Kémiai elemek nevének etimológiája
Wikimédia-listaszócikk
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az arab nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a görög nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újperzsa (fárszi) nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. |
Az alábbi táblázat a kémiai elemek nevének eredetét, etimológiáját ismerteti.
Elemek listája
szerkesztésElem | Vj. | Rsz. | Származása, jelentése | Eredeti alakja | Típusa | Magyarázat |
---|---|---|---|---|---|---|
aktínium | Ac | 89 | görög sugár |
ἀκτίς; ἀκτῖνος (aktisz; aktinosz) | tulajdonság | a görög ἀκτῖνος (aktinosz, fénysugár, illetve sugárzás) szóból[forrás?]; erős radioaktivitása miatt sötétben halványkék fénnyel világít |
alumínium | Al | 13 | latin timsó |
alumen | anyagnév | a latin alumen (timsó) szóból;[1] a timsó (alumínium-kálium-szulfát) után |
amerícium | Am | 95 | angol Amerika |
America | földrajzi név | nevét felfedezésének helyéről (Amerika, illetve Amerikai Egyesült Államok, Kalifornia állam, Berkeley, Kaliforniai Egyetem) kapta |
antimon | Sb | 51 | görög/arab ? |
ἀντί + μόνος (anti monos)? | ? | |
arany | Au | 79 | finnugor, v.ö. manysi: tareny („réz”), hanti: jornyi („réz”) | ? | tulajdonság | a magyar szó finnugor eredetű, de végső soron az óperzsa nyelv hasonló alakú (sárga fémet jelentő) zar(a)n- tövére vezethető vissza, v.ö. szanszkrit: हिरण्य (híraṇya, „arany”); mind az indoiráni szóalakok, mind pedig a germán gold szó a proto-indoeurópai *ǵʰelh₃ (fénylik) tőre vezethető vissza, akárcsak az ősszláv *zȏlto, amiből a mai szláv nyelvek hasonló szavai származnak. Az ugor szavak „réz” jelentése olyan ősi korból való, amikor még a fémművesség kezdetleges foka miatt nem tettek a fémek közt pontos különbséget. |
argon | Ar | 18 | görög inaktív, lusta |
ἀργόν (argon) | tulajdonság | a görög ἀργόν (argon, lusta) szóból; alacsony reakciókészségére utal. |
arzén | As | 33 | 1. görög bátor, férfias 2. perzsa sárga orpiment |
ἀρσένικον (arszenikon) | mondai név vagy anyagnév | ἀρσένικον (arszenikon, bátor, férfias); valószínűleg az alkimisták úgy tapasztalták, hogy a réztárgyak keményebbek, erősebbek lettek az arzéntől; más magyarázat szerint a perzsa زرنيخ (zarnih) szóból származtatható az arabon keresztül (arab névelővel: asz-szerni, mely az aranysárga orpiment (As2S3) régi arab neve)[forrás?] |
asztácium | At | 85 | görög instabil, nem maradó |
ἄστατος (asztatosz) | tulajdonság | a görög ἄστατος (asztatosz, instabil) szóból; gyorsan bomló, radioaktív elem; az asztácium korábbi neve: alabamine (Ab)[forrás?] |
bárium | Ba | 56 | görög nehéz, súlyos |
βαρύς (barisz) | tulajdonság | a görög βαρύς (barisz, nehéz) szóból; a bárium a baritban (BaSO4) található, amely viszonylag nagy sűrűségű[2] ásvány; nyelvújításkori magyar neve sulyany |
berillium | Be | 4 | görög berill |
βήρυλλος (berillosz) | anyagnév | nevét a berill (berillium-alumínium-szulfát) drágakőről kapta |
berkélium | Bk | 97 | angol Berkeley |
Berkeley | földrajzi név | nevét felfedezésének helyéről (Amerika, illetve Amerikai Egyesült Államok, Kalifornia állam, Berkeley, Kaliforniai Egyetem) kapta |
bizmut | Bi | 83 | német/újlatin fehér anyag |
bisemutum, bismuthum | tulajdonság | a német weiße Masse (fehér anyag, fehér tömeg) kifejezést Georgius Agricola latinosította bisemutum alakra 1530-ban; nyelvújításkori magyar neve: keneny |
