Főmenü megnyitása

Kínában a vasútra nagy szerep hárul a légi közlekedés és a közúti közlekedés viszonylagos fejletlensége miatt. A hálózat hossza több mint 124 000 km.[5] Ez a legforgalmasabb hálózat a világon, 2008-ban az összes vasúti szállítás 24%-a zajlott a Föld teljes pályahosszának 6%-án. Sok villamosított vonal is van, hosszát tekintve a harmadik legnagyobb a világon Oroszország és Németország után.

Kína
CRH2 és CRH3 motorvonatok Kunshan Déli pályaudvaron
CRH2 és CRH3 motorvonatok Kunshan Déli pályaudvaron
Működtetés
Nemzeti vasúttársaság China Railways
Statisztika
Felmérés éve 2013
A hálózat hossza
Teljes hossz124 000.[1] km
Kétvágányú vonalak48 000[2][3] km
Villamosított vonalak80 000.[1] km
Nagysebességű vonalak23 914[4] km
Nyomtávok
Fő nyomtáv 1435 mm
Nagysebességű nyomtáv 1435 mm
1435 mm124 000[1] km
További információk
Leghosszabb alagút Hszinguancsiao alagút
Leghosszabb híd Tanjang–Kunsan vasúti híd 164,8 km
Legmagasabban fekvő pályaszakaszCsinghaj–Tibet-vasútvonal, 5072 m
Térkép
Rail map of PRC.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Kína témájú médiaállományokat.

2007-ben a Kínai Vasútnak 578 000 vagonja, 44 000 személykocsija és 18 300 mozdonya volt. Több mint 36 300 vonat közlekedett naponta, melyek közül 3000 személyszállító és 33 300 tehervonat volt.[6]

VasúthálózatSzerkesztés

Kínában a normál vasút nyomtávolsága 1435 mm, a kisvasutak nyomtávolsága pedig 750 mm.

Jövőbeli tervekSzerkesztés

A vasútfejlesztések a jövőben is folytatódni fognak, de jóval nagyobb tempóval és költségekkel, mint az azt megelőző években. A kapacitások az igényekhez képest nagyon szűkösek. Kínában sok szénerőmű van, melyek szénnel való ellátása rendkívül fontos vasúti feladat. Ha a vasúti közlekedés akadozik, az az országos energiaellátásban is jelentkezik. A teherforgalom legnagyobbrészt észak-dél irányú. A világ vasúti forgalmának 25%-a Kínában zajlik, a világ vasútvonalainak mindössze 6%-án.[7] 2008-ban 42 milliárd dollárt kívánnak vasúti fejlesztésekre fordítani, míg 2003 és 2008 között 72 milliárd dollárt költöttek e célra. A 19. század óta a világon a legnagyobb vasúti kapacitásbővítés zajlik ma. 2007 végén a vonalak hossza 78 ezer km volt. 2004-es terv alapján ennek 2020-ra 100 ezer kilométer hosszúra kellett volna bővülni, de 2007-ben módosították a terveket: 2015-re el akarják érni a 120 ezret. A gazdasági reformkorszak legutóbbi 30 évében építetthez képest ez 60%-kal hosszabb hálózatot jelent. Jelenleg a vasút az igényeknek csak alig 40%-át képes kielégíteni.[8]

Kína Európába történő áruszállításában is növekvő szerepet szán a vasútnak. A történelmi selyemút mentén haladó vasútvonalakon keresztül juthatna az áru az európai piacokra, így tehermentesíteni lehetne a zsúfolt északi és déli kikötőket. A szállítási útvonal kialakítására 2008 elején kezdődtek meg a próbálkozások, egy kínai irányvonat már elindult a hamburgi kikötőbe. Az útvonal Magyarországon is keresztülhaladt. A vonal Záhonyban lépett be az országba és Sopronon át hagyta el azt.[9]

Nagysebességű vasúti közlekedésSzerkesztés

Kínában a nagysebességű vasutakat a CRH (China Railway High Speed) üzemelteti. A hálózat jelenlegi hossza 23 914 km. Jelenleg több ezer kilométeren zajlik a hálózatfejlesztés.

Nagysebességű vasutakSzerkesztés

350 km/h vasútvonal

200 km/h vasútvonal

Gördülőállomány

Nevezetes vonalakSzerkesztés

Az alábbi tíz vasútvonal más-más okból nevezetes, csúcstartó vagy rendkívüli. Az összeállítást a http://www.bjreview.com készítette.[10]

Lásd mégSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Kína vasúti közlekedése témájú médiaállományokat.

Vasúti térképekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. a b c d e CIA - The World Factbook
  2. a b (Chinese) "2013年铁道统计公报" Archiválva 2014. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
  3. (Chinese) "中国高铁总里程达11028公里占世界一半" 新华网 2014-03-05
  4. HIGH SPEED LINES IN THE WORLD (application/pdf objektum) (angol nyelven). uic.org, 2017 [last update]. (Hozzáférés: 2017. október 10.)
  5. CIA - The world factbook
  6. Archivált másolat. [2009. június 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. április 30.)
  7. Infrastrukturális boom (magyar nyelven), 2008. február 18. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
  8. www.eeo.com.cn
  9. Kínai tehervonatok lendíthetik fel a záhonyi MÁV-állomást (magyar nyelven), 2008. január 15. [2008. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 21.)
  10. Top 10 landmark railways -- Beijing Review. bjreview.com, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. június 15.)