Kék levelibéka

A kék levelibéka, más néven ausztrál levelibéka (Ranoidea caerulea) a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe, a Pelodryadidae családba, azon belül a Pelodryadinae alcsaládba tartozó faj.

Kék levelibéka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Kétéltűek (Amphibia) Rend: Békák (Anura) Alrend: Neobatrachia Család: Pelodryadidae Alcsalád: Pelodryadinae] Nem: Ranoidea Faj: R. caerulea
Tudományos név
Ranoidea caerulea (White, 1790)
Szinonimák
Szinonímák Rana Caerulea White, 1790 Rana austrasiae Schneider, 1799 Rana coerulea — Daudin, 1802 Hyla cyanea Daudin, 1803 Hyla coerulea — Oken, 1816 Calamita cyanea — Fitzinger, 1826 Calamites coerulea — Wagler, 1830 Calamites cyaneus — Wagler, 1830 Hyla (Calamites) cyaneus — Fitzinger, 1843 Pelodryas caeruleus — Günther, 1859 Calamita cyanea — Fitzinger, 1861 Pelodryas coeruleus — Günther, 1863 Pelodryas caerulea — Peters and Doria, 1878 Hyla caerulea — Boulenger, 1882 Hyla irrorata De Vis, 1884 Pelodryas caerulea — Boettger, 1900 Hyla coerulea — Gadow, 1901 Hyla caerulea caerulea — Copland, 1957 Litoria caerulea — Tyler, 1971 Litoria irrorata — Tyler, 1971 Pelodryas irrorata — Wells and Wellington, 1985 Pelodryas caerulea — Savage, 1986
Elterjedés
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Kék levelibéka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Kék levelibéka témájú médiaállományokat és Kék levelibéka témájú kategóriát.

Előfordulása

Új-Guinea és Észak-Ausztrália trópusi esőerdeiben és szárazabb területein egyaránt előfordul, gyakori a településeken is. Szelídsége révén világszerte elterjedt, kedvelt terráriumi állat. Fogságból szökött, majd meghonosodott és szabadon élő populációi vannak Új-Zélandon és az Egyesült Államok egyes déli államaiban, főként Floridában.

Megjelenése

A nőstények nagyobbak a hímeknél. Színét a sötétbarnától a zöldeskékig képes változtatni, a környezettől függően. A többi levelibékához hasonlóan tapadókorongjai vannak.

Életmódja

A nedves időben laza és redőzött bőre révén rengeteg vizet képes felvenni. Egyes feltételezések szerint a vízfelvétel mértékének szabályozása révén képes változtatni a testhőmérsékletét. A szárazabb időszakokat az iszapba beásva vészeli át. Elsősorban ízeltlábúakkal táplálkozik, de kisebb gerinceseket is képes elejteni. Éjszaka és nappal egyaránt aktívak lehetnek.

Felfedezték, hogy a bőrmirigyei által termelt vegyületek közül soknak orvosi jelentősége van: antibakteriális, vírusölő és vérnyomáscsökkentő hatásúak.

Szaporodása

A nedves időszak beköszöntével kezdődik a párzási időszak. Ekkor magas nedvességtartalmú területeket keresnek fel, például víztartályokat és csatornahálózatokat.

A párzási időszakban hímek ujján egy fekete párna képződik, amely a nőstények megragadását segíti elő. A hímek harsogó, ugatásszerű hangokkal hívják fel magukra a figyelmet. Az 1,1-1,4 mm átmérőjű peték a vízben termékenyülnek meg, majd lesüllyednek a fenékre. Az ebihalak 1-3 nap múlva kelnek ki, a metamorfózis 2-3 hét alatt játszódik le. Ivaréretté kétéves korukban válnak.

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. október 9.)
• A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 9.) (angolul)
• Amphibian Species of the World 6.0

További információk

• Litoria caerulea, youtube.com