bór | B | 5 | arab bórax |
بَوْرق (buraq) | anyagnév | a perzsa بوره (burah) szóból származtatható; a bórax a bórsav nátriummal alkotott sója, ebben fedezték fel a bórt |
bohrium | Bh | 107 | Bohr | Bohr | személynév | Niels Bohr Nobel-díjas dán fizikus tiszteletére, aki az atomszerkezet és a kvantummechanika területén végzett kutatásokat. |
bróm | Br | 35 | görög bűzös |
βρόμος (bromosz) | tulajdonság | a görög βρόμος (bromosz, bűzös) szóból; elnevezése jellegzetes szagára utal; nyelvújításkori magyar neve: büzeny |
cérium | Ce | 58 | latin Ceres |
Ceres | asztrológiai, ill. mitológiai név | Ceres a római mitológiában a növényültetés (gabona) és az anyai szeretet istennője; Ceres a Naprendszer legkisebb törpebolygója, amelyet 1801-ben fedeztek fel (míg a cériumot 1803-ban). |
cézium | Cs | 55 | latin égkék, szürkéskék |
caesius | tulajdonság | a latin caesius (égkék) szóból;[3] felfedezése színképelemzéssel történt, a cézium emissziós spektrumában két szürkéskék vonal jelent meg; a cézium elégetve a lángot égszínkékre festi.[4] |
cink | Zn | 30 | 1. német tüske 2. perzsa kő |
Zink, ill. seng | tulajdonság | talán óperzsa eredetű, valószínűleg a perzsák állítottak elő először cinket; a német Zinke (tüske) szó utalhat a tüskés kalaminra (cink-karbonát, ZnCO3); magyarul horganyként is ismert. |
cirkónium | Zr | 40 | 1. arab drágakő 2. perzsa aranyszerű, -színű |
zerk vagy ئشقنعى (zarkûn) | tulajdonság | az arab zerk (drágakő) vagy a perzsa زرگون (zargûn, aranysárga színű) szóból származtatható; mindkettő a cirkon (ZrSiO4) drágakőre utal, amelyből kinyerhető a cirkónium |
darmstadtium | Ds | 110 | német Darmstadt |
Darmstadt | földrajzi név | nevét felfedezésének helyéről (a németországi Darmstadt városról) kapta |
diszprózium | Dy | 66 | görög megközelíthetetlen, nehezen elérhető |
δυσπρόσιτος (dysprositos) | tulajdonság | a görög δυσπρόσιτος (dysprositos, megközelíthetetlen) szóból; arra utal, hogy nehezen tudták előállítani |
dubnium | Db | 105 | orosz Dubna |
Дубна (Dubna) | földrajzi név | nevét felfedezésének helyéről (Dubna, Egyesített Atomkutató Intézet) kapta; korábbi neve: hánium, Otto Hahn tiszteletére |
einsteinium | Es | 99 | német Einstein |
Albert Einstein | személynév | Albert Einstein Nobel-díjas német származású fizikus tiszteletére, aki az elméleti fizika (a fényelektromos jelenség törvényszerűségei) területén végzett kutatásokat. |
erbium | Er | 68 | angol Ytterby |
Ytterby | földrajzi név | Ytterby svéd település Stockholm közelében. Az ásványi kincsekben rendkívül gazdag lelőhelyéről négy elemet is elneveztek (erbium, itterbium, ittrium, terbium)[4] |
európium | Eu | 63 | angol Európa |
Europe | földrajzi név | nevét felfedezése helyéről (Európa, Franciaország) kapta |
ezüst | Ag | 47 | permi/komi ezüst | ezi̮ś | anyagnév | A magyar ezüst permi eredetű szó. Finnugor nyelvből, de nem a finnugor alapnyelvből származik. Perzsa, ezüstből készült tálak gyűjtőneve volt eredetileg, komiul ezi̮ś, udmurtul azveś. Ezek permi népcsoportok voltak. Perzsa kereskedők a permi vadászoknak fizethettek ezüsttel a prémekért. A permi szomszédos nép volt a magyarokkal, mikor azok Magna Hungaria-ban éltek.[5] Vegyjele (Ag) a latin argentum szóból származik. |
