Károlyi István (író)

Károlyi István (Fügöd, Abaúj vármegye, 1806. február 25. – Pest, 1859. január 27.) ügyvéd és megyei főjegyző, pedagógus, Károlyi Árpád történetíró édesapja.

Károlyi István
Született	1806. február 25. Fügöd
Elhunyt	1859. január 27. (52 évesen) Pest
Állampolgársága	magyar
Gyermekei	Károlyi Árpád
Foglalkozása	tanár
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Károlyi Sámuel nemes közbirtokos és Bíró Zsuzsánna fiaként született, 1806. február 26-án keresztelték. A sárospataki református főiskolában végezte a gimnáziumi, bölcseleti, pedagógiai, jogi és teológiai tanulmányait; ezek befejeztével 1832-ben ugyanott a szintaxisták publikus praeceptorává nevezték ki. 1833-ban már a poézis tanárát helyettesítette és egyúttal a főiskolai énekkar elnöke (cantus praeses) volt. 1834-ben külföldi tanulmányútra indult. Jártas volt a latin, görög, német, francia, angol és olasz nyelvben és irodalomban. 1835-ben a sárospataki kollégium meghívta a poétika rendes tanárává; ez állásban öt félévet töltött, Tompa Mihálynak is tanára volt a költészettanból. Ezen állásáról 1837-ben leköszönt. Megszerezvén az ügyvédi oklevelet, gróf Teleki József öccsének, Sámuelnek gyermekei nevelését vállalta el és végig vezette őket (köztük gróf Teleki Gyulát) a jogi tanulmányok befejeztéig. Mint gróf Teleki József meghatalmazottjától és a család levéltárnokától, ő tőle vette át Schedel (Toldy) Ferenc a Teleki-könyvtárt az akadémia számára. Mint a grófi család bizalmasa járt 1848 szeptemberében gróf Teleki Ádám tábornoknál, akit a család nevében felszólított, hogy tisztázza magát a hazafiatlanság gyanúja alól. 1849-ben pest megye főjegyzőjévé választotta és mint ilyen, buzgó híve volt Nyáry Pálnak. A szabadságharc lezajlása után a Telekiek máramarosi birtokain bujdokolt. Később veszély nélkül jöhetvén vissza Pestre, nem ügyvédkedett; mert ő is mint sok más túlságosan hazafias magyar ügyvéd, nem akarta az osztrák jogból azt a pótvizsgálatot tenni, amelyet a Bach-kormány a gyakorló ügyvédektől megkövetelt. E helyett, a gróf Teleki-családnál folytatott levéltárnoki tisztén kívül, Gönczy Pál intézetében tanórákat adott. Sokat fáradt Török Pál mellett ő is abban, hogy a református teológiai intézet Kecskemétről Pestre helyeztessék át. 1852-ben nőül vette micsinyei és beniczei Beniczky Teréziát, Gál László 1849-es honvédtábornoknak özvegyét és e házasságnak köszönhette, hogy nem kényszerült, elvei ellen, az ügyvédkedéssel keresni meg kenyerét.

Cikkei megjelentek a Tudományos Gyűjteményben és a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban.

Munkái

• Halotti tanítás az élt viszontagságairól, melyet néhai nemes Fürtös Mihály...törvényt... tanuló ifjúnak hideg tetemei felett a s.-pataki ref. templomban 1832. szent-Mihály hava 23. elmondott. Sáros-Patak, 1832.
• Gyermeklant; Pest, 1843. (2. kiadása: Gyermeklant. Versek, társasjátékok, víg színdarabok, mesék, erkölcsi mondatok és könyörgések 6-10 éves gyermekek számára. uo. 1847. Színes képpel.)
• Szünórák, különböző korú gyermekeknek mulatságul. Uo. 1845.
• Hellen anthologia. Gédike Fridrik rendezménye után sorközölt modorban magyarítá. Első folyam. Uo. 1848.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  

További információk

• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Új magyar irodalmi lexikon I–III. Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6804-7