Főmenü megnyitása

Kömlő község Heves megye Hevesi járásában.

Kömlő
Kömlő, templom, légifotó.jpg
Kömlő címere
Kömlő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásHevesi
Jogállás község
Polgármester Turó Tamás
Irányítószám 3372
Körzethívószám 36
Testvértelepülései
Lista
Rychtal község
Népesség
Teljes népesség1881 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség38,81 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület49,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kömlő (Magyarország)
Kömlő
Kömlő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 04″, k. h. 20° 26′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 36′ 04″, k. h. 20° 26′ 28″
Kömlő (Heves megye)
Kömlő
Kömlő
Pozíció Heves megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kömlő témájú médiaállományokat.

Fekvése, természeti adottságaiSzerkesztés

Kömlő Heves megye déli részén, a hevesi nyílt ártéren, a 3212-es és a 32 113-as utak találkozásánál, Heves városától 13 km-re délkeletre fekvő település. Egészen 1999 nyaráig a száraz kontinentális éghajlatú területek közé tartozott, mindössze 560–580 mm évi csapadékmennyiség jellemezte. A korábban jelentkező csapadékosabb ciklusokban sem emelkedett az évi csapadékmennyiség 600–650 mm fölé. Az 1999. július 10-11-én lehullott 300 mm-nyi csapadékmennyiség a község 1770-ben történt újratelepítése óta a legnagyobb természeti katasztrófát okozta, amelyek következményeit még ma is magán viseli a falu.

Éghajlata: Az évi középhőmérséklet 10-10,2 °C, az évi napsütéses órák száma 1950-2000. Leggyakoribb az északi, északkeleti irányú szél, éghajlati anomáliái között különösen sok kárt okoz az augusztus 20-a körül érkező jégverés.

Területe hordalékkúp-síkság, a tengerszint feletti magasság 100 m alatt van. Legnagyobb kiemelkedései a határhalmok. A gyér lefolyású terület vizeit a Görbe-ér vezeti le. A talajvíz mélysége 2 méter(!), az artézi kutak kis vízhozamúak. A vidék hidrológiai tengelyében a Tisza folyó halad, melyet mintegy 40 km szélességben kísér a hevesi nyílt ártér. Talajai a réti és szikes talajok.

Természetes növényzete kismértékben tatár juharos lösztölgyesekből, nagyobb részben lágy szárú fajokból áll. Állatai elsősorban kisvadak és madárfajok, de őshonos és védett a gyakran több tucatnyi túzokpopuláció.

A fő közlekedési utakhoz viszonyított helyzete az M3-as autópálya megépítésével kedvezővé vált, hiszen a füzesabonyi csomópont a községtől mindössze 13 km-re található. Városközpontja a közeli Heves, míg a megyeszékhely: Eger 36 km-re található északi irányban. A Kál-Kápolna–Kisújszállás-vasútvonal mentén legközelebbi vasútállomása Tarnaszentmiklós.

TörténeteSzerkesztés

Első okleveles említése 1261-ben Kumleud névalakban történt, egy 1343-as oklevélben Kumleu néven olvasható. 1458-ban és 1478-ban Kemle és Kwmle alakban említették az oklevelek.

1416-ban Zsigmond király, mint elpusztult és lakatlan helységet Kompolti Istvánnak adományozta. 1468 és 1478 között a Tarkövi családnak volt itt birtoka, amit az egri püspöknek zálogosítottak el. Az 1546. évi összeírás szerint a falu birtokosa Balassa Zsigmond volt. 1549 előtt elnéptelenedett, de a lakosság hamar visszatért, s a 16. század végéig lakott volt a falu. 1553-ban Tarcsay György birtoka, aki Dobó Istvánnak adja zálogba. 1592-ben István fia, Ferenc Rákóczi Zsigmondnak zálogosította el: ettől az időponttól 1707-ig a Rákóczi-család volt a birtokos.