fermium | Fm | 100 | Fermi | Enrico Fermi | személynév | Enrico Fermi Nobel-díjas olasz származású atomfizikus tiszteletére, aki a béta-bomlással kapcsolatos munkája, az első nukleáris reaktor kifejlesztése, és a kvantumelmélet fejlesztése kapcsán ismert. |
fleróvium | Fl | 114 | orosz | Flerov | kutatóintézet | A dubnai Egyesített Atomkutató Intézet Flerov nevű laborjáról. |
fluor | F | 9 | latin fluorit |
fluor lapis | anyagnév | a latin eredetű fluorit (magyarul folypát néven is ismert, CaF2) szóból, amely a latin fluere (folyik) szóból eredeztethető; a fluorit egy ásványfaj, a kohászatban folyósítószerként használatos |
foszfor | P | 15 | görög fényt hordozó |
φῶς + -φόρος (phos + -phoros) | tulajdonság | a görög φῶς (fosz) és -φόρος (-forosz) alapján jelentése: fényt hordozó, fényt hozó; a fehérfoszfor világít a sötétben; a Φωσφόρος („Foszforusz”) a Vénusz („Esthajnalcsillag”) neve volt az ókorban. |
francium | Fr | 87 | angol Franciaország |
France | földrajzi név | nevét felfedezésének helyéről (Franciaország, Párizs, Curie Institute) kapta. |
gadolínium | Gd | 64 | Gadolin, ill. gadolinit | Johan Gadolin, gadonilit | személynév, ill. anyagnév | nevét a gadonilit ásványról kapta; az ásványt Johan Gadolin finn kémikusról és ásványtudósról nevezték el (Gadolin fedezte fel az ittriumot) |
gallium | Ga | 31 | latin Franciaország („Gallia”) |
Gallia | földrajzi név | nevét felfedezési helyének (Franciaország) régi latin nevéről (Gallia) kapta, pontosabban felfedezője, a francia François Lecoq de Boisbaudran nevezte el, de valószínűbb, hogy saját magáról (a francia kakas, le coq, latinul Gallus gallus).[4] |
germánium | Ge | 32 | latin Németország („Germánia”) |
Germania | földrajzi név | nevét felfedezési helyének latin nevéről kapta (Németország) |
hafnium | Hf | 72 | latin Koppenhága |
Hafnia | földrajzi név | nevét felfedezési helyének latin nevéről kapta (Dánia, Koppenhága, Bohr Intézet) |
hasszium | Hs | 108 | latin Hessen |
Hassia | földrajzi név | nevét felfedezési helyének latin nevéről kapta (Németország, Hessen tartomány, Darmstadt) |
hélium | He | 2 | görög Nap |
ἥλιος (héliosz) | mitológiai név | A görög ἥλιος (héliosz, Nap) szóból; az elemet az 1868-as napfogyatkozás alatt, a napkorona színképelemzése közben fedezték fel |
hidrogén | H | 1 | görög/latin vízképző |
ὕδωρ (gyök: ὑδρ-) + -γενῆς (-genesz) | tulajdonság | elnevezése arra utal, hogy a hidrogén égésekor víz keletkezik |
higany | Hg | 80 | görög „vízezüst” |
ὕδωρ αργυρος (hidroargürosz) | angol nevét a Merkúr bolygóról, illetve Mercuriusról, a hírvivők istenéről kapta; a Hg vegyjel a görög ὕδωρ αργυρος (hidroargürosz) szóból származik, amely arra utal, hogy a higany fémes színű, folyékony fém | |
holmium | Ho | 67 | latin Stockholm |
Holmia | földrajzi név | nevét felfedezése helyének latin nevéből kapta (Stockholm) |
indium | In | 49 | görög/latin indigó |
indikon, indicum | tulajdonság | az indium emissziós spektrumában indigókék vonalak jelennek meg |
irídium | Ir | 77 | görög/latin szivárvány |
ἴρις (ἴριδος), iris | tulajdonság | Elnevezése arra utal, hogy az irídiumvegyületek oldatai változatos színűek. (Írisz a görög mitológiában a szivárvány istennője.) |
itterbium | Yb | 70 | Ytterby | Ytterby | földrajzi név | Ytterby svéd település Stockholm közelében. Az ásványi kincsekben rendkívül gazdag lelőhelyéről négy elemet is elneveztek (erbium, itterbium, ittrium, terbium)[4] |
