A kárpátaljai magyarok egyike azon kényszerkisebbségeknek, amelyek az első világháborút lezáró versailles-i békerendszer következtében alakultak ki. Sorsuk immár több mint nyolc évtizede a Csehszlovákia (ma cseh és szlovák), volt szovjet, illetve a ukrán államhoz köti őket, rokoni kapcsolataik, kulturális-nyelvi kötődésük és etnikai identitásuk azonban továbbra is erős szálakkal fűzi őket Magyarországhoz.

Kárpátalja etnikai térképe (2001)
  Kevert ukrán-ruszin lakosság és oroszok

Demográfiai helyzet szerkesztés

 
A magyarok aránya Kárpátalján (2001)

A 16. század közepéig a vidék összlakosságának 2/3-a volt magyar. 1880-ban a terület 410 000 lakosa közül 105 000 vallotta magát magyarnak. Az 1910-ben, az utolsó objektív népszámlálás idején 185 000 magyart írtak össze Kárpátalján. A Trianon utáni időkben tartott népszámlálások során a helyi magyarság számát különböző módszerek és eszközök segítségével megmásították. A területen végzett utolsó 2001-es ukrán népszámlálás során 151 533 magyart írtak össze.

A magyarság száma a 20. században nem emelkedett olyan dinamikusan, mint a területen élő többi nemzetiség esetében.

Jelenleg a magyarság egy nagy tömbben Kárpátalja alföldi, sík vidéki részén, illetve a Tisza, Latorca, Borzsa felső folyásának vidékén szórványban él. A magyarok által lakott települések száma 114, melyekből 78 magyar többségű.[1]

Történelem szerkesztés

Kárpátalja geopolitikai értelemben véve a Felvidék folytatása (Északkelet-Felvidék). A terület megnevezése(Kárpátalja) az első világháború végén alakult ki. Az elmúlt 150 évben Kárpátalja az egyik legtöbbször "gazdát cserélt" területté vált:

Időszak Ország Megjegyzés
1867-ig Magyar Királyság
1867-1918 Osztrák–Magyar Monarchia Azon belül a Szent Korona országaiban
1918-1920 Magyarország A Tanácsköztársaság és a Köztársaság
1920-1939 Csehszlovákia
1939-1945 Magyar Királyság
1945-1991 Szovjetunió Azon belül az Ukrán SZSZK
1991-től Ukrajna

Érdekképviselet szerkesztés

Kárpátalján élő magyarság érdekvédelmét több szervezet is ellátja.

1989-ben alakult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), amely a kárpátaljai magyarok legfontosabb érdekvédelmi szervezete. A szervezet célkitűzései között szerepel a kárpátaljai magyarság önazonosságának, nemzeti kultúrájának és anyanyelvének megőrzése. A szövetség a rendszerváltás idején elérte a régi magyar településnevek és az utcanevek visszaállításában, valamint az 1944-ben elhurcolt kárpátaljai magyarok rehabilitációjában.

Politikai szinten a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt külön frakciót alkot a Kárpátaljai Megyei Tanácsban és a magyarlakta települések jelentős részében a párt adja az önkormányzati vezetőket.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséget (UMDSZ) 1991-ben hozta létre a KMKSZ, a Lvovi Magyar Kulturális Szövetség és a Kijevi Magyar Kulturális Egyesület. 1995-ben a KMKSZ és az UMDSZ viszonya személyi ellentétek miatt megromlott,[2] majd 1997-ben a KMKSZ felfüggesztette tagságát az UMDSZ-ben. A két szervezet viszonya azóta is konfliktusos. 1994–1998 között Tóth Mihály, 2002–2006 között Gajdos István elnök volt Kijevben parlamenti képviselő.[3] Gajdos a Régiók Pártja jelöltjeként 2012-ben ismét mandátumot szerzett.

Az UMDSZ 2005-ben hozta létre az Ukrajnai Magyar Demokrata Pártot (UMDP).

További érdekvédelmi és szakmai szervezetek: Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ), Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége (MÉKK), Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség (BMKSZ), Ungvidéki Magyarok Szervezete (UMSZ), Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség (KMCSSZ).

