselői.[9] Míg azonban azok inkább a népiskolai tanítással kapcsolatban közvetítik a herbarti-tanítás módszertanát, addig ő a Herbart–Ziller–Karl Volkmar Stoy-féle irányt nagy önállósággal és rendkívüli szervezőképességgel a teljes gimnáziumi képzés folyamatában valósította meg. Magyarországon a gyakorlati tanítás terén Herbart szellemébe senki se hatolt be oly mélyen, mint ő. E téren egy olyan magyarországi pedagógiai iskola vezető teoretikusa, alapítója lett, mely mellőzte a 19. század végén a német herbartista pedagógiában erőteljesebben jelentkező sablonszerűségeket, és szigorúan megokolt etikai–pszichológiai elvekre épülőn, a nemzeti sajátosságok érvényesítésének törekvése jellemezte.[10]

A Országos Közoktatási Tanács rendes tagja (1873–1915), illetve jegyzője (1873–1883) volt.[11] Új gimnáziumi tantervet és utasításokat szerkesztett, ezekben új alapokra fektette a magyarországi gimnáziumi oktatást és új irányt adott a magyarországi művelődésnek (1879).[12][13] Súlyos betegsége miatt gyakorlóiskolai tanári és az iskola pedagógiai vezetői állásáról lemondott (1897). Részt vett és előadást tartott a II. Egyetemes Tanügyi Kongresszuson (1896. július 2–8.).[14] Gyógyulása után mint az elméleti pedagógiai ügyek előadóját a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumba osztották be (1907). Ferenc József császár és király egyik unokaöccse, Albrecht főherceg tanítását is rábízták. – A magyar közoktatásban végzett érdemeiért magyar nemességet kapott (1908), egyetemi nyilvános rendes tanár lett (1909). Részt vett, és előadást tartott a III. és a IV. Nemzetközi Filozófiai Kongresszuson (Heidelberg – 1908. augusztus 31–szeptember 5; Bologna – 1911. április 6–11.), és két Nemzetközi Erkölcsi Nevelési Kongresszuson (I. London – 1908. szeptember 25–29. és II. Hága – 1912. augusztus 22–27.).[15]

Egy anekdota: Kármán Mór nagyon szerény ember volt, és amikor Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című festményén Krisztusban sokan ráismertek, így tiltakozott:

„Krisztus már régen példaképül szolgál nekem, de hogy valaha én szolgáljak mintául Krisztusnak, azt sose hittem volna.”[16]

Öt gyermeke volt: Ferenc, Elemér, Tódor, Miklós és Jozefin.

Sírja Budapesten a Kozma utcai izraelita temető 5A–18–1 sírhelyén található.

Ismertebb tanítványaiSzerkesztés

Művei (válogatás)Szerkesztés

 
Kármán Mór ethikája, összeállította Kármán Elemér

Publikációi szorosan követték gyakorlati pedagógiai feladatait, tevékenységét. Nem írta le, nem összegezte egy átfogó elméleti műben pedagógiai alapvetését. – Tanulmányai részletes bibliográfiája olvasható előbb a Szinnyei József szerkesztette Magyar írók élete és munkái 5. kötetében,[17] majd a Kármán Mór munkái és dolgozatai bibliográfiában a Magyar Paedagogia XXV. évfolyam, 1916, 10. szám, 586–593. oldalain.[18] – Írásainak a jegyzetekben megadott bibliográfiai adatai, csak jelezni kívánják a gyakorlati–kritikai munkásságával együtt járó publikációs tevékenységét.