ittrium | Y | 39 | Ytterby | Ytterby | földrajzi név | Ytterby svéd település Stockholm közelében. Az ásványi kincsekben rendkívül gazdag lelőhelyéről négy elemet is elneveztek (erbium, itterbium, ittrium, terbium)[4] |
jód | I | 53 | görög ibolyaszínű |
ἰώδες (iodes) | tulajdonság | A görög ἰώδες szóból, a jódgőz jellegzetes színe után. |
kadmium | Cd | 48 | görög/latin | καδμεία (cadmia) | mitológiai név | Kadmosz görög mitológiai alakról nevezték el |
kalcium | Ca | 20 | latin | calx | anyagnév | A kalcium a mészkőben (latinul: calx) található, innen az elnevezés.[4] |
kalifornium | Cf | 98 | angol | California | földrajzi név | Az amerikai Kalifornia államról, illetve a University of California egyetemről nevezték el. |
kálium | K | 19 | arab | „القلي” (al qalīy) | 1807-ben Humphry Davy kálilúg (angolul: potash, jelenlegi nevén kálium-hidroxid) olvadékára kapcsolt elektromos feszültséget, és ezüstösen csillogó fémet kapott, amit káliumnak (angolul: potassium) nevezett el.[4] | |
kén | S | 16 | a magyar szó eredete ismeretlen | صفرا (szufra: „sárga”) | tulajdonság | Valószínűleg az arab sufra (sárga) szóból |
klór | Cl | 17 | görög sárgászöld |
χλωρός (chlorós) | tulajdonság | A sárgászöld gázt a színe alapján nevezték el a görög chloros „sárgászöld” szóból eredően.[4] |
kobalt | Co | 27 | kobold | Kobold | mitikus név | A germán kobold „manó, kobold” szó után kapta a nevét, feltehetően azon nehézségek miatt, amelyeket a réz kiolvasztásának folyamatában okozott.[4] |
kopernícium | Cn | 112 | latin/lengyel Kopernikusz |
Copernicus, ill. Kopernik | személynév | Kopernikusz (latinosan Nicolaus Copernicus, lengyelül Mikołaj Kopernik) lengyel csillagász tiszteletére |
kripton | Kr | 36 | görög rejtőzködő |
κρυπτός (kryptos) | tulajdonság | A görög kryptos (elrejtett, rejtőzködő) szóból, mivel a többi nemesgázhoz hasonlóan színtelen, szagtalan, nehezen kimutatható gáz |
króm | Cr | 24 | görög szín |
χρῶμα (chróma) | tulajdonság | A króm vegyületei változatos és élénk színekben pompáznak, ezért nevezték el a görög croma „szín” szóról.[4] |
kűrium | Cm | 96 | Curie | Curie, Marie and Pierre | személynév | Marie Curie és Pierre Curie, a rádium felfedezői és a radioaktivitás kutatói után lett elnevezve. |
lantán | La | 57 | görög elrejtett |
λανθάνειν (lanthanein) | tulajdonság | A görög λανθάνειν (lanthanein, „elrejtett, elbújtatott”) szóból. A cerit nevű ásványban találták meg először, 36 évvel azt követően, hogy ugyanebben az ásványban megtalálták a cériumot (1803-ban). |
laurencium | Lr | 103 | Lawrence | Lawrence, Ernest O | személynév | Ernest Lawrence tiszteletére, aki részt vett a ciklotron kifejlesztésében. |
livermórium | Lv | 116 | amerikai | Livermore | kutatóintézet | Az amerikai Livermore-beli Lawrence Livermore National Laboratory-ról kapta a nevét. |
lítium | Li | 3 | görög | λίθος (lithos) | A görög λίθος (lithos) „kő” szóból, mert elsőként egy ásványban fedezték fel, más gyakori alkálifémekkel (nátrium, kálium) szemben, amelyeket növényi szövetből vontak ki | |
lutécium | Lu | 71 | latin Párizs |
Lutetia | földrajzi név | Párizs latin neve, Lutetia után. |
magnézium | Mg | 12 | görög Magnesia |
Μαγνησία (Magnesia) | földrajzi név | az ókori görögországi Thesszáliában fekvő Magnesiáról kapta nevét; nyelvújításkori magyar nevén: kesereny |
mangán | Mn | 25 | görög/latin Magnesia |