Oktatás szerkesztés

Az elmúlt évtizedekben az alábbiak szerint alakult a magyarul tanuló általános és középiskolások száma.

Tanév Összesen Magyarul tanulók %
1990-91 204 808 17 619 8.6%
2000-01 200 081 20 900 10.3%
2009-10 155 366 15 596 10%
2016-17 157 414 16 275 10.3%
2020-21 168 442 16 900 10%

Az alábbi táblázat mutatja a nagyobb magyarok által is lakott városok oktatási statisztikáját.[4]

2017-18-as tanév Általános és Középiskola
Település Összesen Magyarul tanul %
Ungvár 15 921 739 4.6%
Munkács 10 943 1 413 12.9%
Beregszász 3 884 1 993 51.3%
Csap 1 026 366 35.7%
Técső 1 565 402 25.7%
Bátyu 346 202 58.4%
Nagyszőlős 3 899 306 7.8%

Az alábbi táblázat mutatja a nagyobb magyarok által is lakott kistérségek oktatási statisztikáját.[4]

2017-18-as tanév Általános és Középiskola
Kistérség (Hromada) Összesen Magyarul tanul % Települések 100 fő feletti magyarul tanuló létszámmal
Csapi 1 613 785 48,7% Csap, Eszeny
Nagydobronyi 1 469 1 460 99,4% Nagydobrony, Csongor, Kisdobrony, Tiszaágtelek
Szürtei 780 580 74,4% Szürte, Kisgejőc, Rát
Kincseshomoki 1 227 433 35,3% Kincseshomok, Sislóc, Koncháza
Beregszászi 6 010 3 787 63% Beregszász, Mezővári, Gát, Makkosjánosi, Badaló, Nagymuzsaly
Bátyúi 1 655 968 58,5% Barkaszó, Szernye, Bátyú, Bótrágy
Nagyberegi 911 599 65,8% Nagybereg, Beregújfalu
Nagybégányi 444 430 96,8% Beregdéda, Kisbégány
Mezőkaszonyi 701 684 97,6% Mezőkaszony, Zápszony
Tiszepéterfalvi 2 275 1 584 69,6% Tiszapéterfalva, Tiszabökény, Nevetlenfalu, Nagypalád, Szőlősgyula, Fertősalmás, Aklihegy
Tiszaújlaki 1 801 815 45,3% Salánk, Tiszaújlak, Verbőc

Egyéb magyar iskolával rendelkező települések oktatási statisztikája.

2017-18-as tanév Általános és Középiskola
Település Összesen Magyarul tanul %
Huszt 4 663 130 2,8%
Dercen 274 274 100%
Fornos 144 144 100%
Izsnyéte 223 124 55,6%
Beregrákos 515 113 21,9%
Visk 1 252 358 28,6%
Aknaszlatina 1 081 147 13,6%
Rahó 2 388 38 1,6%
Kőrösmező 1 344 56 4,2%
Szolyva 6 314 55 0,9%

Kultúra szerkesztés

Településeik szerkesztés

Fontosabb magyarlakta települések:

Neves személyek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. http://karpataljaturizmus.net/telepules.html[halott link]
  2. A KMKSZ és az UMDSZ „együttműködésének” történetéből – Kárpátalja, 2010. szeptember 4.
  3. Az UMDSZ-t nem sikerült megsemmisíteni! Archiválva 2013. november 1-i dátummal a Wayback Machine-ben – Kárpáti Igaz Szó, 2011. december 14.
  4. a b #Відкрита школа. #Відкрита школа. (Hozzáférés: 2022. október 30.)

