Kökény (növényfaj)

növényfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 4.

A kökény (Prunus spinosa) a rózsafélék családjába, azon belül a szilvafélék (Prunoideae) alcsaládjába tartozó közismert, cserje termetű növényfaj a Prunus nemzetségen belül. Ez a tövises cserje a szilva egyik rokona.

Kökény
Gyümölcse
Gyümölcse
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Rózsafélék (Rosaceae)
Alcsalád: Szilvafélék (Prunoideae)
Nemzetség: Prunus
Alnemzetség: Prunus
Fajcsoport: Prunus
Faj: P. spinosa
Tudományos név
Prunus spinosa
L.
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kökény témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kökény témájú médiaállományokat és Kökény témájú kategóriát.

Elnevezései

szerkesztés

Magyar népies nevei: kökény, boronafa, koronafa, ekegúzs, kininfa, kökönye, tövisfa, zabszilva.

Latin nevének jelentése tövises (spinosa) szilva (prunus), ami utal a növény megjelenésére.

Elterjedés, élőhely

szerkesztés

Őshonos Európában közép-Skandináviáig, a Brit-szigeteken északon Skóciáig, keleten Iránig, Észak-Afrikában az Atlasz-hegységig.

Hegyoldalak, erdőszélek, cserjések, napfényes erdők növénye, kb. 1500 m magasságig megtalálható.[1]

Jellemzése

szerkesztés
 
A kökény gyümölcse

Az 1–4 m magasra is megnövő lombhullató cserje, sötétszürke ágai hegyes tövisekben végződnek. Növekedése szabálytalan. Lassú növekedésű, hosszú életű. Gyökerei messzire kúsznak, gyökérsarjtelepeket képez. Kérge sötétszürke, később repedezik. Két virágrügy fog közre egy hajtásrügyet. Kis méretű levelei szórt állásúak, egyszerűek, elliptikusak vagy lándzsásak, szélük aprón fűrészes-csipkés, fonákjuk rendszerint molyhos. A levélnyél legfeljebb 1 cm-es. Virágai 1–1,5 cm átmérőjűek, fehérek, ötszirmúak és a lombfakadás előtt nyílnak.

Termése apró, kékesfekete, hamvas, csonthéjas. Szeptemberben érik. Éretlen termésének húsa erősen fanyar ízű. Akkor érdemes gyűjteni a gyümölcsöt, amikor a dér már megcsípte, ekkorra megpuhul, fanyarságából veszít, és enyhén édes íze lesz.[1]

 
Kökényszilva (Prunus domestica subsp. insititia)

Felhasználása

szerkesztés

Gasztronómiai

szerkesztés
  • Almával gyümölcséből mártás készíthető, amit húsokhoz és vadhúsokhoz ízesítőként egyaránt felhasználhatunk.
  • Mézzel, gyógyító hatású dzsem, vagy zselé készítésére használhatjuk.
  • Gyümölcsbor készítésére is alkalmas. (Híres a spanyolországi Navarra környékén előállított pacharán).
  • Likőrt is készítenek belőle, de fogyasztják cukrozott gyümölcsként, aszalva vagy gin hozzáadásával 1-2 hónapig érlelve.
  • Nyersen is ehető.
  • Leveléből is főztek teát.

Gyógyászati

szerkesztés

Drogja elsősorban virága (Pruni spinosae flos), továbbá termése (Pruni spinosae fructus). Hatóanyagai flavonoidok és procianidinek. Hashajtó és vizelethajtó teakeverékekben található meg.[2]

  • Bimbójából (Flores acaciae nostratis) vértisztító, fogyást elősegítő teát főznek.
  • A virágzata teaként hashajtó, a terméséből készült lekvár viszont hasfogó.
  • Népi gyógyászatban vérnyomáscsökkentőként is használják.[2]
 
Kökény virágai

Dísznövényként

szerkesztés

Kedvelt díszcserje, több fajtája van.

  • Prunus spinosa ‘Plena’ – telt virágú, 2–3-asával összenőtt termésekkel,
  • Prunus spinosa ‘Variegata’ – fehéren erezett levelű, sárgás termésű,
  • Prunus spinosa ‘Purpurea’ – vörös lombú.[1]

Nagyon kemény. Nehezen törik.

Érdekesség

szerkesztés
  • Érdekes népi megfigyelés: a kökény virágzásakor hűvös, szeles, viharos az időjárás.
  • Magyar nóta „Kék a kökény recece…”
  1. a b c Cser
  2. a b Bern
  • Cser: Bollinger, Erben, Grau, Heubl: Természetkalauz – Cserjék. Illusztrálta:Hans Held, Ford.: B. Thúry Zsuzsanna. Budapest: M-érték Kiadó. 2005. 82–83. o. ISBN 963 7304 12 6  
  • Bern: Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 486. o. ISBN 963-9239-96-8  

További információk

szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek

szerkesztés
Nézd meg a kökény címszót a Wikiszótárban!