  • Herbart és Lubrich – Aigner Lajos, Budapest, 1875, 35 o.
  • Beispiel eines rationellen Lehrplans für Gymnasien. Halle a. S., 1890. Online
  • Die Organisation des höheren Unterrichts in Ungarn – C. H. Beck’sche Verlagsbuchhandlung, München, 1896, 53 p. – Sonderabdruck aus Dr. A. Baumeister’s „Handbuch der Erzichungs- und Unterrichtslehre für höhere Schulen”
  • Az ember tragédiája: elemző tanulmány – Budapesti Szemle, CXXIV. kötet, 1905, 57–115. o.
  • Előadás a Társadalomtudományi Társaság vitaülésein a középiskolai kérdésről. Gyorsírói jegyzet alapján. – In. A középiskola reformja – A Huszadik Század Könyvtára, 12. – Deutsch Zsigmond és Társa Könyvkereskedése, Budapest, 1906, 238–263. o. – Hozzáférés ideje: 2012. február 17. 16:00
  • Népoktatásunk szervezése és újabb törvényhozás szükségessége: közoktatásügyi tanulmány – Eggenberger, Budapest, 1906, 108 o. – Klny.: Budapesti Szemle 1906. 357–360. sz.
  • Feminismus és paedagogia: elnöki megnyitó – Eggenberger, Budapest, 1906, 15 o.
  • Közoktatásügyi tanulmányok I. – A felekezeti oktatás és az állam részvétele a népiskola szervezésében – Franklin, Budapest, 1906, 174 o.[19]
  • A történelem tanítása – Pedagógiai dolgozatok II. – Budapesti Szemle 1906, 234–237. o.
  • Egy kis történetphilosophia: művelődésünk fejlődésének törvényszerűsége – Franklin Nyomda, Budapest, 1908, 35 o.
  • A nevelés célja és feladatai – In. Emlékkönyv Beöthy Zsolt születésének hatvanadik évfordulójára – írták tanítványai, barátai, tisztelői – Athenaeum, Budapest, 1908
  • Paedagogiai dolgozatok rendszeres összeállításban I–II. kötet – Eggenberger, Budapest, 1909,
  • Közoktatásügyünk politikai vonatkozásai – Magyar Paedagogia, 1910, 8. szám 465–479. o.
  • Közoktatásügyi tanulmányok II. – Közoktatásunk múltja – Franklin, Budapest, 1911, 271 o.
  • Ungarisches Bildungswesen: Geschichtlicher Rückblick bis zum Jahre 1848 – Universitats-druckerei, Budapest, 1915, 212 p.
  • Bevezetés az erkölcsi nevelés elméletéhez – Magyar Paedagogia, 1916, 10. szám 543–569. o.
  • Kármán Mór váltogatott pedagógiai művei – Összeállította, bevezetővel, jegyzetekkel ellátta: Faludi Szilárd; Közreműködött: Jáki László – Tankönyvkiadó, Budapest, 1969, 269 o. – Hozzáférés ideje: 2011. január 24.

Szerkesztői munkáiSzerkesztés

  • Magyar Tanügy (1873–1882)[20]
  • Jeles Írók Iskolai Tára (1877–1885)
  • Történeti Kézikönyvek (1879–1886)
  • Közoktatásügyi törvények és rendeletek Tára (1868–1877)[21]

