Késő perm

földtörténeti kor

A késő perm vagy lopingi korszak (vagy a kőzetrétegtani korbeosztásban felső perm) földtörténeti kor, a perm időszak három kora közül a legkésőbbi. A késő perm 259,1 ± 0,5 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a középső perm kor után és 251,902 ± 0,024 mya zárult, a triász időszak előtt.

Késő perm
(259,1 – 251,902 millió évvel ezelőtt)
Előző kor
Következő kor
Középső perm
Kora triász
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
A perm időszak eseményei
m • v • sz
-300 —
-295 —
-290 —
-285 —
-280 —
-275 —
-270 —
-265 —
-260 —
-255 —
-250 —
254,14 ± 0,07 – 251,902 ± 0,024 Ma
259,1 ± 0,5 – 254,14 ± 0,07 Ma
265,1 ± 0,4 – 259,1 ± 0,5 Ma
268,8 ± 0,5 –
265,1 ± 0,4 Ma
272,95 ± 0,11 –
268,8 ± 0,5 Ma
283,5 ± 0,6 – 272,95 ± 0,11 Ma
290,1 ± 0,26 – 283,5 ± 0,6 Ma
293,52 ± 0,17 – 290,1 ± 0,26 Ma
298,9 ± 0,15 – 293,52 ± 0,17 Ma
1
A perm eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

Tagolása szerkesztés

A késő permet a következő korszakokra tagolták tovább:

Éghajlat, ősföldrajz szerkesztés

A késő perm idején létezett a legnagyobb kiterjedésű sivatag a földön, a hatalmas Pangea őskontinens belső területein. A szuperkontinens partvidéki területei és a szomszédságuk, ahol még érvényesült a monszunok hatása, kevésbé voltak szárazak. A kor száraz és meleg éghajlatának megfelelően valószínűleg kevesebb volt a gleccser, mint a korábbi időszakban. A világtengerek lepárlódó lagúnái helyén a késő permben keletkeztek a földtörténet legnagyobb sótelepei, Európában, ÉSzak-Amerikában és Szibériában, illetve rézpala telepek is kialakultak.[1]

A késő perm idején kezdődött el a Pangea feldarabolódása, az egykori Gondwana őskontinens északi pereménél.[2]

Élővilág szerkesztés

A késő perm idejére kipusztultak a korábban domináns Dinocephalia therapsidák (emlősszerű őshüllők) és a pelycosaurusok maradékaiból is sok csoport. A nagyméretű dinocephalia növényevőket a hasonlóan nagyméretű pareiasaurusok váltották fel, a szárazföldi élet ugyanakkor bővelkedett közepes és kisméretű egyéb négylábúakban, rovarokban és más élőlényekben. A tengeri életvilág is gazdag volt.

A nagy kihalás szerkesztés

A késő permnek, egyben az egész perm időszaknak és a még nagyobb paleozoikum földtörténeti időnek az élőlények legnagyobb ismert kihalási hulláma vetett véget, a perm–triász kihalási esemény, amelyhez képest eltörpül a legismertebb kihalási hullám, a dinoszauruszok eltűnéseként közismert kréta–tercier kihalási esemény (mintegy 65 mya). A perm-triász kihalási hullám eltörölte a tengeri fajok mintegy 90%-át és a szárazföldiek háromnegyedét. A túlélők azonban specializálódni kezdtek és a mezozoikum földtörténeti idő kezdetére, a triászra elfoglalták a megüresedett élőhelyeket.

Magyarországon szerkesztés

Magyarországon felső perm kori kőzet az algák fosszíliáiban gazdag nagyvisnyói bitumenes mészkő.[3]

Jegyzetek szerkesztés

  1. Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 13.)
  2. http://www.sci.u-szeged.hu/asvanytan/oktatas/oktatashtm/anyagok/eu_szerk_vazl__MOF_I.pdf[halott link]
  3. Archivált másolat. [2010. május 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. július 13.)