Kék levelibéka

kétéltűfaj

A kék levelibéka, más néven ausztrál levelibéka (Ranoidea caerulea) a kétéltűek (Amphibia) osztályába a békák (Anura) rendjébe, a Pelodryadidae családba, azon belül a Pelodryadinae alcsaládba tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Kék levelibéka
Caerulea cropped(2).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Rend: Békák (Anura)
Alrend: Neobatrachia
Család: Pelodryadidae
Alcsalád: Pelodryadinae]
Nem: Ranoidea
Faj: R. caerulea
Tudományos név
Ranoidea caerulea
(White, 1790)
Szinonimák
Szinonímák
  • Rana Caerulea White, 1790
  • Rana austrasiae Schneider, 1799
  • Rana coerulea — Daudin, 1802
  • Hyla cyanea Daudin, 1803
  • Hyla coerulea — Oken, 1816
  • Calamita cyaneaFitzinger, 1826
  • Calamites coerulea — Wagler, 1830
  • Calamites cyaneus — Wagler, 1830
  • Hyla (Calamites) cyaneus — Fitzinger, 1843
  • Pelodryas caeruleus — Günther, 1859
  • Calamita cyanea — Fitzinger, 1861
  • Pelodryas coeruleus — Günther, 1863
  • Pelodryas caerulea — Peters and Doria, 1878
  • Hyla caerulea — Boulenger, 1882
  • Hyla irrorata De Vis, 1884
  • Pelodryas caerulea — Boettger, 1900
  • Hyla coerulea — Gadow, 1901
  • Hyla caerulea caerulea — Copland, 1957
  • Litoria caerulea — Tyler, 1971
  • Litoria irrorata — Tyler, 1971
  • Pelodryas irrorata — Wells and Wellington, 1985
  • Pelodryas caeruleaSavage, 1986
Elterjedés
Litoria caerulea distribution.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kék levelibéka témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék levelibéka témájú médiaállományokat és Kék levelibéka témájú kategóriát.

Litoria caerulea - Darwin NT.jpg

ElőfordulásaSzerkesztés

Új-Guinea és Észak-Ausztrália trópusi esőerdeiben és szárazabb területein egyaránt előfordul, gyakori a településeken is. Szelídsége révén világszerte elterjedt, kedvelt terráriumi állat. Fogságból szökött, majd meghonosodott és szabadon élő populációi vannak Új-Zélandon és az Egyesült Államok egyes déli államaiban, főként Floridában.

MegjelenéseSzerkesztés

A nőstények nagyobbak a hímeknél. Színét a sötétbarnától a zöldeskékig képes változtatni, a környezettől függően. A többi levelibékához hasonlóan tapadókorongjai vannak.

ÉletmódjaSzerkesztés

A nedves időben laza és redőzött bőre révén rengeteg vizet képes felvenni. Egyes feltételezések szerint a vízfelvétel mértékének szabályozása révén képes változtatni a testhőmérsékletét. A szárazabb időszakokat az iszapba beásva vészeli át. Elsősorban ízeltlábúakkal táplálkozik, de kisebb gerinceseket is képes elejteni. Éjszaka és nappal egyaránt aktívak lehetnek.

Felfedezték, hogy a bőrmirigyei által termelt vegyületek közül soknak orvosi jelentősége van: antibakteriális, vírusölő és vérnyomáscsökkentő hatásúak.

SzaporodásaSzerkesztés

A nedves időszak beköszöntével kezdődik a párzási időszak. Ekkor magas nedvességtartalmú területeket keresnek fel, például víztartályokat és csatornahálózatokat.

A párzási időszakban hímek ujján egy fekete párna képződik, amely a nőstények megragadását segíti elő. A hímek harsogó, ugatásszerű hangokkal hívják fel magukra a figyelmet. Az 1,1-1,4 mm átmérőjű peték a vízben termékenyülnek meg, majd lesüllyednek a fenékre. Az ebihalak 1-3 nap múlva kelnek ki, a metamorfózis 2-3 hét alatt játszódik le. Ivaréretté kétéves korukban válnak.

ForrásokSzerkesztés


További információkSzerkesztés