IrodalomSzerkesztés

  • Alexander Bernát: Kármán Mór – Budapesti Szemle, 1914, 32–64. o.
  • Alexander Bernát: Kármán Mór vezető eszméi – Magyar Paedagogia, 1914, 3. szám 183. o.
  • Ballér Endre: Tantervelméletek Magyarországon a XIX–XX. században (A tantervelmélet forrásai 17) – Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1996, 224 o. – ISBN 963-682-423-1
  • Emlékkönyv Kármán Mór huszonötéves tanári munkásságának ünnepére – szerkesztették: Volf György–Waldapfel János – Eggenberger, Budapest, 1897, IV, 308 o.
  • Faludi Szilárd: Kármán Mór, a nevelő. – In. Tanulmányok a neveléstudomány köréből, 1966 – A Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának gyűjteménye – Szerkeszti: Kiss Árpád –Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, 369–382. o.
  • Felkai László: Adalékok Kármán Mór oktatástanához – In. Tanulmányok a magyar nevelés történetéből 1849–1944 – szerkesztette: Ravasz János; közreadja a Pedagógiai Tudományos Intézet –Tankönyvkiadó, Budapest, 1957.
  • Felkai László: Kármán Mór emlékezete – Pedagógiai Szemle, 1965. 12. sz.
  • Felkai László: Új eljárások meghonosodása a budapesti gyakorló gimnázium XIX. századvégi oktatómunkájában. – In. A munkára nevelés hazai történetéből: a Magyar Tudományos Akadémia Neveléstörténeti Albizottságának gyűjteménye – szerkesztették: Jausz Béla, Faludi Szilárd, Zibolen Endre – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965.
  • Fináczy Ernő: A magyarországi középiskolák múltja és jelene – Hornyánszky Viktor Könyvnyomdája, Budapest, 1896, 210 o.
  • Fináczy Ernő: Didaktika – sajtó alá rendezték Balassa Brunó, Nagy J. Béla, Prohászka Lajos – Studium, Budapest, 1935 – Hasonmás kiadás: Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 1994 – ISBN 963-7644-27-X
  • Fináczy Ernő: Kármán Mór – Magyar Paedagogia, 1916, 10. szám 513–514. o.
  • Fináczy Ernő: Kármán Mór és pedagógiája – In. Fináczy Ernő: Neveléselméletek a XIX. században – Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1934, 113–120. o.
  • Geréb József: Kármán gimnáziumi munkája – Magyar Paedagogia, 1916, 10. szám 581–582. o.
  • Heinrich János: Kármán a kereskedelmi iskolai tanárképzésről – Magyar Paedagogia, 1916, 10. szám 582–585. o.
  • Heller Bernát: „Kármán Mór” – Izraelita Magyar Irodalmi Társulat Évkönyve, 1916, 251–284. o.
  • Horváth László: Százötven éve született Kármán Mór – Pedagógiai Műhely, 1993, 1. szám, 48–51. o.
  • Kőrösi Henrik: Kármán a minisztériumban – Magyar Paedagogia, 1916, 10. szám 572–581. o.
  • Köte Sándor: Közoktatás és pedagógia az abszolutizmus és a dualizmus korában (1849-1918) – Tankönyvkiadó, Budapest, 1975, 306 o. – ISBN 963-17-1406-3
  • Mázy Engelbert: Kármán Mór: A tanárképzés és az egyetemi oktatás. – Magyar Paedagogia, 1895, 574–583. o.
  • Nyéki Lajos: Kármán Mór és a pedagógusképzés – In. Győri iskolatörténeti millennium ’96: tanulmánykötet… szerkesztőbizottság: Mészáros István… – Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, Győr, 1996, 78–87. o. – ISBN 963-7287-01-9
  • Ravasz János: Kármán Mórra emlékezünk – Magyar Pedagógia, 1966. 1. sz. 1–8. o.
  • Tettamanti Béla: A közösség gondolata Kármán Mór neveléselméletében. (Értekezések a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Pedagógiai Intézetéből. Új sorozat 2.) – Endrényi L. Nyomda, Szeged, 1928, 107 o.
  • Vass Vilmos: Az Országos Közoktatási Tanács tantervi munkálatai a XIX. században – Magyar Pedagógia, 96. évfolyam, 1996. 3. szám, 231–251. o. – Hozzáférés: 2016. május 2.
  • Vass Vilmos: Az Országos Közoktatási Tanács tantervi munkálatai a XIX. században – Magyar Pedagógia, 97. évfolyam, 1997. 3–4. szám, 247–269. o. – Hozzáférés: 2016. május 2.
  • Waldapfel János: A gimnáziumi tanterv revíziója – In. Közműveltség és nevelés – Waldapfel János válogatott dolgozatai – Studium, Budapest, 1938.
  • Waldapfel János: Kármán és az idealizmus – Magyar Paedagogia, 1922, 7–8. szám 129–132. o.
  • Waldapfel József: „Kármán Mór zsidósága” – Libanon, 1943, 4. szám, 89–92. o.
  • Weszely Ödön: Kármán Mór emlékezete – Magyar Paedagogia, 1916, 10. szám 514–542. o.