Μαγνησία (Magnesia); magnetum | földrajzi név, ill anyagnév | a magnéziumhoz hasonlóan Magnesiáról kapta nevét; a magnesia nigri („fekete magnézium”) a mangán-dioxidot (MnO2) jelöli[6] |
meitnérium | Mt | 109 | Meitner | Lise Meitner | személynév | Lise Meitner osztrák-svéd atomfizikus tiszteletére, aki elméleti magyarázatot adott a maghasadásra |
mendelévium | Md | 101 | orosz (angol) Mengyelejev |
Менделеев, Mendeleyev | személynév | Dmitrij Ivanovics Mengyelejev (oroszul Менделеев, angolul Mendeleyev) orosz kémikus tiszteletére, aki megalkotta a periódusos rendszert |
molibdén | Mo | 42 | görög vezető |
μόλυβδος (molibdosz) | tulajdonság | A görög μόλυβδος (molybdos, „vezető”) szóból; nyelvújításkori magyar neve olany |
moszkóvium | Mc | 115 | orosz | Москва | földrajzi név | Oroszország központi területéről, a Moszkvai területről kapta nevét. |
nátrium | Na | 11 | görög | „νίτρον” (nítron) | 1807-ben Humphry Davy alig néhány nappal a kálium előállítása után – teljesen logikusan – megismételte az elektromos kísérletet a kálilúghoz hasonló nátronlúggal (angol: soda) is (hivatalosan nátrium-hidroxid), melynek során a nátriumot sikerült előállítani, és a lúg után nátriumnak (angol: sodium) nevezte el.[4] | |
neodímium | Nd | 60 | görög | νέος δίδυμος (neos didymos) | tulajdonság | A görög neos didymos (új iker) kifejezésből, a prazeodímiumhoz hasonlóan; gyakran tévesen neodíniumnak írják |
neon | Ne | 10 | görög új |
νέος (neos) | tulajdonság | a görög νέος (neos, „új”) szóból |
neptúnium | Np | 93 | latin | mitológiai | A Neptunusz bolygó és Neptunus, a tengerek római istene után nevezték el | |
nihónium | Nh | 113 | japán | 日本 (Nihon) | földrajzi név | Japán neve japánul |
nikkel | Ni | 28 | német | Kupfernickel | mitológia | A germán nickel „manó, kobold” szó után kapta a nevét, feltehetően azon nehézségek miatt, amelyeket a réz kiolvasztásának folyamatában okozott.[4] |
nióbium | Nb | 41 | görög | Νιόβη (Niobe) | mitológiai név | Niobé, Tantalosz lánya után kapta a nevét |
nitrogén | N | 7 | görög | νίτρον (Latin: nitrum) -γενῆς (-genes) | tulajdonság | Neve a nitrátokban való előfordulására utal. A görög nitron genos: „salétromot adó” elnevezésből.[4] |
nobélium | No | 102 | Nobel | Nobel, Alfred | személynév | Alfred Nobelről, a dinamit feltalálójáról és a Nobel-díj alapítójáról nevezték el |
oganeszon | Og | 118 | orosz | Оганесян | személynév | Nevét Jurij Oganesszján orosz fizikusról kapta. |
ólom | Pb | 82 | plumbum, latin | ? | ? | A latin plumbum szóból |
ón | Sn | 50 | stannum, latin | ? | ? | A latin stannum szóból |
oxigén | O | 8 | görög | ὀξύ γείνομαι (oxy geinomai) | tulajdonság | Tévedésből kapta a nevét a görög oxys „savanyú” szóból. Amikor 1777-ben Antoine Lavoisier elnevezte, úgy tartották, hogy az oxigén minden savnak alkotó eleme. Ez nem igaz, például a sósav (hidrogén-klorid) sem tartalmaz oxigént.[4] |
ozmium | Os | 76 | görög | ὀσμή (osme) | tulajdonság | Kellemetlen szaga után nevezték el az elemet a görög osme „szag” után.[4] |
palládium | Pd | 46 | görög | Παλλάς (genitive: Παλλάδος; Pallas) | asztrológiai/mitológiai | A másodikként felfedezett kisbolygóról, a Pallasról kapta a nevét. A Pallast 1802-ben, a palládiumot 1803-ban fedezték fel.[7] (A kisbolygót Pallasz Athénéről nevezték el, megjegyzendő, hogy a mitológiában a Pallas elég gyakori név.) |
platina | Pt | 78 | spanyol | platina | anyagnév | A spanyol plata szó ezüstöt jelent, az -ina kicsinyítőképző. A platina hasonlít az ezüsthöz.[7] |
