Kínai hibiszkusz

növényfaj

A kínai hibiszkusz (Hibiscus rosa-sinensis) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe és a mályvafélék (Malvaceae) családjába tartozó faj. Nevezik még kínai rózsának,[1] szobai hibiszkusznak,[2] rózsamályvának[2] és Hawaii-rózsának[2] is. Számtalan változata, hibridje ismert. Az egyik legnépszerűbb hazai körülmények között szobai dísznövény.

Infobox info icon.svg
Kínai hibiszkusz
Virágzó példány
Virágzó példány
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Mályvafélék (Malvaceae)
Alcsalád: Mályvaformák (Malvoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Hibisceae
Nemzetség: Hibiszkusz (Hibiscus)
L.
Fajcsoport: Hibiscus sect. Lilibiscus
Faj: H. rosa-sinensis
Tudományos név
Hibiscus rosa-sinensis
L.
Szinonimák
  • Hibiscus cooperi auct.
  • Hibiscus festalis Salisb.
  • Hibiscus javanicus Mill.
  • Hibiscus rosiflorus Stokes
  • Hibiscus storckii Seem.
  • Hibiscus tricolor Dehnh.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kínai hibiszkusz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai hibiszkusz témájú médiaállományokat és Kínai hibiszkusz témájú kategóriát.

rózsaszínű virág
sárga virág

Származása, elterjedéseSzerkesztés

Neve ellenére Indiából származik, de már nagyon hosszú ideje dísznövénynek ültetik, így elterjedt szerte a világon.

JellemzőiSzerkesztés

1–3 m magas, örökzöld, fásodó cserje, fa alakúvá is könnyen nevelhető. Sűrűn álló ágai 1-2 évesen kezdenek fásodni. Mivel gyorsan nő és erőteljesen bokrosodik, előszeretettel ültetik élősövénynek.

Szétterülő, szív alakú leveleinek vége csipkézett.

Ötszirmú, szagtalan virágai nagyok; az eredeti változatok általában vörösek, a nemesítettek színe a rózsaszínen és narancssárgán át a fehérig, illetve a sárgáig terjed; bibéjük hosszan előrenyúlik. Az egyes virágok általában egy-egy napig nyílnak. Poliploid kromoszómaszámúak.

TermesztéseSzerkesztés

VirágvariációiSzerkesztés

Szimpla, illetve dupla/tripla, vagy "rétes" virágú, ki hogy hívja őket.

Itt (oldal közepe) van egy összefoglaló kép a virágok lehetséges formájáról.

Levelei (oldal közepe) eltérő formájúak lehetnek, szélük szeldelt, vagy egyenes, a szív alakútól, a juhar-szerűig bármilyen formában előfordulhat, egy tövön is lehetnek több formájú levelek. Példák.

HibridjeiSzerkesztés

Számtalan hibridje ismert, és folyamatosan hibridizálnak újabbakat a már meglévőkből, így szinte bármilyen színben, színkombinációban találkozhatunk velük.

IgényeiSzerkesztés

Magyarországon télen vagy 10-15 Celsius-fokon teleltetjük, vagy szobahőmérsékleten fényes helyen tartjuk. Tavasszal a fagyok elmúlta után szabadba tehetjük, félárnyékra, napfényre. Igyekezzünk szoktatni a napfényhez, mert hajlamos megégni, és elhullatni leveleit. Viszonylag vízigényes (2-3 naponta öntözzük, nagy melegben sűrűbben, máskülönben a képződött bimbókat eldobálja). Virágzásindító tápoldattal segíthetjük a virágképződést, ez a növekedésére is jó hatással van. Virágai: Nagyobb bokrokon egyszerre többet is kinyit, kisebb töveken egymást követik a virágok, melyek 1-2 napig díszítenek. A rövid virág élettartamot ellensúlyozza az, hogy egy egészséges tő egymás után 8-10 virágot is nyithat, évente általában 2 virágzási ciklusa van. Kora tavasszal az öregebb tövek metszésével elősegítjük az erősebb növekedést, bőséges virágzást. (A virágok a fiatal, lágyszárú hajtásokon nyílnak).