JegyzetekSzerkesztés

  1. A Magyar zsidó lexikon minden kiadásában a „Szőllőslaki” nemesi névalak olvasható. – Első publikációinál a „Kislaki” névalakot is használta.
  2. A Belügyminisztérium 1874. évi 42686. sz. rendlete. Névváltoztatási kimutatások 1874. év 3. oldal 5. sor.
  3. Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 2077/1915. folyószám alatt.
  4. Lőw Immánuel és Kulinyi Zsigmond: A szegedi zsidók 1785-től 1885-ig – Szegedi Zsidó Hitközség, Szeged, 1885, XXVI, 346. o.
  5. Lőw Lipót „Saját szószékéről csak kétszer hallott mást prédikálni: elsőnek tanítványát dr. Kármán Mórt, ki tanulmányai végeztével…” szólhatott onnan. (Lőw Immánuel és Kulinyi Zsigmond: A szegedi zsidók 1785-től 1885-ig – Szegedi Zsidó Hitközség, Szeged, 1885, XXVI, 214. o.)
    Kármán Mór műveiből:
    - A zsidó nép és irodalom története – David Cassel könyvének fordítása – Aigner, Pest, 1868.
    - A korszerű hitoktatás elvei és rendszere – Magyar-Zsidó Szemle, 1884, 4. szám 275–283. o.
    - Lőw Lipót: alkalmi beszédek – Singer és Wolfner, Budapest, 1911, 30 o. (1. „Lőw Lipót emlékezete” – ünnepi beszéd Lőw Lipót születésének 100. évfordulóján – 2. „Nemzeti és felekezeti élet” –
     Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (I. M. I. T.) millenniumi díszülésén – 3. „Az Isteni Hit Ereje”– zsinagógai beszéd 1869-ből)
    - A zsidóság hivatása és a rabbiság feladata – In: Múlt és Jövő, IV. évfolyam, 1914, 3–6. o.
    Kármán Mór a zsidó tudományos és teológiai folyóirat, a Magyar-Zsidó Szemle munkatársa
  6. Vademecum für die Praktikanten des paedagogischen Seminars zu Leipzig. Herausgegeben von mehreren älteren Praktikanten – Verlag für erziehenden Unterricht, Leipzig, 1870.
  7. Fináczy Ernő [feljegyzései]: [1860–1930]. – Tudós tanárok–tanár tudósok sorozat – Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Budapest, 2000, 48–49. o. – ISBN 963-7644-98-9
  8. Kármán Mór egyetemi előadásairól készült jegyzetekből, egyetemi tankönyv-fordításaiból, és egyéb fordításokból:
    - Psychologia – Kármán Mór előadásai után jegyezte Pétery – Budapest, 1878, 224 o. [Kőnyomat egybekötve: Általános széptan]
    - A műveltség első theoretikusa: Isokrates. Egyetemi előadások nyomán – Közműveltség, 1914, 1. szám.
    - Kármán Mór Ethikája: Ethika mint a sociologia alapja – Előadásai és hátrahagyott iratai alapján összeállította Kármán Elemér – Genius, Budapest, 1921, 169 o.
    - A sophisták és Sokrates – Utolsó egyetemi előadása 1915. október 12-én. – A hagyatékából kiadta a Magyar Közművelődés, 1916.
    - Ernest Renan: A természeti és a történeti tudományok – Magyar Tanügy, 1878, 1–14. o.
    - Matthew Arnold: Iskolai tanulmányok – Magyar Tanügy, 1879, 119–138. o.
    - Hermann Rudolf Lotze: A philosophia az utolsó negyven évben – Magyar Tanügy, 1880, 1–13., 204–209. o.
    - Jules Simon: A tudomány hatása – Magyar Tanügy, 1881–1882, 1–10. o.
    - Logika és a philosophia encyklopaediája: Hermann Rudolf Lotze előadásainak dictatumai – A philosophiai tanulmányok alapvonalai 1. – Atheaneum Kiadó, Budapest, 1884, 133 o.
    - Henri Joly: Philosophiai propädeutika: a psychologia és logika vázlata – Eggenberger, Budapest, 1886, 94 o. (2. kiadás 1896)
    - Oscar Browning: A nevelés elméletének története – bevezető tanulmányt írta, könyvészeti és életrajzi jegyzetekkel ellátott átdolgozás Kármán Mórtól – Eggenberger, Budapest, 1885, 240 o. – (2. javított kiadás 1907)
    - Ernst Renan: Les sciences de la nature et les sciences historiques; Marcellin Berthelot: La science idéale et la science positive – kiadta és a bevezetést írta Kármán Mór – Lampel, Budapest, 1905, 108 p. – Francia könyvtár 28.
  9. A középiskolai tanárképzéssel (tanítóképzéssel) kapcsolatos publikációi:
    - Szervezeti javaslat az egyetem bölcsészetkarának kebelében fennálló középtanodai tanárképezdének paedagogiai szakosztályát illetőleg – Philologiai Közlöny 1871, VII. füzet, Melléklet – Új kiadás: „A gyakorlati iskola működése. Volt tagjainak levelei – Budapest, 1892.”
    - A gyakorló iskola – Magyar Tanügy, 1872, 258–263. o.
    - Módszertani értekezletek – Magyar Tanügy, 1873, 65–71. o.
    - A tanárképzés reformja – Magyar Tanügy, 1875, 624–627. o.
