Főmenü megnyitása

Károlyi Árpád (történész)

történész

Károlyi Árpád vagy Árpád von Károlyi (Pest, 1853. október 7.Budapest, 1940. október 26.) 1875 és 1933 között Ausztriában élő és tevékenykedő magyar történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia rendes, majd tiszteleti tagja. Jelentős eredményeket ért el a 16–17., valamint a 19. századi magyar és erdélyi történelemre vonatkozó bécsi levéltári források feltárásában és közreadásában. 1909 és 1913 között a bécsi Házi, Udvari és Állami Levéltár, 1920 és 1928 között a Bécsi Magyar Történeti Intézet igazgatója volt.

Károlyi Árpád
Károlyi Árpád.jpg
Életrajzi adatok
Született1853. október 7.
Pest
Elhunyt1940. október 26. (87 évesen)
Budapest
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Ismeretes mint történetíró
Nemzetiség magyar
SzüleiKárolyi István
Pályafutása
Szakterület történettudomány
Jelentős munkái Gr. Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka
A Wikimédia Commons tartalmaz Károlyi Árpád témájú médiaállományokat.

Károlyi István (1806–1859) gyermekkönyvíró, pedagógus, jogász fia.

ÉletútjaSzerkesztés

A nagykőrösi gimnázium elvégzése után, 1871 és 1875 között jogi tanulmányokat folytatott a Pesti (1873-tól Budapesti) Tudományegyetemen. Ezt követően 1875-től 1877-ig ösztöndíjjal történelmi, oklevéltani és paleográfiai előadásokat hallgatott a bécsi Osztrák Történetkutató Intézetben (Institut für Österreichische Geschichtsforschung). 1877-től a bécsi Házi, Udvari és Állami Levéltárban (Haus-, Hof- und Staatsarchiv) alkalmazták tisztviselőként, ezzel párhuzamosan 1880-tól a Budapesti Tudományegyetemen oktatott a 16. századi magyar történelem magántanáraként. 1893-ban ez utóbbi egyetemről kapott felkérést a Salamon Ferenc halálával megüresedett magyar történelmi tanszék vezetésére, de ugyanekkor nevezték ki osztálytanácsosi rangban a bécsi levéltár második aligazgatójává, így az egyetemi katedráról lemondott. 1897-től levéltári első aligazgatóként tevékenykedett Bécsben, 1907 után udvari és miniszteri tanácsosi rangban. 1909-től 1913-as nyugdíjba vonulásáig a bécsi levéltár igazgatói feladatait látta el. 1920 és 1928 között az általa szervezett Bécsi Magyar Történeti Intézet első igazgatója volt, 1924-től címzetes államtitkári rangban. 1933-ban végleg hazatelepült Budapestre.

MunkásságaSzerkesztés

Történészi munkássága a korábban ismeretlen, Bécsben őrzött magyar vonatkozású levéltári források felkutatására irányult. Módszeres tanulmányaiban konzervatív, pozitivista felfogással dolgozta fel a Magyar Királyság és az Erdélyi Fejedelemség kora újkori, 16–17. századi történelmének több kérdését, a török- és Habsburg-ellenes küzdelmek múltját. Egyebek mellett behatóan foglalkozott a mohácsi csatavesztést követő 1526–1538-as belháborúval, I. Ferdinánd 1542. évi hadjáratával, a Bocskai-féle 1604–1606. évi felkeléssel, Budavár 1686-os visszavívásával, a korabeli abszolutista hatalmi politikára jellemző hűtlenségi perekkel és a magyar rendi alkotmány 1673-as felfüggesztésével. Közreadta a korszak több jeles alakjának – például Fráter György és Nádasdy Tamás – levelezését, naplóját vagy a forrásokból kibontakozó életrajzi részleteit. Akadémiai székfoglalói témájául is a korai újkor magyarországi és erdélyi köztörténelme szolgált (Illésházy István hűtlenségi pöre, 1881; Bocskay szerepe a történetben, 1898).

A bécsi levéltárakban található kamarai iratanyagok 1919. évi hozzáférhetővé tételét követően érdeklődése a 19. századi magyar történelem felé fordult, behatóan foglalkozott Széchenyi István és Batthyány Lajos államférfiúi tevékenységével, a szabadságharc jog- és alkotmánytörténeti vonatkozásaival.

