Főmenü megnyitása

A késő perm vagy lopingi korszak (vagy a kőzetrétegtani korbeosztásban felső perm) földtörténeti kor, a perm időszak három kora közül a legkésőbbi. A késő perm 260,4 ± 0,7 millió évvel ezelőtt (mya) kezdődött, a középső perm kor után és 251,0 ± 0,7 mya zárult, a triász időszak előtt.

Késő perm
(260,4 – 251 millió évvel ezelőtt)
Előző kor
Következő kor
Középső perm
Kora triász
Környezeti jellemzők
(átlagos értékek az időegységen belül)
Idővonal
A perm időszak eseményei
m • v • sz
-300 —
-295 —
-290 —
-285 —
-280 —
-275 —
-270 —
-265 —
-260 —
-255 —
-250 —
253,8 ± 0,7 – 251,0 ± 0,4 Ma
260,4 ± 0,7 – 253,8 ± 0,7 Ma
265,8 ± 0,7 – 260,4 ± 0,7 Ma
268,0 ± 0,7 –
265,8 ± 0,7 Ma
270,6 ± 0,7 –
268,0 ± 0,7 Ma
275,6 ± 0,7 – 270,6 ± 0,7 Ma
284,4 ± 0,7 – 275,6 ± 0,7 Ma
294,6 ± 0,8 – 284,4 ± 0,7 Ma
299,0 ± 0,8 – 294,6 ± 0,8 Ma
1
A perm eseményeinek
hozzávetőleges idővonala.
A skálán az évmilliók láthatók.

Tartalomjegyzék

TagolásaSzerkesztés

A késő permet a következő korszakokra tagolták tovább:

Éghajlat, ősföldrajzSzerkesztés

A késő perm idején létezett a legnagyobb kiterjedésű sivatag a földön, a hatalmas Pangea őskontinens belső területein. A szuperkontinens partvidéki területei és a szomszédságuk, ahol még érvényesült a monszunok hatása, kevésbé voltak szárazak. A kor száraz és meleg éghajlatának megfelelően valószínűleg kevesebb volt a gleccser, mint a korábbi időszakban. A világtengerek lepárlódó lagúnái helyén a késő permben keletkeztek a földtörténet legnagyobb sótelepei, Európában, ÉSzak-Amerikában és Szibériában, illetve rézpala telepek is kialakultak.[1]

A késő perm idején kezdődött el a Pangea feldarabolódása, az egykori Gondwana őskontinens északi pereménél.[2]

ÉlővilágSzerkesztés

A késő perm idejére kipusztultak a korábban domináns Dinocephalia therapsidák (emlősszerű őshüllők) és a pelycosaurusok maradékaiból is sok csoport. A nagyméretű dinocephalia növényevőket a hasonlóan nagyméretű pareiasaurusok váltották fel, a szárazföldi élet ugyanakkor bővelkedett közepes és kisméretű egyéb négylábúakban, rovarokban és más élőlényekben. A tengeri életvilág is gazdag volt.

A nagy kihalásSzerkesztés

A késő permnek, egyben az egész perm időszaknak és a még nagyobb paleozoikum földtörténeti időnek az élőlények legnagyobb ismert kihalási hulláma vetett véget, a perm–triász kihalási esemény, amelyhez képest eltörpül a legismertebb kihalási hullám, a dinoszauruszok eltűnéseként közismert kréta–tercier kihalási esemény (mintegy 65 mya). A perm-triász kihalási hullám eltörölte a tengeri fajok mintegy 90%-át és a szárazföldiek háromnegyedét. A túlélők azonban specializálódni kezdtek és a mezozoikum földtörténeti idő kezdetére, a triászra elfoglalták a megüresedett élőhelyeket.

MagyarországonSzerkesztés

Magyarországon felső perm kori kőzet az algák fosszíliáiban gazdag nagyvisnyói bitumenes mészkő.[3]

JegyzetekSzerkesztés