Kísérőzene (Erdély)

Kísérőzene a romániai magyarok körében (1918–1980) – színházaink műsorán szereplő számos darab kísérőzenével kerül előadásra, s így a zene eszközei hozzájárulnak a lírai, humoros, drámai helyzetek hangulatának fokozásához, a szereplők jellemének ábrázolásához. Kevésbé fontos szerepet kap a kísérőzene az átvezető közzenében vagy az egyszerűbb betétekben. Az eszközöket illetőleg a hagyományosaktól az elektronikus, gépi muzsikáig e műfajban minden változat megtalálható, jellegénél fogva főleg a filmkísérő-zenénél a kísérleti elemeknek is fontos szerep juthat.

Színházi kísérőzene

A két világháború közt

A romániai magyar zeneszerzők sorában színpadi kísérőzene komponálására vállalkozott a két világháború közti időben – néha eredeti népi forrást is idézve – Csíki Endre (Szigligeti Ede: A cigány, 1935; Áprily Lajos: Idahegyi pásztorok, 1938) és gyermekeknek szánt muzsikával Delly-Szabó Géza (László Marcella: Nótás Zsuzsika, 1929). Melodrámával ebben az időben a klasszikus hagyományokat tiszteletben tartó kivitelezéssel Nemes Elemér jelentkezett (Mikes, 1928).

1945 utáni évtizedek

Az 1945 utáni évtizedek számos kísérőzenével ellátott alkotása közül megemlíthetők a következő szerzők művei: Boros Zoltán (Al. Kirițescu: Michelangelo; Tabéry Géza: Álomhajó; Brecht: Galy Gay; Shakespeare: Szeget szeggel; D. R. Popescu: Andilandi), Csíky Boldizsár (Méhes György: Noé bárkája), Csíky Csaba (Williams: Az ifjúság édes madara; Shakespeare: Hamlet; Veress Dániel: Véres farsang), Czakó Ádám (Méhes: Barbár komédia; O' Neill: Amerikai Elektra; Veress Dániel: Mikes; Faulkner: Rekviem egy apácáért; Sombori Sándor: Gábor Áron; Németh László: Papucshős; Tömöry Péter: A pipacsok halála; Csávossy György: Édes méreg), Demián Vilmos (Shakespeare: III. Richard; Katona: Bánk bán), Fátyol Tibor (Euripidész: Oresztesz), Jakab Lajos (Fodor Sándor: Csipike), Jodál Gábor (Szophoklész: Antigoné), Junger Ervin (Tolsztoj-Piscator: Háború és béke; Schiller: Ármány és szerelem; Dürrenmatt: Az öreg hölgy látogatása; Shakespeare: Romeó és Júlia; V. Hugo: Ruy Blas), Kálmán Andor (Csíky: Nagymama; Aurel Baranga: Boldogság iskolája), Kisfalussy Bálint (Benedek Elek: Többsincs királyfi), Kozma Mátyás (Szophoklész: Antigoné), Márkos Albert (Kiss Jenő: Három nap egy esztendő), Márton Jenő (Csepreghy Ferenc: A piros bugyelláris), Oláh Tibor (Euripidész-Sartre: Trójai nők; Madách: Az ember tragédiája; Titus Popovici: Horia, film), Orbán György (Caragiale: Gyöngeségek láncolata; Kemény Zsigmond: Özvegy és leánya), Szabó Csaba (Molnár Ferenc: Liliom; Tamási Áron: Énekes madár), Szalay Miklós (Victor Eftimiu: Prométheusz, Mrożek: Strip-tease; Lacour: Érettségi előtt; Méhes: Peleskei nótárius; Ilie Băieșiu: Megbocsátás), Szarvady Gyula (Sütő András: A szúzai menyegző), Szeghő Péter (Kenéz Ferenc: Szabadon választott gyakorlatok), Valkai András (Katona József: Bánk bán), Vermesy Péter (Méhes György: Oroszlán a kastélyban; Frisch: Don Juan, avagy a geometria szerelme; Illyés Gyula: Kegyenc; Kocsis István: A korona aranyból van; Páskándi Géza: A király köve; Szigligeti: Liliomfi; Madách: Az ember tragédiája; Brecht: Svejk a második világháborúban; Bajor Andor: Szürke délután; Shakespeare: Lóvá tett lovagok), Zoltán Aladár (Shakespeare: Vízkereszt).

További kísérőzene-bemutatások: Kostyák Alpár Ki vele (Sinkó Zoltán szövegére, 1980), Balogh István Hirosima mosolya (Eugen Jebeleanu szövegére, 1986), Csutak István Medvetánc (József Attila verse nyomán, 1987) c. alkotása.

Bábszínházi kísérőzene

Bábszínházi darabokhoz írt kísérőzenét többek között Chilf Miklós (Kemény János: A félénk nyulacska; Tolsztoj-Márk Sándor: Buratino kalandjai), Szabó Csaba (Arany: Toldi; Bajor: Paródiák; Creangă-Sütő: Csodatarisznya; Fazekas Mihály: Ludas Matyi) és Vermesy Péter (Bajor: A titokzatos kalucsni; Maeterlinck: Kék madár; Grimm: Hamupipőke; A brémai muzsikusok; Kovács Ildikó: Kék süni; A lusta kis mozdony; Cini Samu kalandjai; Karinthy-Kovács: Micimackó; Palocsay Zsigmond: Lepkeszárnyon; Aki búsul, megöregszik; Tamási Áron: Búbos vitéz; Szegény ördög; Mircea Vaida: Papírszív; Sütő András: Ördögűző tarisznya).

Filmkísérő-zene

Filmkísérő-zenével Oláh Tibor: Avalanșa; Străzile au amintiri; Pisica care moare; Brâncuși: Sărutul; Comoara din Vadul-vechi, Rebreanu: Răscoala; Castelanii, Meandre, Zodia fericirii, Zile de vară, Răutăciosul adolescent; Mihai Viteazul) és Vermesy Péter (Kocsis: A jegykezelő futása) jelentkezett.

Montázs-muzsika

Nyilvántartunk néhány únevezett montázs-muzsikát is, ilyen Szalay Miklós összeállítása Miller: Bűnbeesés után, Mrożek: A kéz és Rozor: Véndiákok c. darabjához. Szőcs Géza verseihez Antal István szerzett kísérőzenét.

Pantomim muzsika

Pantomimhez és kísérleti színpadhoz Vermesy Péter komponált zenét (Kovács Ildikó: Pantomim-sorozat; Csokonai Vitéz Mihály: Karnyóné; Shakespeare: Szentivánéji álom).

Források

• Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0