Levéltárosként jelentős eredményei közé tartozott a bécsi udvari levéltár anyagának rendezése. Neki köszönhetően alkalmaztak a bécsi levéltárban több fiatal magyar történészt, akik személyes irányítása alatt, alapos forrásismerettel felvértezve indultak el a tudományos pályán (pl. Szekfű Gyula és Eckhart Ferenc).

Könyvei és forráskiadványai mellett rendszeresen jelentkezett történelmi tanulmányokkal a Századok, a Budapesti Szemle és a Történeti Tár lapjain. 1885 és 1917 között az ő szerkesztésében jelent meg a Magyar országgyűlési emlékek kilenc kötete, 1931 és 1935 között a Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyvét szerkesztette.

Társasági tagságai és elismeréseiSzerkesztés

1880-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1889-ben rendes tagjává választották, 1925-ben a tiszteleti tagok sorába emelték. 1910-től az Osztrák Tudományos Akadémia külföldi levelező, 1917-től a Magyar Történelmi Társulat tiszteleti tagja volt.

Tudományos munkáiért két ízben, 1888-ban és 1902-ben is elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Marczibányi-jutalmát, 1933-ban pedig az MTA nagyjutalmát. 1930-ban a Corvin-koszorú, 1937-ben a Corvin-lánc kitüntetettje volt.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Adalék a nagyváradi béke s az 1536–1538. évek történetéhez. Budapest, Athenaeum, 1879, 232 p.
  • A Dobó-Balassa-féle összeesküvés történetéhez 1569–72. Budapest, Athenaeum, 1879, 124 p. REAL-EOD
  • A német birodalom nagy hadi vállalata Magyarországon 1542-ben. Budapest, Athenaeum, 1880, 206 p.
  • Fráter György levelezése 1535–1551. Budapest, 1881, 350 p. REAL-EOD
  • Nádasdy Tamás nádor családi levelezése. Szerk. Dr. Károlyi Árpád és Dr. Szalay József. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1882, 260 p. Online
  • Illésházy István hütlenségi pöre. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1883, 216 p. (Első akadémiai székfoglalója) REAL-EOD
  • A magyar alkotmány felfüggesztése 1673-ban. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1883. REAL-EOD
  • Buda és Pest visszavívása 1686-ban. Budapest, Hornyánszky, 1886, 440 p. 1, 2, 3
  • A huszonkettedik artikulus. (Az 1604 : XXII. törvényczikk.) Budapest, Franklin, 1889, 51 p. Online
  • Adalékok Frigyes császár és Mátyás király viszályai történetéhez. Budapest, Athenaeum, 1892, 84 p.
  • Bihácsvidéki bevándorló «vlachok» és czímerök a XVI. század végéről. Budapest, 1892.
  • A vallás-szabadság ügye a korponai gyűlésen, 1605. Budapest, 1894, 44 p.
  • A korponai országgyűlés 1605-ben: Köz- és alkotmánytörténeti tanulmány. Budapest, Athenaeum, 1895, 226 p.
  • Bocskay szerepe a történetben. Budapest, Hornyánszky, 1898, 16 p. (Második akadémiai székfoglalója)
  • A kiegyezés ügye a kassai országgyűlésen 1606. tavaszán. Budapest, Pfeifer, 1899, 208 p. Online
  • Bocskay és a bécsi béke: Bocskay István fejedelemre és korára vonatkozó egykorú emlékek. Budapest, Athenaeum, 1907, 42 p.
  • Gr. Széchenyi István döblingi irodalmi hagyatéka I–II. Szerkesztette és bevezetéssel ellátta Károlyi Árpád. Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1921–1922. Első kötet Második kötet
  • Magyarország társjoga az udvari kincstár javaihoz és az uralkodócsalád hitbizományi javaihoz, történeti és számszerű hivatalos adatok világánál. Budapest, Állami, 1922, 46 p.
  • Néhány történelmi tanulmány. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1930, 517 p. REAL-EOD (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata)
  • Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre I–II. Szerk. Károlyi Árpád. Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1932. REAL-EOD
  • Az 1848-diki pozsonyi törvénycikkek az Udvar előtt. Budapest, Magyar Történelmi Társulat, 1936, 374 p.

Felhasznált forrásSzerkesztés

További irodalomSzerkesztés