További információk szerkesztés

  • Dupka György: Kárpátalja magyar személyi és intézmény-adattára; Intermix, Ungvár–Bp., 1993 (Kárpátaljai magyar könyvek)
  • Dupka György: Kárpátalja magyarsága. Honismereti kézikönyv; A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága–Anyanyelvi Konferencia, 2000 (Nyelv és lélek könyvek)
  • Fedinec Csilla: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája, 1918–1944; Fórum Intézet–Lilium Aurum, Galánta–Dunaszerdahely, 2002 (Nostra tempora)
  • Tanulmányok a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról; szerk. Beregszászi Anikó, Csernicskó István; PoliPrint, Ungvár, 2004
  • A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba; szerk. Csernicskó István, tan. Beregszászi Anikó et al.; Poliprint, Ungvár, 2004
  • Fedinec Csilla: Iratok a kárpátaljai magyarság történetéhez 1918–1944. Törvények, rendeletek, kisebbségi programok, nyilatkozatok; Fórum Kisebbségkutató Intézet–Lilium Aurum, Somorja–Dunaszerdahely, 2004 (Fontes historiae Hungarorum)
  • Orosz Ildikó: A magyar nyelvű oktatás helyzete Kárpátalján az ukrán államiság kialakulásának első évtizedében. 1989–1999; PoliPrint, Ungvár, 2005
  • Kultúrakutatás Kárpátalján. Néprajzi, kulturális antropológiai konferencia tanulmánykötete; szerk. Geszti Zsófia, Pákay Viktória, G. Tar Imola; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség–Jankó János Néprajzi Egyesület, Ungvár–Bp., 2005
  • Molnár József–Molnár D. István: Kárpátalja népessége és magyarsága a népszámlálási és népmozgalmi adatok tükrében; Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség Tankönyv- és Taneszköztanácsa, Beregszász, 2005
  • Kárpátalja. Társadalomtudományi tanulmányok; szerk. Beregszászi Anikó, Papp Richárd; MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet–II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, Bp.–Beregszász, 2005
  • Az "Ezeréves ruszin-magyar együttélés a történelem tükrében" című konferencia szerkesztett előadásai, leadott tanulmányai, 2004. március 19-20.; szerk. Donáth Lehel et al.; Belváros-Lipótváros Ruszin Kisebbségi Önkormányzat, Bp., 2005
  • Beregszászi Anikó–Csernicskó István: A kárpátaljai magyar nyelvhasználat társadalmi rétegződése; PoliPrint, Ungvár, 2006 (Rákóczi-füzetek)
  • "Hiába repülsz te akárhová...". Segédkönyv a kárpátaljai magyar nyelvjárások tanulmányozásához; szerk. Csernicskó István, Márku Anita; PoliPrint, Ungvár, 2007
  • Orosz Ildikó: A függetlenségtől a narancsos forradalomig. A kárpátaljai magyarság helyzete a független Ukrajnában, 1991–2005; PoliPrint, Ungvár, 2007
  • "Hogy a magyarság ne vesszen el nyomtalanul ezen a vidéken". A kárpátaljai magyarság 20. századi története és mai helyzete mélyinterjúk tükrében; szerk. Csernicskó István, Hires-László Kornélia, Márku Anita; PoliPrint, Ungvár, 2008
  • Nyelv, identitás és anyanyelvi nevelés a XXI. században. Nemzetközi tudományos konferencia előadásainak gyűjteménye; szerk. Karmacsi Zoltán, Márku Anita; Pro-Print, Ungvár, 2009
  • Skultéty Csaba: Kárpátalja magyarsága a viharok sodrában; Kairosz, Bp., 2009
  • "Otthon a könny is édes". 1944–1955. Kényszermunkára hurcolt kárpátaljai magyarok és németek nyomában a Donyec-medencében. Tanulmányok, hatásvizsgálatok, interjúk, riportok hivatalos iratok, vallomások tükrében; tan. Bakura Sándor; Intermix, Ungvár–Bp., 2009 (Kárpátaljai magyar könyvek)
  • Dupka György–Kőszeghy Elemér: Jelentés a magyar nemzeti közösség helyzetéről Ukrajnában. 2009. Tanulmány; Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, Ungvár, 2009 (KMMI-füzetek)