    - Hivatalos munkálat: Módszeres értekezletek középiskoláinkban – Magyar Tanügy, 1877, 174–176. o.
    - Hivatalos munkálatok: Az országos közoktatási tanács felterjesztése a középiskolai tanátképzés tárgyában – Magyar Tanügy, 1878, 414–425. o.
    - Hivatalos munkálatok: A közoktatásügyi tanács véleményes jelentése az egyetem bölcsészeti karának a tanárképzést illető javaslata tárgyában – Magyar Tanügy, 1879, 111–126. o.
    - A tanárképzés ügye hazánkban – Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1890, 517–528. o.
    - A tanítóképző intézeti tanárok képzése – Magyar Paedagogia, 1893, 72–73. o.
    - A tanárképzés és az egyetemi oktatás. Paedagogiai tanulmány – (Melléklet: A budapesti tanárképző int. szervezetére vonatkozó munkálatok és ügyiratok.) – Eggenberger, Budapest, 1895, 74 o.
    - A tanárképzés és a német philosophiai karok – Magyar Paedagogia, 1895, 145–161. o.
    - Adalékok a gymnasiumi oktatás elméletéhez: a Budapesti Magyar királyi Tanárképzőintézet Gyakorlófőgymnasiumában Kármán Mór vezetése alatt tartott elméleti értekezletek (theoreticumok) jegyzőkönyveiből – összeállította Waldapfel János – Eggenberger, Budapest, 1898, 140 o.
    - Adalékok a tanárképzéshez (Levél a szerkesztőhöz) – Országos Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny, 1903, 240–246. o.
    - Vélemény a tanítók képzése és képesítése tárgyában a népoktatás egész körét tekintve – Magyar Tanítóképző, 1904, 30–38. o.
  10. Herbart pedagógiájának megítélésével kapcsolatosan ellentétes nézetet képviselt, nem értett egyet Lubrich Ágosttal, az Egyetem pedagógiai professzorával (Lubrich Ágost 1825–1900). Éles filozófiai vitája volt Pauer Imrével (Pauer Imre 1845–1930; Plagiosippus = Kármán Mór álneve).
    - Herbart és Lubrich – Aigner Lajos, Budapest, 1875, 35 o.
    - Egy tudós koryphaeus. Élet után ismerteti és tudós köreinknek, akadémiánknak, egyetemnek figyelmébe ajánlja Plagiosippus – Révai Leó, Budapest, 1892.
    - A tudós koryphaeus válaszának igazságot szolgáltat Plagiosippus – Révai Leó, Budapest, 1892.
    Irodalom:
    - Perecz László: Túl az iskolafilozófián. A Pauer-Kármán-vitáról. – Világosság. 43. évfolyam 2002, 8–9. szám 55–60. o.
  11. Az Országos Közoktatási Tanáccsal kapcsolatos publikációi:
    - Észrevételek a közoktatási tanács javaslatára – Magyar Tanügy, 1872, 16–22., 320–323. o.
    - Középtanodai törvényjavaslat – Magyar Tanügy, 1873, 42–50., 155–164. o.
    - A közoktatásügyi tanács jelentései rólok – Magyar Tanügy, 1874, 481–493., 648–679. o.
    - Hivatalos munkálat: Emlékirat a közoktatási tanács ügyében – Magyar Tanügy, 1875, 455–467. o.
  12. Az 1879-es gimnáziumi tanterv és utasítások:
    - Tantervtanulmányok – Magyar Tanügy, 1873, 263–266., 401–406. o.
    - A tantervek elméletéhez – Magyar Tanügy, 1874, 97–103. o.
    - Az új gymnasiumi tantervjavaslat – I. Történelem – II. A nyelvek – Magyar Tanügy, 1874, 289–304., 391–402. o.
    - Hivatalos munkálatok: Az új tantervjavaslatok – Magyar Tanügy, 1874, 1–24. o.
    - Gymnasiumaink újjászervezése – Általános utasítás; Utasító észrevételek a magyar, latin, görög, német nyelv és történet tanításához – Magyar Tanügy, 1879, 177–199., 280–319., 368–394. o.
    - Hivatalos munkálat: Utasító észrevételek a földrajz, természetrajz, matematika, rajzoló mértan és szabadkézi rajz tanításához – Magyar Tanügy, 1880, 61–66., 140–141., 151–168. o.
    - Visszapillantás gymnasiumi tantervünk történetére – Magyar Tanügy, 1883, 329–352., 449–471. o.
    - Középiskolai tantervek – A főbb államok középfokú tanterveinek rendszeres egybeállítása. I. Ausztria, Németország, Franciaország és Olaszország gymnáziumi., reálgymnáziumi és lyceumi tervei – Tanárképző Intézet Gyakorló Főgymnázium értesítői – Klny. Eggenberger, Budapest, 1888.
    - A görög nyelv kérdése – A közoktatási tanács számára készült véleményes jelentés – Országos Középiskolai Tanáregylet Közlönye, 1889, 4. szám.
    - Beispiel eines rationellen Lehrplans für Gymnasien – Sammlung pädagogische Abhandlungen, herausgegeben von Dr. Otto Frick und Hans Meyer – Halle an der Saale, 1890. (Az 1879-es magyarországi középiskolai tanterv Bevezetője.)
  13. Középiskolai tankönyvei:
