Köllő Miklós (mimus)

(1946–) magyar pantomimművész, rendező, koreográfus

Köllő Miklós (Budapest, 1946. augusztus 26. –) magyar pantomimművész, rendező, koreográfus. Felmenői között találjuk a 19. század jeles magyar szobrászművészét Köllő Miklóst (Szent István király, III. Károly – Országház kupolacsarnok; IV. Béla – Hősök tere – Budapest; Szentháromság szobor – Szeged).

Köllő Miklós
Eifert János felvétele
Eifert János felvétele
Született1946. augusztus 26. (77 éves)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Biokémikusnak készült, de a színházművészet mellett kötelezte el magát, az érettségit követően Prágában magánúton Ladislav Fialka Nemzetközi Koreográfusképzőjét végezte el. 21 évesen 1967-ben megalapította a Domino Pantomim Együttest, amely kísérleti színházként egy új műfaj megteremtését tűzte ki célul. A dramatikus pantomim művészet irányzat a verbális nyelvet kiküszöbölve ún. „álomdramaturgia” rendszerében hozta létre a színházi Katarzist. Az általa létrehozott egyedi formanyelv által rövid úton népszerűbbé vált külföldön, mint itthon.

Színházával nemzetközi karrierje 1969-ben kezdődött a Holland Nemzetközi Színházi Fesztiválon. Az International Theater Institute brit szekciójának meghívására Köllő 1976-ban és 1979-ben Londonban tanított. A 70-es években együttesével szinte minden jelentős színházi fesztiválon fellépett, számtalan film és televíziós koreográfiát készített. Az általa jegyzett színházi rendszer nem kapott anyagi támogatást a politikai kurzustól, speciális magánszínházi formában működött.

1977-ben színházi iskolát alapított, melyben komplex oktatási rendszerrel (klasszikus-, jazz balett, mimtechnika, akrobatika, színészmesterségtan, drámaelmélet stb.) a professzionális képzés alapjait fektette le, elsőként Magyarországon.

Köllő mindjobban eltávolodott a hagyományos értelemben vett pantomim művészettől és mind fajsúlyosabb témákat dolgozott át a maga színházi jelrendszerére. Thomas Mann, Asturias, Dosztojevszkij, Gogol adaptációja mellett Hieronymus Bosch, Brughel művek feldolgozásai kerültek a repertoárjába. A képzőművészeti látványmód, a tárgyi világ színházművészetben való szokatlan alkalmazása új lehetőségeket nyitott. 1983-ban létrehozta saját színházát a 90 fős Centi Színpadot.

Köllő érdeklődése a panoptikum művészet felé fordult a mozdulatlan, pillanatba sűrített dráma művészete felé. 1984-ben átvette az akkor már évtizedek óta használaton kívüli Budavári pincerendszer másfél kilométeres szakaszát. Tervei alapján magánerős kivitelezéssel jött létre a Budavári Labirintus, melyben helyet kapott Közép-Európa első panoptikuma, a Magyar Történelmi Panoptikum. A Panoptikum hiteles művelődéstörténeti dokumentumokra épült és speciális vizuális, akusztikai és dramaturgiai rendszerben fejtett ki különleges hatást.

1986-ban Köllő Görögországba kapott meghívást, a görög-angol koprodukcióban létrejövő első kortárs színház művészeti vezetésére. 1988-ban tér vissza Magyarországra, majd 1989-ben a Dominó színháznál megrendezte utolsó darabját „Közép-kelet-európai Macbeth” címmel, majd lemondott minden tisztségéről és visszavonult a színházművészettől. 1989-ben nemzetközi tapasztalataira alapozva megalakította a Vital Kulturális Turisztikai Szolgáltató Kft.-t. 1990-ben a MOVI-val (Magyar Mozi és Videofilmgyár) együttműködve létrehozta Magyarországon a budapesti Laterna Magica-t. A színház- és filmművészet szoros ötvözéséből ismét egy új irányzatot hozott létre, egy újkori „gesamkunstwerk” stílusban.

1993-ban felkérést kapott a Közép Európai Barokk Éve rendezvénysorozat tervezésére, rendezésére, amelyen 224 program került megrendezésre szerte az országban. 1993-ban felkérést kapott a Közép-Európa Táncszínház művészeti vezetésére. Ennek keretében rendezett új bemutatókat, melyek itthon és külföldön egyaránt nagy feltűnést keltettek (Sátán bálja, Liszt Ferenc úr boldogságos pokoljárása).