A falu az 1600-as évek elején pusztult el, és puszta maradt egészen 1770-ig. 1672-ben I. Rákóczi Ferenc még eltiltotta az átányiakat a kömlői szántóföldek elfoglalásától, de 1674-től évi másfélszáz forintért már jogosan bérbe vehették azokat. Később a losonci Szíjártó András és fia, István zálogos pusztája volt, akik a bérletért már 300 forintot kértek az átányiaktól. II. Rákóczi Ferenc 1707-ben Kömlő pusztát cserébe adta Telekessy István egri püspöknek Sajóhídvég pusztáért, s ettől kezdve az egri, majd 1804-től a szatmári püspökség birtokaként szerepelt. Kömlő puszta határát 1770-ig Átány, Tiszanána és Kisköre lakosai bérelték. Mivel a tiszanánaiak megtagadták a kömlői határ használatáért kiszabott súlyosabb robot kiszolgáltatását, ezért Eszterházy Károly egri püspök 1770. március 13-án elrendelte, hogy a pusztát más falvakból álló telepesekkel kell benépesíteni. Néhány héten belül 95 telepes érkezett Tarnaszentmiklósról, Pélyről, Dormándról és 20 más hevesi és nógrádi faluból.

 
A katolikus templom

Ulrich János, a püspök jószágigazgatója a betelepülők számára, építkezésre, egymást derékszögben metsző, nyílegyenes utcasorokat mért ki, meghatározva ezzel a település mai arculatát. A házakat vályogból, téglakéménnyel, nádtetővel és nádkerítéssel kellett felépíteni. A jószágigazgató 6 évvel később már teljesen beépült utcahálózatról tudósít, és megállapítja, hogy messze földön nem látni ilyen rendezett települést. Az újratelepített község népessége fokozatosan növekedett (1775: 989 fő, 1799: 1430 fő, 1816: 1628 fő, 1849: 1988 fő, 1869: 2155 fő), és a 19. század végére meghaladta a 2900 főt, akik 516 házban laktak. A 19. század végén és a 20. század elején az itt lakók fogyasztási- és hitelszövetkezetet tartottak fenn.

A világháborúk jelentős áldozatokat követeltek Kömlőn is. Az első világháborúban 106 katona esett el. A második világháború idején, 1944. november elején foglalták el a községet a szovjet csapatok, de a település többször is gazdát cserélt, aminek következtében sok volt a polgári áldozat is.

1949-ben 3294 fő lakott Kömlőn. 1950-től 1990-ig önálló tanácsú község, majd az 1990-es, és a későbbi önkormányzati választásokon főként független képviselőkből álló testület alakult, amelyet 1994-ben Cigány Kisebbségi Önkormányzat megalakulása követett.[2]

TestvérközségeSzerkesztés

A lengyelországi Kępno járásban lévő Rychtal.

JelképeiSzerkesztés

A falu címere és a zászlaja. A címer színei a reménységet és a tisztaságot szimbolizálják, a pajzsban a vízszintesen fekvő csoroszlya, felette ekevas és búzakalászcsokor pedig a község mezőgazdasági jellegére utal.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79%-a magyarnak, 31,9% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (20,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36%, református 2,5%, felekezeten kívüli 28,6% (31,3% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

 
A világháborús emlékmű

A falu katolikus templomát Esterházy püspök építtette 1780-83 között. Késő barokk műemlék. A plébánia már 1777-ben elkészült, “L” alakú, boltíves kialakítású folyosóval ellátott épület.

A templomkertben 1921-ben, az országban az elsők között állítottak emlékművet az első világháború elesett katonáinak, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában élő kömlői kivándoroltak adományaiból.

A második világháborúban a környéken elesett szovjet katonák holttestét a templom kertjében temették el, majd 1985-ben jelképesen új emlékművet állítottak részükre.

A Millennium évében (2000) került sor a II. világháborúban elesett katonai és polgári áldozatok fekete gránitból készült obeliszkjének felállítására.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Soós Imre: Heves megye községei 1867-ig, Heves megyei Levéltár, Eger 1975.
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  4. Kömlő Helységnévtár

További információkSzerkesztés