Főmenü megnyitása

Kórház utca (Brassó)

brassói utca

A Kórház utca (románul: Strada Postăvarului, németül: Spitalsgasse) Brassó belvárosának egyik utcája. A Kapu utcával párhuzamosan fut, a Tehénpiac (Strada Diaconul Coresi, Kühmarkt) utcától a Rezső körútig (Strada Eroilor, Rudolfsring). A vár Quartale Portica negyedéhez tartozott. Főleg kétszintes lakóházakból áll, ma is őrizve 18. századi kinézetét; nyolc épületet műemléknek nyilvánítottak. Gyalogos sétálóutca, autóval csak korlátozottan járható.

Kórház utca
(Strada Postăvarului)
RoBrasov StrPostavarului0.jpg
Közigazgatás
Ország Románia
Település Brassó
Városrész Belváros
Létrejötte 15. század
Korábbi nevei Új utca
Irányítószám 500024
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság585 m
Hossza0,5 km
Távolság a központtól0,1 km
Elhelyezkedése
Kórház utca (Brassó belváros)
Kórház utca
Kórház utca
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 34″, k. h. 25° 35′ 35″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 34″, k. h. 25° 35′ 35″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kórház utca
témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ElnevezéseSzerkesztés

A legelső feljegyzések Nova Platea (Új utca) néven említik. 1541-ben Dy spydoltgasse (Kórház utca), 1543-ban Spitalneugasse (Kórház-új utca), 1575-ben Neugasz (Új utca) néven jelenik meg. Román elnevezése kezdetben Ulița spitalului (Kórház utca), 1920–1947 között I. C. Brătianu, 1947–1966 között Molotov, 1966 óta Strada Postăvarului.[1] Ez utóbbi név a posztóműves céhre és a közelben levő bástyájukra utal,[2] nem pedig a Keresztényhavasra, melyet románul szintén Postăvarunak neveznek.

TörténeteSzerkesztés

Az utca korai története a Szent Antal kórházhoz és a mellette álló, Szent Antalnak szentelt kápolnához (ún. Ispotályosok temploma) és temetőjéhez köthető. A kórházat legelőször a 15. század elején említik, mikor Zsigmond magyar király elrendelte, hogy az adókból évente két ezüstmárkát juttassanak az itt ápolt szegényeknek (pro pauperibus in hospitali degentibus). 1413-ban ismét megemlítik abból az alkalomból, hogy Mychael von Weidenbach egy forintot adományozott az intézménynek.[3] A kórház és kápolnája feltételezések szerint a 14. század első feléből származik; akkoriban ez a terület még kívül esett a várfalakon és tisztes távolságra volt a Katalin-udvartól, valószínűleg ezért építették fel ezen a helyen a fertőző betegeket is kezelő intézményt.[4] A kápolna Orbán Balázs szerint azonos az 1515-ben említett Mindszentek kápolnájával.[5]

Maga a Kórház utca a 15. században alakult ki, az őt közrefogó Kapu utca és Fekete utca telkeinek megrövidítése és az üres terület újraparcellázása következtében.[6] Legelőször egy 1475-ös adónyilvántartásban jelenik meg Nova Platea (Új utca) néven; ekkor főleg a csizmadia céh tagjai lakták.[7]

Az utca nagy része – beleértve a kórházat és a templomot is – leégett az 1689-es és 1718-as tűzvészekben, és több évig tartott, míg az épületeket helyrehozták.[8]

A reformáció után elhagyott Ispotályosok templomát 1716-ban a magyar és szász lutheránusoknak ítélték, az 1718-as tűz után újjáépítését nem engedélyezték.[5] 1785-ben a magyar reformátusok kapták meg a romos épületet, majd később a zsidók zsinagógává alakították át,[9] és 1826-ig használták.

A kórház a 18. században elvesztette eredeti funkcióját, főleg menhelyként szolgált, ahol dolgozni nem tudó, idős vagy fogyatékos emberek éltek; emellett utazóknak is szállást adott.[10] A kórházat és a templom romjait 1908-ban bontották el, később itt építették fel a Korona Szálló déli szárnyát (jelenleg Hotel Postăvarul).[3]

2010-ben nagyméretű felújításokat végeztek az utcán, és gyalogos övezetté alakították át.[11]

MűemlékekSzerkesztés

Az utcából 8 épület szerepel a romániai műemlékek jegyzékében.[12]

Műemlékek listája
Házszám Kép Megnevezés Építés dátuma Műemlék kódja
10   Lakóház 18. század BV-II-m-B-11522
22   Lakóház 18. század BV-II-m-B-11523
24   Lakóház 1800 körül BV-II-m-B-11524
31   Lakóház 18. század BV-II-m-B-11525
36   Lakóház 17. század BV-II-m-B-11526
37   Lakóház 17–18. század BV-II-m-B-11527
42   Lakóház 18–20. század BV-II-m-B-11528
66   Lakóház 18–20. század BV-II-m-B-11529

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Rus, Valer: Nomenclatură stradală. Historia Urbana, IX. évf. 1–2. sz. (2001) 95. o. ISSN 1221-650X
  2. Reflexia luminii pe caldarâm. Reflexii in oglindă. diana-kundalini.blogspot.com, 2016. szeptember 9. (Hozzáférés: 2017. március 1.)
  3. a b Pavalache 70. o.
  4. Roth 48–49. o.
  5. a b Léstyán Ferenc. Brassó, Megszentelt kövek. Kolozsvár: Gloria (1996). ISBN 9789739203086 
  6. Roth 71. o.
  7. Jekelius 32. o.
  8. Jekelius 36. o.
  9. Orbán Balázs. XVIII. Brassó belvárosa: A belváros többi templomai, A Székelyföld leírása, VI. Barczaság. Pest: Ráth Mór (1868) 
  10. Pavalache 313. o.
  11. Băilă, Cristina. „Strada Postăvarului a fost finalizată”, Bună ziua Brașov, 2010. augusztus 21. (Hozzáférés ideje: 2017. március 1.) 
  12. Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

ForrásokSzerkesztés

  • Jekelius: Jekelius, Erich. Das Burzenland III/1 (német nyelven). Brassó: Verlag Burzenlander Sachsischen Museum (1928) 
  • Pavalache: Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International (2015). ISBN 9789737706355 
  • Roth: Roth, Harald. Kronstadt in Siebenbürgen - Eine kleine Stadtgeschichte (német nyelven). Köln: Böhlau Verlag (2010). ISBN 9783412206024