2003-ban Köllő az amatőr mozgalom felé fordult és létrehozta szenior korú tagokkal a Tarka Színpadot, melynek elsődleges célja a színházművészet terapikus alkalmazása hátrányos helyzetű korosztály számára. 2009-ben megalakította a Vál-Völgyi Művészeti Alkotóházat melyben a színházművészet mellett az alkotóművészet szinte valamennyi ága oktatásra került.

Domino Pantomim Együttes szerkesztés

Rendezések, koreográfiák (1967-1989)

1968. Prokofjev est – Péter és a farkas – rendezés/koreográfia
1968. Vurstli anno… - táncszínház – rendezés/koreográfia
1969. Párizsi Notre Dame, táncszínház – rendezés/koreográfia
1969. Pogány mim, táncszínház – rendezés/koreográfia
1969. Ránky-Karinthy-Köllő: Cirkusz – rendezés/koreográfia
1969. Camus: A művész élete, táncszínház – rendezés/koreográfia
1970. Genet: Feketék, táncszínház – rendezés/koreográfia
1972. Petőfi: Apostol, táncszínház – rendezés/koreográfia
1973. A Nagy Béke, táncszínház – író/rendezés/koreográfia
1973. Juhász-Gonda-Köllő: Szarvassá változott fiú, jazz pantomim – Visegrádi játékok
1974. Thomas Mann-Gonda-Köllő: Elcserélt fejek – Sziget Színház
1974. Balázs Béla-Gonda-Köllő: Álmok köntöse – Visegrádi játékok
1976. Exupéry: A kis herceg, táncszínház – rendezés/koreográfia
1977. Gogol panoptikum, táncszínház
1978. Hemingway: Öreg halász és a tenger, táncszínház – rendező/koreográfus
1980. Asturias: „Óh…az a félvér nőszemély”…, táncszínház - rendezés/koreográfia
1981. Úri utczai mulatságok – Keserű show, avagy E.A Poe úr vacsorája
1982. Ghelderode: Bolondok éjszakája, táncszínház – rendezés/koreográfia
1983. Nemzetközi Pantomim Találkozó – Frakkos kutya avagy Szt. Pétervári liturgia, táncszínház – rendező/koreográfus
1983. Salome - táncszínház – író, rendező, koreográfus
1983. Uri Utczai Mulatságok – E.A.Poe Úr vacsorája – rendezés/koreográfia
1983. december 1. Centi Színpad megalapítása – bemutató: 1 Centi kabaré – rendező/koreográfus
1984. II. Budapesti Nemzetközi Pantomim Fesztivál – rendező
1986. III. Budapesti Nemzetközi Pantomim Fesztivál – rendező
1987. Mandragóra, táncszínház – író, rendező, koreográfus – Centi Színpad
1987. Sárga mágia, táncszínház – író, rendező, koreográfus – Centi Színpad
1987. 1 centi kabaré – író, rendező, koreográfus – Centi Színpad
1989. Közép-kelet-európai Macbeth, táncszínház – Pesti Vigadó – író, rendező, koreográfus

Közép-Európa Táncszínház szerkesztés

Művészeti vezető (1994-1996)

1994. Bulgakov: Sátán bálja, táncszínház – rendező (Petőfi Csarnok)
1995. Liszt Ferenc úr boldogságos pokoljárása, táncszínház – rendező (Várszínház)
1995. Viperafészek I.M.P.P. Pasolini, mozgásszínház – rendező (Shure Stúdió)
1996. Budapest Anno, Csárdáskirálynő, táncszínház – rendező (Duna Palota)
1996. Magyar Rapszódiák, táncszínház – rendező (Budai Nyári Teátrum)
1996. Paraszt dekameron, mozgásszínház – rendező/koreográfus (Józsefvárosi Színház)
1998. Raszputyin az ördög, táncszínház – rendező (Thália Színház)

Tarka Színpad szerkesztés

Megalapítása (2003) – művészeti vezető, rendező/koreográfus

2003-2011 között rendezett darabok:

Hans Sachs: Ha meghal a férj
Hans Sachs: Tüzes vas
Hans Sachs: Gazduram kotlik
Heltai Jenő: A nagy Nő
Heltai Jenő: Amerikai párbaj
Karinthy Frigyes: Teknősbéka, avagy ki az őrült a csárdában
Heltai Jenő: Karácsonyi vers
Orsetti: Nem minden rókából lesz bunda
Orfeum - Tréfeum
2011. Europai Szenior Színházak Nemzetközi Fesztiválja, Tarka Színpad – rendező/koreográfus
2012. Kései találkozás
2012. Jean Genet: Cselédek