    - A római irodalom történetének vázlata – Gymnasiumi segédkönyv (dr. Kopp s egyéb kútfők után Kislaki Mór fordítása) – Burger Zsigmond, Szeged, 1862, 76 o.
    - A zsidó nép és irodalom története – David Cassel könyvének fordítása – Aigner, Pest, 1868.
    - A tanárképezde gymnasiumának tankönyvei – Magyar Tanügy, 1873, 513–551. o.
    - A tanárképezde gymnasiumának tankönyvei: I. Magyar olvasókönyv középtanodai használatra – Aigner, Budapest, 1874, (2. kiadás 1875, 3. kiadás 1877, 4. kiadás átdolgozva 1879, 190 o.)
    - Magyar olvasókönyv középiskolai használatra II. rész – Eggenberger, Budapest, 1875, (2. kiadás 1880, 3. kiadás 1883.)
    - Magyar olvasókönyv III. rész – A gymnasiumok és reáliskolák harmadik osztálya számára –Eggenberger, Budapest, 1876, 273 o. (3., átdolgozott kiadás, 1882)
    - Az országos közoktatási tanács jelentése a középiskolákban használt tankönyvek tárgyában (Történet, Magyar nyelv, Német nyelv) – Magyar Tanügy, 1878, 225–245. o.
    - Világtörténet rövid előadásban (Edward Freemann könyvének fordítása) – Eggenberger, Budapest, 1879,132 o.
    - Pro domo. A magyar irodalmi tanítás olvasókönyveiről – Magyar Tanügy, 1881–1882, 84–87., 196–201., 296–303., 406–412. o.
    - Képes ABC – Magyar Gyermekkönyv, első olvasási gyakorlat. Mondókák, versikék, mesék, dalok 4–6 éves gyermekek számára. – Eggenberger, Budapest, 1889.
    - Görög és római államrégiségek – Dr. James Gow műve fordítása – Eggenberger, Budapest, 1890.
  14.  - A paedagogia helye a tudományok sorában – Megjelent: A paedagogia feladata és helye a tudományok sorában – Magyar Paedagogia, VI. évfolyam, 1897, 1–11. o. – Ld. Kármán Mór: Pedagógiai dolgozatok rendszeres összeállításban – I. kötet – Eggenberger, Budapest, 1909, 5–17. o. és Kármán Mór váltogatott pedagógiai művei – Összeállította, bevezetővel, jegyzetekkel ellátta: Faludi Szilárd; Közreműködött: Jáki László – Tankönyvkiadó, Budapest, 1969.
  15.  - Die Klassifikation der Wissenschaften. (Előadás a heidelbergi nemzetközi philosophiai kongresszuson.) – Később Das System der Wissenschaften – Ungarische Rundschau, 1912. I. 337–396. p. - Dialektik der ethischen Ideen. (Előadás a heidelbergi nemzetközi philosophiai kongresszuson.) Bericht über den III. internationalen Kongress für Philosophie zu Heidelberg, 928–940. p. – Később Ungarische Rundschau, III Aufgaben der sittlichen Erziehung.
    - Das System der ethischen Ideen und die Entwickelung der Sittlichkeit – Atti del IV. congresso internationale di Filosofia – Bologna, 1911. I. k. 138–139., 329–331., III. k. 64–74. p. – L. Jahrbuch des Vereins für Wissenschaftliche Pädagogik, 44. k. 36–48. p.
    - Aufgaben der sittlichen Erziehung. – Papers on Moral Education, London, 1909. 23–29. p. Később Zeitschrift für Philosophie und Paedagogik, 1909. Jahrgang XVI. Heft 7. 280–285. p.
    - Ethisch-historische Gesichtspunkte zur Theorie des Lehrplans. – Mémoires présentées aux deuxième congres international d’éducation morale III. r. 593–600. p. – Később Jahrbuch des Vereins für Wissenschaftliche Paedagogik, 1914. 46. k. 166–183. p.
  16. Zsidó viccek – Hozzáférés ideje: 2011. június 1. 22:00
  17. Szinnyei (1899).
  18. Kármán (1969).
  19. „Közállapotaink megítélésére nem annyira elméleti fejtegetések képesíthetnek, mint inkább a többi európai állam szervező munkájának elvi méltatása; más nemzetek példájánál nincs helyesebb, tanulságosabb irányadás, csak a magunk történetének, hagyományaink sajátosságának mérlegelését ne zavartassuk meg soha azzal, hogy bármely tetszetős szempontból valamely idegen alakulást egyhamar minta szerűnek veszünk.” (1. o.) „…idegen nemzetek törvényhozása nem szolgálhat oly analógiával, mely részleteiben is irányadó lehetne saját állapotaink törvényes rendezésére.” (2. o.)
  20. Magyar Tanügy – az Országos Középiskolai Tanáregyesület havonta megjelenő folyóirata – A folyóirat II–X. évfolyamát, 1873–1882 között szerkesztette Kármán (Kleimann) Mór; 1876-ig Heinrich Gusztávval – Aigner Lajos kiadása, Budapest.
  21. 1868–1877 között a Magyarország Országgyűlése, valamint a Vallás- és Közoktatási Minisztérium, által közrebocsátott és a népoktatásra vonatkozó törvények, miniszteri rendeletek, tantervek és szabályzatok gyűjteménye – Magyar Tanügy, 1878.

