Kémes

magyarországi község Baranya megyében

Kémes község Baranya megyében, a Siklósi járásban.

Kémes
református templom
református templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállás község
Polgármester Szolykóné Pfeifer Gabriella (független)[1]
Irányítószám 7843
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség450 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség65,02 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,89 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kémes (Magyarország)
Kémes
Kémes
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 49′ 28″, k. h. 18° 06′ 01″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 28″, k. h. 18° 06′ 01″
Kémes (Baranya megye)
Kémes
Kémes
Pozíció Baranya megye térképén
Kémes weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kémes témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A település Baranya déli részén, a Dráva völgyében, az Ormánság területén helyezkedik el, a Fekete-vízbe torkolló Pécsi-víz és a Kémesi-árok összefolyása közelében. Szomszédai észak felől indulva, az óramutató járása szerint Drávapiski, Drávacsepely, Szaporca, Cún és Baranyahídvég.

MegközelítéseSzerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. Pécsről Harkányon át közelíthető meg a legegyszerűbben, az 58-as főúton, majd az 5717-es és az 5804-es úton.

A környező kisebb települések közül Szaporcával és Tésenfával az 58 126-os, Cúnnal az 58 127-es számú mellékút köti össze.

A települést a hazai vasútvonalak közül a Barcs–Villány-vasútvonal érintette, melynek egy megállási pontja volt a község területén, Kémes megállóhely, a belterület északi szélén. 2007 márciusa óta azonban szünetel a forgalom a vonalon.

TörténeteSzerkesztés

E terület első lakóira utaló leletek a bronzkor késői szakaszából valók. A római időkben itt élőkre utaló lelet egy feltárt sír volt.

A község nevének első írásos említése 1077-1095 közötti időkből való, a Rád (Dráva) birtok I. László király kori határjárásban tűnt fel Kemus néven, 1177-ben pedig Kemes alakban említik. A határjárásban körülhatárolt uradalom 5 mai falu: Tésenfa, Kémes, Csehi, Szerdahely és Kovácshida területét ölelte fel, pontosan követve ezek mai határát.

Még a tatárjárás előtt kerülhetett a Kán nemzetséghez tartozó Siklósiak kezére, mert egy 1251-ben a két Kémesen (Nagy- és Kiskémes) és uradalmán mint öröklött birtokukon osztoztak, amely Simon fia Gyulának jutott.

A középkori település az 1333-1335 közötti pápai tizedjegyzékben önálló plébániaként szerepel, s papja 1335-ben 12 báni pápai tizedet fizetett.

A török uralom ideje alatt végig lakott volt, lakói azóta is magyarok.

2013. április 25-én kihelyezett kormányülést tartottak a településen.[3]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Kiss Kálmán (független)[4]
  • 1994–1998: Fauszt György (független)[5]
  • 1998–2002: Fauszt György (független)[6]
  • 2002–2006: Horváth Zoltánné (független)[7]
  • 2006–2010: Horváth Zoltánné (független)[8]
  • 2010–2014: Szolykóné Pfeifer Gabriella (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2018: Szolykóné Pfeifer Gabriella (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2018–2019: Szolykóné Pfeifer Gabriella (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019-től: Szolykóné Pfeifer Gabriella (független)[1]

A településen 2018. október 28-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[11] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[11]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 
Kiss Géza mellszobra

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 0,2% bolgárnak, 0,8% cigánynak, 0,4% horvátnak, 1% németnek, 0,6% románnak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49,5%, református 27,2%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 6,4% (13,6% nem nyilatkozott).[13]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Református temploma 1800-ban épült, a festett kazettás mennyezet 1826-ból való.

NyelvjárásSzerkesztés

 
Dél-Dunántúl nyelvjárásai

A térképeken Szársomlyó vagy Harsányi-hegy szerepel, de a környék népének ajkán gyakran hallani az Ördögszántotta hegy elnevezést is. Az alábbi legenda Kémesen jegyezték le, a helyi dél-somogyi nyelvjárásban:

„Volt egy gyönyörű lány, akire szömöt vetött az ördög. Egy napon megjelönt az anyjánál, és azt mondta, add neköm a lányodat, mert úgy is elviszöm. A furfangos öregasszony fogadást ajánlott az ördögnek: Ha napkeltéig fölszántod a Harsányi-hegyet, elvihetöd. Az ördög alkonyat után nagy garral nekilátott. Még éjfél se vót, már végzött is a hegy egyik felivel. Az anya megrémült. Mit csinyáljon? Mit csinyáljon? - Bémönt a tikólba, megkereste a kokast, a lába közé fogta és jól megszorétotta, erre az elkezdött kukorékóni, a környék kakasai meg mind utána mondták. Amikor az ördög meghallotta, azt hitte, hajnalodik és elvesztötte a fogadást. Mérgében dúlva-fúlva visszafutott a pokolba, ahol lemönt, forró kénköves víz fakadt. Ebbű lett a harkányi feredő. Az anyja csalafintasága révén így menekült meg a lány, a szél barázdálta hegyet meg azúta is Ördögszántotta-hegynek híjják.”[14]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  2. Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=10542
  3. Kihelyezett kormányülés lesz
  4. Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 30.)
  6. Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  7. Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  8. Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  9. Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  10. Kémes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  11. a b c Kémes települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. október 28. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  12. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  13. Kémes Helységnévtár
  14. Zentai, 8-9. o.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés