Köleséri Sámuel (lelkész)

(1629–1683) református lelkész, egyházi író

Id. Köleséri Sámuel (Nagyvárad, 1634Debrecen, 1683. július 16.) református lelkész és egyházi író, korának jelentős szónoka.

Köleséri Sámuel
Született 1634
Nagyvárad
Elhunyt 1683. július 16.
Debrecen
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása lelkész,
egyházi író
SablonWikidataSegítség

Életpályája szerkesztés

1634-en született Nagyváradon Köleséri Mihály és Kalmár Anna gyermekeként. Tanulmányait Nagyváradon kezdte, tanárai voltak Topheus Mihály és Enyedi Sámuel.

1654. május 22-én Németalföldre utazott, augusztus 19-től a leideni egyetemen tanult. Sok időt töltött Angliában, ahol tökéletesen megtanult angolul, szónokolt is angol nyelven.

1657-ben tért haza puritán eszmékkel, Nagyváradon teológiai tanár lett. 1659. január 24-én eljegyezte Debrecenben Damián Annát, majd hazaköltöztek Nagyváradra. Váradon ekkor kezdték nyomtatni a magyar Bibliát (úgynevezett váradi biblia), amihez Köleséri oldaljegyzeteket írt, és javította Károlyi Gáspár szövegét. 1659-től lelkész Szendrőn (8 évig és 3 hónapig), itt született fia 1663-ban, ifj. Köleséri Sámuel orvos

1668-tól Tokajban volt lelkész. Az üldözések miatt el kellett meneküljön, Debrecenbe ment és itt lelkész lett 1672-ben. 1681. október 22-én esperessé és egyházkerületi jegyzővé választották.

Megjelentek: disputációi, gyászbeszédei, prédikációi, imádságai és alkalmi versei. Kiadta mostohaapja, Czeglédi István egyik leghíresebb és legértékesebb munkáját „Sion várának” (Kolozsvár, 1657) a vallási üldözések miatt félbemaradt kiadását. Megírta Czeglédi István életrajzát, és csatolta ehhez a munkához.

1683. július 16-án halt meg Debrecenben.

Művei szerkesztés

Irodalmi munkásságát teológiai értekezések, prédikációk, alkalmi beszédek és versek alkotják:

Szent Írás rámájára vontatott fél-keresztyén szerkesztés

A „Fél-keresztyén” műfaja az angol conduct-booknak felel meg, aminek jelentését magyarul az „istenes és tisztességes élet vezérkönyve” kifejezéssel lehet megfelelően visszaadni. A vezérkönyv feladata az volt, hogy programszerűen megfogalmazza a „tennivalókat” a lelki életben. Köleséri így fogalmazza meg műve célkitűzését: „hizelkedés nélkül le–vonnya az áll arczát és meg – mutattya ki légyen a’ rothatt és ép, Fél és egész keresztyén.”

Köleséri célja művével, hogy megmutassa a megtéretlen embereknek, hogy a kegyelemmel nem rendelkező ember mennyire a kegyesség formája szerint élhet, milyen magas tisztjei lehetnek, de mégsem jut be a mennyek országába. Művében megpróbálja bemutatni, hogy mennyire nehéz és embert próbáló az üdvösség útja és, hogy mennyire sok követelménynek kell megfelelni.

A „Fél-keresztyén” című művében Köleséri az emberre összpontosít, éppen csak felsejlik Krisztus és a sátán alakja. Az emberrel kapcsolatos témáknak is csak bizonyos oldalait taglalja, számára az Istennel való kapcsolat az elsőrendű.

A történelmi események nagy hatással voltak a „Fél–keresztyén” munkájának témaválasztásaira. 1661 után a puritánus mozgalom meggyengült, lassan elhaltak a társadalmi és egyházszervezeti reformkezdeményezései. Ebben az időszakban sokan katolizáltak. Köleséri ebben a szellemi környezetben buzdít állhatatosságra a „Fél–keresztyén” című művével.

Források szerkesztés

  • Köleséri Sámuel tudományos levelezése, 1709–1732; összegyűjt. Jakó Zsigmond, szerk. Font Zsuzsa, latin szöveggond., regeszták Magyar László András; Erdélyi Múzeum-Egyesület, Kolozsvár, 2012 (Kölesériana)
  • Magyar Irodalmi Lexikon, főszerkesztő: Benedek Marcell, első kötet A–K, Akadémiai, Budapest, 1963
  • Új Magyar Irodalmi Lexikon 2, főszerkesztő: Péter László, Akadémiai, Budapest, 2000

Tanulmány szerkesztés

Külső hivatkozás szerkesztés