plutónium | Pu | 94 | Plútó | Pluto | asztrológiai/mitológiai | Az Uránuszon túli második bolygóról, a Plutóról kapta a nevét. A plutónium a periódusos rendszerben is két hellyel az uránon „túl” található. A bolygót 1930-ban, az elemet 1940-ben fedezték fel. Pluto az alvilág istene a görög mitológiában.[7] |
polónium | Po | 84 | latin Lengyelország |
Poland | földrajzi | Lengyelországról, Marie Curie szülőhelyéről nevezték el. |
prazeodímium | Pr | 59 | görög | πράσιος δίδυμος (prasios didymos) | tulajdonság | A görög prasios didymos (zöld iker) kifejezésből, a neodímiumhoz hasonlóan |
prométium | Pm | 61 | Prometheus | mitológiai | Nevét Prométheusz titán után kapta, aki ellopta az istenektől, és az embereknek adta a tüzet. | |
protaktínium | Pa | 91 | görög | πρῶτος + ἀκτίς | tulajdonság | |
rádium | Ra | 88 | latin | radius | tulajdonság | A latin radius, „sugárzás” szóból (a radioaktivitása miatt). |
radon | Rn | 86 | Radium | anyagnév | A rádium után lett elnevezve, mert bomlásakor radon keletkezik. | |
raderfordium | Rf | 104 | Rutherford, Ernest | személynév | Ernest Rutherford brit fizikus, az atomfizika egyik megalapítója, a radioaktív sugárzás kutatója után kapta a nevét. | |
rénium | Re | 75 | latin | Rhenus | földrajzi név | Az elem a Rajna (latinul Rhenus) folyóról kapta a nevét.[4] |
réz | Cu | 29 | görög? | Κύπριος (Kyprios)? | földrajzi név | Latin neve (cuprum) Ciprus szigetéről ered, ahol gazdag lelőhelye volt.[4] |
ródium | Rh | 45 | görög rózsa színű [=vörös] |
ῥόδον (rhodon) | tulajdonság | Ez az elem is a vegyületei színe után kapta a nevét a görög rhodon „rózsa”" után.[4] |
röntgénium | Rg | 111 | Röntgen, Wilhelm Conrad | személynév | Wilhelm Conrad Röntgen, a röntgensugárzás felfedezője után kapta nevét. | |
rubídium | Rb | 37 | latin sötétvörös |
rubidus | tulajdonság | Elemi formában fémes szürke, de a vegyületeit elégetve a lángot a vörösre festi.[4] |
ruténium | Ru | 44 | latin Oroszország |
Ruthenia | földrajzi | Ruthenia, Oroszország latin nevéből. |
stroncium | Sr | 38 | lelőhely | Strontian | földrajzi név | A Skóciában lévő Strontian település nevét őrzi, ahol az elem lelőhelye található.[4] |
szamárium | Sm | 62 | orosz Szamarszkij |
(oroszul) Самарский-Быховец, Szamarszkij-Bihovec | személynév | Vaszilij Jevgrafovics Szamarszkij-Bihovec (oroszul: Василий Евграфович Самарский-Быховец) orosz bányamérnök, ezredes tiszteletére |
szelén | Se | 34 | görög Hold |
σελήνη (seléne) | asztrológiai, ill. mitológiai név | A szelén hasonlít a tellúrhoz, ezért kapott a tellúréhoz hasonló nevet. A görög mitológiában Szeléné a Hold istennője.[7] |
szén | C | 6 | latin carbō |
a francia charbone szóból |
anyag neve | A latin carbo (kőszén) szóból került a franciába és sok más nyelvbe |
sziborgium | Sg | 106 | Seaborg | Seaborg, Glenn Teodor | személynév | Glenn T. Seaborg, a transzurán elemek kutatója után. |
szilícium | Si | 14 | latin | silex, -icis | tulajdonság | Silex (latin): kovakő, kemény kő. A szilíciumot először a kovakőben mutatták ki.[7] |
szkandium | Sc | 21 | Skandinávia | Scandia | földrajzi | Scandia, Skandinávia latin nevéből. |
tallium | Tl | 81 | görög zöldell |
θαλλός (thallos) | tulajdonság | Neve a görög thallos „zöld ág, hajtás” szóból ered, mert a lángot égése során levélzöldre festi.[4] |
tantál | Ta | 73 | görög Tantalus |
