Kínai lágyhéjú teknős

hüllőfaj
(Kínai lágyhéjúteknős szócikkből átirányítva)

A kínai lágyhéjú teknős (Pelodiscus sinensis) a hüllők (Reptilia) osztályba teknősök (Testudines) rendjébe, ezen belül a lágyhéjú teknősfélék (Trionychidae) családjába tartozó faj.

Kínai lágyhéjú teknős
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Teknősök (Testudines)
Alrend: Nyakrejtő teknősök (Cryptodira)
Család: Lágyhéjú teknősfélék (Trionychidae)
Nem: Pelodiscus
Faj: P. sinensis
Tudományos név
Pelodiscus sinensis
(Wiegmann, 1835)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kínai lágyhéjú teknős témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kínai lágyhéjú teknős témájú médiaállományokat és Kínai lágyhéjú teknős témájú kategóriát.

Portré

Elterjedése szerkesztés

 
Élénkzölddel jelölve a Kínai lágyhéjú teknős természetes élőhelyeinek északnyugati része a Hanka-tó mocsárvidékén (a keleti és déli nincs ábrázolva)

Neve megtévesztő, mert nem csak Kínában honos. Elterjedési területe óriási. Északon felöleli Oroszország zord klímájú Amur-vidékét, ahol az utóbbi időben borzasztóan megritkult, ezért is szerepel az ottani Vörös Könyvben, mint kihalással fenyegetett állatfaj. Kínában viszont szinte mindenütt megtalálható. Tajvan szigetén nagy tömegben szaporítják, akárcsak Szingapúrban, ahol azonban eredendően nem él. Koreában, Hátsó-India keleti felében és Japánban is őshonos. Élőhelyei szerteágazó karakterűek. A szennyes pocsolyáktól és a rizsföldektől kezdve, a tavakon keresztül a hömpölygő folyamokig mindenütt előfordul.

Megjelenése szerkesztés

Színezete e sokrétű élőhelyei miatt nagyon változatos. A szemeken keresztben haladó három fekete vonal, és az ajkakon és az állon látható márványozottság révén azonban felismerhető. Háta olajzöld, olajbarna vagy szürkés, egyszínű vagy apró pettyekkel tarkított. Hasa fehér, esetleg szabályos, szürkés foltokkal. A fiókák hátán fekete pettyek, hasán piros alapon feketés foltok lehetnek. A faj méretét illetően ellentmondó állításokkal találkozhatunk. Egyesek szerint legfeljebb 25 centiméterre nő, mások szerint viszont 35-40 centiméterre is megnőhet.

Viselkedése szerkesztés

Rendkívül agresszív állat, éles szarukávája szép kör alakú vágást hagy. Ideges természetű, támad mindenre, ami mozog. Célszerű egyedül tartani, ugyanakkor fiatal korában még elviseli a fajtársait.

Tartása szerkesztés

Az akváriumban a víz mélysége kis korban a teknős páncélhosszának másfélszerese legyen, felnőtt korban pedig úgy kell beállítani, hogy a teknős a nyaka kinyújtásával úgy levegőt tudjon venni, hogy közben a talajról ne kelljen felemelkednie. Elterjedt tévhit, hogy a kínai lágyhéjú teknős a vizet csakis a tojásrakás idejére hagyja el, ezért is sokan szárazulat nélkül tartják. Pedig azok a teknősök amelyeknek erre módjuk van, alkalmanként kikapaszkodnak a vízből és a nyirkos homokba temetkeznek. Egészségügyi okokból a legtöbben az akvárium alját fedetlenül hagyják, noha a finom homokból(pl. sóderból kiszitált homok-kvarchomok) vagy gömbölyű kavicsból álló vastag talajréteg alapkövetelmény(a fertőzések elkerülése miatt). A talaj a páncél magasságának kétszerese legyen, egyébként csiszolópapírként funkcionál, és a teknősök bőrét véresre dörzsölik.

Tartása a helyigényt leszámítva nem túl bonyolult.Ha a szobában normális hőmérséklet uralkodik akkor kiegészítő fűtésre nincs szükség. A világítás is elhanyagolható. A nyár beköszöntével az állatok kivihetők a kertbe, ahol még 15 Celsius-fokos hőmérséklet mellett is egészen aktívak. Mivel igen nagyra növő faj, így az akvárium méretét is ehhez kell igazítani.

Etetése sem okozhat sok gondot: táplálkozását tekintve nem válogatós, fő táplálékát a halak, csigák, szúnyoglárvák, rovarok, rákok illetve a férgek teszik ki.Etetésénél tartózkodjunk az állatkereskedésekben kapható szárított eleségektől – szárított hal, szív-mix és társai –, mert a friss vagy fagyasztott eleségek nyújtanak számára teljes értékű táplálékot.

Szaporodása szerkesztés

Csak tojásrakás idején hagyja el a vizet.

Természetvédelmi állapota szerkesztés

Teknőslevest főznek belőle, ezért az IUCN vörös listáján a sebezhető kategóriában szerepel.

Források szerkesztés