Külföldi vendégszereplések, turnék szerkesztés

1971 Ausztria – Innsbruck-Bécs H.Bosch: Gyönyörök kertje – író/rendező/koreográfus
1972. CBC TV „No reentry” (rövidfilm) Kanada - koreográfia
1972. III. Nemzetközi Színházi Fesztivál – Spanyolország
1977. Szófiai Nemzetközi Színházi Fesztivál
1980. Kölni Nemzetközi Mozgásszínházi Fesztivál
1983. Festival de Caffe Theater, Cannes/Franciaország
1983. Isztambuli Nemzetközi Színházi Fesztivál/Törökország
1983. Patrasi Nemzetközi Színházi Fesztivál/Görögország
1985. Isztambuli Színházi Fesztivál

Televíziós koreográfiák szerkesztés

1969. Rajnai András: Ének a Galaktikáról – koreográfia
1969. Omega (együttes) show közreműködő/koreográfus
1977. Sándor Pál: LGT show – közreműködő/koreográfus
1982. Molnár György: Ugye nem felejtesz el / koreográfus
1978. Molnár György r. Lift rapszódia – koreográfus
1980: Mese a Zöld Disznóról – tévéfilm – koreográfia
1980. Molnár György: Tüsszentés – koreográfia
1980. Rajnai András: Aelita
1980. Rajnai András: Szetna, a varázsló – koreográfus
1980. Rajnai András: A Fejenincs Írástudó – avagy a titokzatos haláleset - koreográfus
1980. Molnár György: Lóden show – koreográfia
1981. Rajnai András: Bábel tornya (koreográfia)
1981. Rajnai András: A világkagyló mítosza (koreográfia)
1983. Molnár György: Ugye nem felejtesz el (tévéfilm) – koreográfia
1991. Rajnai András: Próbababák bálja – koreográfia

Film koreográfiák szerkesztés

1977. Boszorkányszombat – játékfilm – koreográfus
1981.Jancsó Miklós (filmrendező): A zsarnok szíve (film) – koreográfia
1987. Keresztapa – film musical – koreográfia – Szófia/Bulgária
1991. Molnár György: Vörös vurstli (film) – koreográfia

Színházi koreográfiák szerkesztés

1973. VígszínházMolière: Nők iskolája – koreográfia
1973. Bartók Színház – Mesterházy: Férfikar – koreográfia
1974. Bartók Színház: Barnassin-Gonda-Köllő: Pro Urbe musical – koreográfia
1976. Szolnoki Szigligeti Színház: Till Ulenspiegel - koreográfia
1976. Vígszínház – Csurka István: Versenynap – koreográfia
1978. Radnóti SzínházVoltaire: Candide – koreográfus/díszlettervező
1982. Radnóti Színpad – Nicolas Guillen: Este kell a szerelem – koreográfia
1982. Máté Péter – S.Nagy István: Krízis, rockopera – rendező/koreográfus

Külföldi színházi rendezések szerkesztés

1975. Finnország – Helsinki – Nők iskolája
1975. Finn Nemzeti Színház - Molière: Nők iskolája – koreográfia
1987. Bulgária, Szófia – Szerelmes Bulevárdok (musical) – koreográfia
1986-1987 Athéni Dyonissia Színház – művészeti vezető

Nevéhez kötődő rendezvények szerkesztés

Afrika rekviem – Miskolc, Sportcsarnok
Sárospataki Országos Diákfesztivál – Sárospatak
Szárnyas Sárkány Hete – Nyírbátor
Eszterházy Vigasságok – Fertőd
Váci Világi Vigalom – Vác
Magyarpolányi Kálváriajárás – Magyarpolány

Panoptikumok szerkesztés

Magyarország:

Budavári Labirintus – Magyar Történelmi Panoptikum
Balassagyarmat – Palóc Múzeum
Pápa – Kastély
Budapest, Sándor Palota – Budavári Történelmi Panoptikum
Árpád-házi Királyok Panoptikuma – Sárospatak
Diósgyőr, Vár – Lovagkor

Külföld:

Kassa, Orbán torony – Kassa története
Ausztria, Grosslockner – Grosslockner építő munkásai
Ausztria, Carnuntum – Gladiátor küzdelmek a romai korból
Németország, Regensburg, Kastély – Regensburgi csata jelenetek

Díjak, kitüntetések szerkesztés

  • Magyar Televízió – Nívódíj
  • Franciaország – Cannes-i Kávéházi Színházak Nemzetközi Fesztiválja – Nagydíj
  • Újbuda Önkormányzata – Díszpolgári kitüntetés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Miklós Köllő, https://www.csfd.cz/tvurce/369247/
  2. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 28.)