Τάνταλος (Tantalus) | mitológiai | Tantalus büntetése után lett elnevezve. |
technécium | Tc | 43 | görög | τεχνητός (technetos) | tulajdonság | A technika szóból, mert ez volt az első mesterséges elem. |
tenesszium | Ts | 117 | amerikai | Tennessee | földrajzi név | Nevét az Amerikai Egyesült Államok Tennessee államról kapta. |
tellúr | Te | 52 | latin Föld |
Tellus | mitológiai | 1798-ig még egyetlen elemet sem neveztek el a Földről. Itt volt az ideje... (M. Klaproth, 1799) Tellus: Föld-istennő, Gaia római megfelelője.[7] |
terbium | Tb | 65 | Ytterby | Ytterby | földrajzi | Ytterby svéd település Stockholm közelében. Az ásványi kincsekben rendkívül gazdag lelőhelyéről négy elemet is elneveztek (erbium, itterbium, ittrium, terbium)[4] |
titán | Ti | 22 | görög/latin | Τιτάν (gen.: Τιτάνος; Titan) | mitológiai | Nevét a titánokról, Gaia görög földistennő gyermekeiről kapta. |
tórium | Th | 90 | ? | Thor | mitológiai | Thor a mennydörgés, vihar, villámok és a háború skandináv istene. A fémet egy norvég ásványban fedezte fel a svéd J. J. Berzelius. Az ásványt később toritnak nevezték el.[7] |
túlium | Tm | 69 | görög | Θούλη, Θύλη[8] | mitológiai | A mitikus Thule szigetéről kapta a nevét. |
urán | U | 92 | görög/latin Uránusz, Uranosz |
Οὐρανός; Uranus | asztrológiai, ill. mitológiai név | Uranosz a görög mitológiában az ég istene; az Uránusz bolygót 1781-ben (míg az uránt 1789-ben) fedezték fel; nyelvújításkori magyar neve: sárgany |
vanádium | V | 23 | ? | Vanadis | mitológiai | Mivel a vanádium a szivárvány majdnem összes színében tündöklő vegyületeket képez, az elemet a szépség skandináv istennőjéről nevezték el.[4] |
vas | Fe | 26 | ? | ? | ? | Eredetileg „isteni fémet” jelentett a neve, mert i. e. 4000 körül az egyiptomiak és a sumérok a meteoritok anyagát használták fel. |
volfrám | W | 74 | svéd nehéz kő |
tung sten | tulajdonság | A tungsten a svéd és dán tung sten, „nehéz kő” kifejezésből származik. A volfrám név a volframit ásványból ered, amelyet németül Wolfrahm-nak, „farkashab”-nak neveztek el a kohósítást zavaró, felhabzást okozó hatásra utalva. |
xenon | Xe | 54 | görög | ξένος (xenos) | A görög ξένος (xenos) „idegen” szóból, valószínűleg azért, mert a többi nemesgázzal ellentétben sok vegyülete van. |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Aluminum in Online Etymological Dictionary. (Hozzáférés: 2010. március 20.)
- ↑ A barit sűrűsége 4,5 g/cm³.
- ↑ DictZone.com Latin-magyar szótár caesius címszava. (Hozzáférés: 2010. március 20.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w P. W. Atkins: A periódusos birodalom 49-62. o., Kulturtrade kiadó, 1995, ISBN 963 7826 81 5
- ↑ „Honnan jön az ezüst?”, Nyelv és Tudomány, 2014. augusztus 29. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ Honnan származik az elemek neve?
- ↑ a b c d e f g ChemoNet: Honnan származik az elemek neve?. www.kfki.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
- ↑ Thule in Wordnik, accessed March 9, 2010. [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 2.)
Források
szerkesztés- Honnan származik az elemek neve?
- Inzelt György: Küzdelem az elemek elnevezéséért. (Hozzáférés: 2010. június 5.)
- Kémia és nyelvészet
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a List of chemical element name etymologies című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.