  • Brenzovics László: Nemzetiségi politika a visszacsatolt Kárpátalján, 1939–1944; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 2010
  • 15 éves a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége. Értelmiségi fórum; összeáll. Dupka György, Zubánics László; MÉKK, Beregszász, 2009
  • Csernyi Gabriella: Multikulturalizmus? A kárpátaljai magyar kisebbség kulturális helyzete a multikulturalizmus tükrében; Dél-alföldi HEURégió Pont Egyesület, Szeged, 2010
  • Hires-László Kornélia: "Az öreg fát már nagyon nehéz kivágni". A nemzeti és lokális identitás faktorai az ezredfordulón a kárpátaljai magyar közösségben; PoliPrint, Ungvár, 2010
  • Berényi András: Kárpátalja magyarsága. Társadalmi-politikai és kulturális fejlődés, 1991–2004; Cafe Juris Könyvek, Dunakeszi, 2011
  • Dupka György: Fogyó, gyarapodó nemzetiségek, érdekképviseletek Kárpátalján. Hatásvizsgálatok a regionális történelmi folyamatok és a szociológiai-demográfiai adatok, nemzetiségi politika tükrében; Intermix, Ungvár–Bp., 2011 (Kárpátaljai magyar könyvek)
  • Kataszter – Kárpátalja. A Kárpát-medence magyar oktatási és tudományos intézményei. Adatbázisfrissítés, 2009. Gyorsjelentés; szerk. Kötél Emőke; Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium, Bp., 2011
  • Ukrán állampolgárok Magyarországon; szerk. Kincses Áron; Kincses-Kovács Kft., Bp., 2011
  • Csernicskó István: Megtanulunk-e ukránul? A kárpátaljai magyarok és az ukrán nyelv; PoliPrint, Ungvár, 2012
  • Dupka György: Magyar művészet Kárpátalján. Kultúr- és művészettörténeti vázlat; Intermix, Ungvár–Bp., 2012 (Kárpátaljai magyar könyvek)
  • Változó nyelvhasználat a hármas határ mentén. Többdimenziós nyelvföldrajzi térképlapok tanúságai; tan. P. Lakatos Ilona, T. Károlyi Margit, Iglai Edit; Tinta, Bp., 2012 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához) + CD-ROM
  • "A 72-es beadvány". Nemzetiségi és oktatáspolitika a '60-'70-es években a Szovjetunióban. A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Lehoczky Tivadar Intézetének konferenciakötete; szerk. Darcsi Karolina, Dobos Sándor; PoliPrint, Ungvár, 2013
  • Márku Anita: "Po zákárpátszki". Kétnyelvűség, kétnyelvűségi hatások és kétnyelvű kommunikációs stratégiák a kárpátaljai magyar közösségben. Monográfia; Líra Poligráfcentrum, Ungvár, 2013 (Rákóczi-füzetek)
  • Iljics gyermekei. A "kárpátontúli szovjet magyar" népoktatás olvasókönyve, 1945–1991; összeáll., szerk. M. Takács Lajos; MKKM, Edelény, 2013 (Edelényi füzetek)
  • Csernicskó István: Államok, nyelvek, államnyelvek. Nyelvpolitika a mai Kárpátalja területén, 1867–2010; Gondolat, Bp., 2013
  • Emlékkönyv a "málenykij robot" kárpátaljai áldozatairól, 1944–2014; bev. Molnár D. Erzsébet; Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, Ungvár, 2014
  • Dupka György: Halottaink, 1944–1959. A kárpátaljai szovjet népirtás eddig ismert áldozatainak névsora; Intermix, Ungvár–Bp., 2014 (Kárpátaljai magyar könyvek)
  • Kárpátalja magyar nyelvű oktatásának jelene és jövője. Oktatási konferencia. Beregszász, 2013. április 17.; szerk. Diószegi László; Teleki László Alapítvány, Bp., 2014
  • Nyelvi jogaink és lehetőségeink. Útmutató és tájékoztató a nyelvtörvény gyakorlati alkalmazásához kárpátaljai magyaroknak; szerk. Beregszászi Anikó, Csernicskó István, Ferenc Viktória; Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Bp., 2014