BeszerzéseSzerkesztés

Hazánkba főként holland és német hibiszkuszokat hoznak be, tipikusan ezek találhatóak meg a virágboltok, hipermarketek, kertészetek kínálatában. Ezeket a növényeket a szebb külalak végett „törpésítő” hormonnal kezelik, emiatt levélközei megrövidülnek. Szintén kezelik a mélyzöld színért, illetve megfelelő sűrűségű levélkorona elérése érdekében, emiatt a gyökereik gyakran elégtelenek a növény táplálására, ezt tetézi a tápanyagban szegény táptalaj, ami legfőképpen tőzeget tartalmaz. Emellett a virágzást dömpingszerűvé erősítő hormonokat, anyagokat is kapnak, ezek a tényezők vezetnek ahhoz, hogy a boltból vásárolt példányok 35-50%-a a vásárlást követően hamarosan elpusztul. Ha ilyen növényt vásárolunk, sok hibiszkusz-gyűjtő javasolja, hogy azonnal ültessük át (sokan kimossák a gyökerek közül is a földet), és ha a növény méretéhez mérten sok bimbó van a növényen, ne sajnáljuk kitörni azokat (ugyanígy a frissen gyökerezett hajtásokról sem), mert ezek után a növény a gyökér fejlesztésére fordítja energiáit, és megerősödve hozhatja a következő virágait.

Néhány magánkertészet is foglalkozik hibiszkuszok szaporításával, az innen vásárolt növények jobb túlélési eséllyel indulnak, mint a boltiak, és tapasztalatok szerint sokkal több szín- és formavariációt találhatunk meg kínálatukban, valamint sokkal kevesebb hormonterhelésnek vannak kitéve, hiszen nem kritérium a tökéletes, törpe forma és a sok bimbó. Ilyen kertészeteket az interneten, vagy különböző kertészeti kiállításokon bőven találhatunk.

Gyűjtőkkel is felvehetjük a kapcsolatot az internetes fórumokon keresztül, akik nagyon szívesen osztják meg másokkal a szaporítható levágott hajtásokat, így alkalmunk nyílhat cserére is. A hazai kínálaton kívül sokan foglalkoznak közülük külföldről beszerzett, begyűjtött kuriózum példányokkal is.

SzaporításaSzerkesztés

Magról való szaporítása körülményes, tapasztalat, hogy nagyon sok hibrid nem nevel csíraképes magot. További akadály, hogy hazánkban a magok beéréséhez megfelelő klímát is igen nehéz előállítani, bár általában a mag beszerzése a legnehezebb feladat.[3] Érdemesebb inkább ivartalan szaporítással próbálkozni, ahol megfelelő módszerrel 60-90%-os eredési arány érhető el.[4]

FelhasználásaSzerkesztés

Az ázsiai nők sokáig az ebből a virágból kivont festékanyaggal színezték a hajukat és a szemöldöküket.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hibiszkusz - a kínai rózsa. édenkert.hu, 2011. április 22.
  2. a b c Priszter Szaniszló: Növényneveink: A magyar és a tudományos növénynevek szótára. Budapest: Mezőgazda. 394. o. ISBN 963 9121 22 3 1998. [1999]  
  3. Aussaat von Hibiscus (német nyelven). Hibiskus Wunder, 2010. június 20. (Hozzáférés: 2016. szeptember 29.)
  4. Nia: A hibiscusok gyökereztetése. (Hozzáférés: 2016. szeptember 29.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

magyar nyelvű oldalak:

angol nyelvű oldalak:

német nyelvű oldalak:

francia nyelvű oldalak:

svéd nyelvű oldalak:

Hibiscus SzövetségekSzerkesztés

Online szakirodalomSzerkesztés