Kónya Sándor (operaénekes)
Kónya Sándor (Sarkad, 1923. szeptember 23. – Ibiza, 2002. május 20.) operaénekes (tenor). Az olasz és német repertoár világszerte ünnepelt megszólaltatója volt, neve főként Wagner műveivel kapcsolódik össze.
Kónya Sándor | |
Kónya Sándor 2000-ben | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1923. szeptember 23. Sarkad |
Elhunyt | 2002. május 20. (78 évesen) Ibiza |
Iskolái |
|
Pályafutás | |
Műfajok | opera, operett |
Hangszer | énekhang |
Hang | tenor |
Tevékenység | operaénekes |
Kiadók | RCA Victor, Philips, Deutsche Grammophon, Polydor |
A Wikimédia Commons tartalmaz Kónya Sándor témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Életpályája
szerkesztésA Zeneakadémián dr. Székelyhidy Ferenc növendéke volt. Budapesti képzése a második világháború miatt megszakadt. Németországban hadifogságba került. Innen szabadulva egy vándortársulattal szórakozóhelyeken lépett fel.[1] A megszakítás után énektanulmányait Detmoldban, később Rómában és Milánóban folytatta.
1951-ben a bielefeldi Városi Színházban debütált Mascagni Parasztbecsületének Turiddujaként. 1954-ig maradt a társulat tagja, akkor egy évadra Darmstadtba, majd 1955-ben a nyugat-berlini Operaházhoz szerződött. Itt 1956. szeptember 23-án részt vett Hans Werner Henze Szarvaskirály c. operájának ősbemutatójában. Még ebben az évben bemutatkozott az Edinburghi fesztiválon.
A nagy áttörés 1958-ban Bayreuthban következett be. A Wagner-ünnepen Froh-t (A Rajna kincse), az ifjú tengerészt (Trisztán és Izolda) és leghíresebb szerepét, Lohengrint hatalmas sikerrel énekelte. 1971-ig volt visszajáró művész, Walthert (A nürnbergi mesterdalnokok) és Parsifalt is játszotta.
Az első bayreuthi év után elindult nemzetközi karrierje. 1959-ben Párizsban és a Caracalla termáiban rendezett fesztiválon, 1960-ban a milánói La Scalában és San Franciscoban, 1961-től tizenhárom éven át a Metropolitan Operában lépett fel. 1963-tól volt rendszeres szereplő a londoni Covent Gardenban. Dél-Amerikától Japánig járta a világot. Repertoárjára a német és olasz operaszerepek mellett sok operett is felkerült. Az 1960-as évek közepétől Budapestre is gyakran visszatért (1964-ben, 1965-ben, 1971-ben, 1972-ben, 1973-ban, majd 1975-ben).
Visszavonulása után a stuttgarti zeneművészeti főiskolán tanított. Utolsó éveit Ibizán töltötte.
Lemezeket főként pályája elején készített. Olasz felvételeknél kiszorították az anyanyelvi énekesek, operetteknél pedig a rá szakmailag rendkívül féltékeny Fritz Wunderlich. Két stúdióban készült teljes Wagner-felvétele (A nürnbergi mesterdalnokok Rafael Kubelíkkel és a Lohengrin Erich Leinsdorffal) a legjobbak közé tartozik. Ma főként élő kalózfelvételek CD-kiadása kapható.[2]
Könnyed, olaszos hangjával megosztotta a közönséget a Wagner-éneklésre való alkalmasságban. Vivőerejének hiányát látták abban, hogy repertoárjából kihagyta Siegfriedet és Trisztánt.
Szerepei
szerkesztés- Bizet: Carmen – Don José
- Cornelius: A bagdadi borbély – Nureddin
- Donizetti: Lammermoori Lucia – Sir Edgard Ravenswood
- Hans Werner Henze : Szarvaskirály – Leandro
- Janáček: Jenůfa – Števa Buryja
- Mascagni: Parasztbecsület – Turiddu
- Menotti: A Bleecker utcai szent – Michele
- Offenbach: Hoffmann meséi – Hoffmann
- Puccini: Bohémélet – Rodolphe
- Puccini: Pillangókisasszony – B. F. Pinkerton
- Puccini: Tosca – Mario Cavaradossi
- Puccini: A Nyugat lánya – Dick Johnson
- Puccini: Turandot – Kalaf
- Verdi: La Traviata – Alfred Germont
- Verdi: Álarcosbál – Richard
- Verdi: Aida – Radames
- Verdi: Don Carlos – címszerep
- Verdi: Otello – címszerep
- Wagner: A bolygó hollandi – Erik
- Wagner: Lohengrin – címszerep
- Wagner: A Rajna kincse – Froh
- Wagner: Trisztán és Izolda – Egy ifjú tengerész
- Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok – Walther von Stolzing
- Wagner: Parsifal – címszerep
- Weber: A bűvös vadász – Max
Díjai, kitüntetései
szerkesztés- 1996 – Sarkad díszpolgára
Emlékezete
szerkesztésSzülővárosában emlékszoba őrzi tárgyait (Sarkad, Kossuth utca 7.) és a helyi kórus névadója is lett.[3]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Kilencvenéves lenne a „Lohengrin-világbajnok” Archiválva 2014. október 2-i dátummal a Wayback Machine-ben = Fidelio 2013. szeptember 23.
- ↑ Neckers, Jan: Sandor Konya and His Recordings
- ↑ A Városi Képtár és Kónya Emlékszoba oldala. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 19.)
Források
szerkesztés- Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4
- Seeger, Horst: Opernlexikon. 3. ... überarb. ... Aufl. Berlin, 1986. Henschelverlag. ISBN 3362000142
- A Bayreuthi ünnepi játékok művészadatbázisában
- Kozinn, Allan: Sandor Konya, 78, Tenor at Met Known for Wagnerian Roles = The New York Times 2002. június 6.
További információk
szerkesztés- Ádám Tünde: 90 éve született Kónya Sándor = Opera-Világ 2013. szeptember 26.
- Alan Blyth nekrológja = The Guardian 2002. június 10.
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1-5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8-). Bp., Akadémiai Kiadó, 1993-.
- Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.