  • Dupka György–Fuchs Andrea: Kárpátaljai magyar képzőművészek arcképcsarnoka; Intermix, Ungvár–Bp., 2017 (Kárpátaljai magyar könyvek)
  • Dupka György: Kárpátalja magyar művelődéstörténete. Kultúrtörténeti fejezetek Trianontól napjainkig. Művelődéstörténeti-szociográfiai hatásvizsgálat levéltári források, dokumentumok alapján; Intermix, Ungvár–Bp., 2017 (Kárpátaljai magyar könyvek)
  • Dupka György: Magyar irodalmi élet és írásbeliség Kárpátalján. Kultúrtörténeti vázlat, az írástudókat adó táj kulturális jellegzetességei, kortárs írók, irodalmi életet generáló intézmények adattára; Intermix, Ungvár–Bp., 2017 (Kárpátaljai magyar könyvek)
  • Kárpátaljai magyar nők a Gulágon. Történetek, visszaemlékezések, emlékiratok; összeáll., jegyz. Dupka György; Intermix, Ungvár–Bp., 2017 (Kárpátaljai magyar könyvek)
  • Trianoni trauma Munkácson. Különös tekintettel az 1920-as évek helyi nyelvjogi küzdelmeire; összeáll. Király Zoltán, szerk. Benke György, Király Ildikó, szöveggond. Benke Ádám; Berzsenyi, Kaposvár, 2018
  • Dupka György: A nagy háború emlékezete Kárpátalján, 1914–1918. Haditettek, hősök, haditemetők, emlékművek, népemlékezet és ünnepségek; Intermix, Ungvár–Bp., 2018 (Kárpátaljai magyar könyvek)
  • A kárpátaljai magyarság a 21. században. Esszék, tanulmányok; szerk. Zékány Krisztina; Nap, Bp., 2018 (Magyar szemhatár)
  • Nyelvek és nyelvváltozatok térben és időben; szerk. Karmacsi Zoltán, Máté Réka; RIK-U, Ungvár, 2018 (Tanulmányok a Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpont kutatásaiból)
  • Molnár D. István: Perifériáról perifériára. Kárpátalja népessége 1869-től napjainkig; MTA TK Kisebbségkutató Intézet–Kalligram, Bp., 2018 (Regio könyvek)
  • Balogh József: Kárpátalja nagyságai; Fővárosi Ruszin Nemzetiségi Önkormányzat, Bp., 2019
  • Csernicskó István: Fények és árnyak Kárpátalja nyelvi tájképéből; Autdor-Shark, Ungvár, 2019
  • Kárpátalja. Oktatás, kultúra, hitélet és nyelvi folyamatok; összeáll., szöveggond. Székely András Bertalan, szerk. Gasparics Judit, Ruda Gábor, Székely András Bertalan; Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület, Pilisvörösvár, 2019
  • Dupka György: A kárpátaljai magyarság, németség elhallgatott tragédiája, 1944–1946; ford. Ortutay Péter; Intermix, Ungvár–Bp., 2020 (Kárpátaljai magyar könyvek)
  • Kiss Ágnes: Magyar újságok Kárpátalján az első Csehszlovák Köztársaságban. Sajtótörténet; Intermix, Ungvár–Bp., 2020 (Kárpátaljai magyar könyvek)
  • Fedinec Csilla–Csernicskó István: Nyelvi kirakós Kárpátaljáról. Történeti és politikai dimenziók, 1867–2019; Társadalomtudományi Kutatóközpont–Gondolat, Bp., 2020
  • Dupka György: A kárpátaljai magyarság, németség elhallgatott tragédiája, 1944–1946 / A hidden tragedy: the fate of Hungarians and Germans in Subcarpathia, 1944–46; ford. Ortutay Péter; Intermix, Ungvár–Bp., 2020 (Kárpátaljai magyar könyvek)
  • Kárpátalja 1920–2020. A kárpátaljai magyarság elmúlt 100 éve; tan. Csernicskó István; Hodinka Antal Nyelvészeti Kutatóközpontban, Beregszász, 2020
  • A magyarok és a magyar nyelv Kárpátalján; tan. Csernicskó István et al.; Termini Egyesület, Törökbálint, 2021
  • Dupka György: Irodalmi élet Kárpátalján a szovjet időszakban, 1944–1991; Társadalomtudományi Kutatóközpont–Gondolat, Bp., 2021
  • A kárpátaljai magyar közösség nemzetiségi és nyelvi jogai. Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz; szerk. Csernicskó István, Tóth Mihály; Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Bp., 2021