ForrásokSzerkesztés

  • A Pallas nagy lexikona X. kötet – Budapesten, 1893–1900, 172. o. – Hozzáférés ideje: 2011. január 20.
  • Magyar írók élete és munkái 5. kötet – szerkesztette: Szinnyei József – Hornyánszky Viktor Akadémiai Könyvkereskedő, Budapest, 1899(?), ? o. – Hozzáférés ideje: 2011. január 20.
  • Magyar életrajzi lexikon I. kötet (A–K). – főszerkesztő: Kenyeres Ágnes – Akadémiai Kiadó, Budapest, 1967, – ISBN 963-05-2500-3 – Hozzáférés ideje: 2011. január 20.
  • Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László – Magyar Könyvklub, Budapest, 2002, 758–759. o. – ISBN 963-547-759-7
  • Pedagógiai lexikon II. rész – szerkesztették: Fináczy Ernő, Kornis Gyula és Kemény Ferenc – Révai Irodalmi Intézet, Budapest, 1936, 15–19. o.
  • Pedagógiai lexikon II. kötet – szerk: Nagy Sándor – Budapest, 1977, 315–318. o. – ISBN 963-05-0850-8
  • Pedagógiai lexikon – főszerkesztő: Báthory Zoltán, Falus Iván – II. kötet – Keraban Kiadó, Budapest, 1997, 170–171. o. – ISBN 963-8146-44-3
  • Révai Új Lexikona III. kötet – Babits Kiadó, Szekszárd, 2005, 275. o. – ISBN 963-9015-17-2
  • Magyar zsidó lexikon – szerkesztő: Ujvári Péter – Pallas Nyomda, Budapest, 1929. – Újabb kiadás: Blackburn International Incorporation, Blackburn, 1987 – elektronikus változatot összeállította: Nagy Péter Tibor – Legújabb kiadás: Makkábi Kiadó, Budapest, 2000, 453–454. o. – ISBN 963-7475-50-8 – Hozzáférés ideje: 2011. január 21.
  • Kármán, Moritz – In. The Jewish Encyclopedia, 1901–1906, 120. o. – Hozzáférés ideje: 2011. január 28.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés