Köntös-Szabó Zoltán

(1940–2023) erdélyi magyar író, újságíró, ifjúsági szerző

Köntös-Szabó Zoltán, 1974-ig Szabó (Szentmihály, 1940. március 3.Budapest, 2023. április 3.) erdélyi magyar író, újságíró.

Köntös-Szabó Zoltán
az 1985-ös Körkép antológiában megjelent portréja
az 1985-ös Körkép antológiában megjelent portréja
SzületettSzabó Zoltán
1940. március 3.[1]
Szentmihály
Elhunyt2023. április 3. (83 évesen)[2]
Budapest
Nemeférfi
Állampolgárságaromán, 1982-től magyar
HázastársaIlosvay Katalin Mária
Gyermekeinégy gyermek:
Dr. Szabó Zoltán
Szabó Estike Virág
Szabó Szilárd Bulcsú
Szabó Katika Viola
SzüleiSzabó Máté és Köntös Eszter
Foglalkozásaíró, újságíró
KitüntetéseiA Romániai Írók Szövetségének Díja, 1977.

A Romániai Magyar Kritikusok Pezsgő-díja, 1981. A Magyar Írószövetség a Szerzői Jogvédő Hivatallal egyetértésben Az Év Könyve, 1993.

József Attila-díj, 1994.
SírhelyeRákospalotai temető
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Középiskoláit a kolozsvári 2. sz. Líceumban (a volt Református Kollégiumban) végezte 1957-ben [3]

A Forrás-nemzedék első rajának valóságszemléletét avantgárd eszközökkel bizarr rálátássá mélyítő művész.

Novelláival és riportjaival tűnt fel. Írói módszere e két műfaj szerencsés ötvözetéből született. Az 1960-as években megjelent kisregényei még diákkori élményeit rögzítve az ifjúsági irodalom új nyitását jelezte, 100 úton csatangol az ember fejléc alatt az Utunkban indított cikksorozata pedig a lényegre látó író eszközeivel közelítette meg a változó valóságot.

Novellái és "beszélgetései" következő sorában a mindennapok egyszerű alakjainak sorshelyzete, nyelvezete, rejtegetett titka robban elő. Az 1970-es években megjelent köteteit (Pingált szívek Natasának; Hová tűntek a hűségesek...) jellemezve írja Marosi Péter: a szerző "nemcsak arra érzékeny, ami bohém, furcsa, sőt groteszk körülötte, a környezetében, ami ilyen értelemben határeset vagy határeseten túli, hanem írói fantáziája mindegyre rá is dupláz a sok bohémkodásra, lumpenkodásra, furcsaságra, groteszkségre, úgyhogy írásművészete valamiféle groteszk népének, egyféle tragikomikus népeposz távlataiban oldja fel a gyermekkor emlékeit, a múltidéző kisemberek emlékezéseit". Tegyük hozzá: ez a groteszkség Kolozsvár jellegzetes egykori külvárosában, a Pata utcában szerzett gyermekélményeiből fakad.

Kár volt sírni Jeruzsálemben (1969) című kisregényében Rabbóni, a Megváltó általános emberi álmával, a Mennyek Országával szembeállítja Iskarioti Júdás evilági boldogságteremtésének egy népre korlátozott elképzelését, bibliai keretben is áthallhatóvá téve saját korának elvontan egyetemleges vagy ténylegesen szűk vágyálmait s a kettő közös tragédiáját. A kisregény első kiadását kultúrpolitikai okokra hivatkozva bezúzták, majd csak 1980-ban jelenhetett meg újra.

Az Utunk 1979-es évkönyvében közölt Lakon háza című drámáját a Szatmárnémeti Északi Színház mutatta be. A kritika elismeréssel fogadta, mert líraiságában "talán Csehovval rokon, a legfűtöttebb hangú közvetlen vallomás a szülőföld szeretetéről" (Páll Árpád). Az eredetileg már novellában is megfogalmazott téma a természetes tájbeli otthon külső-belső elidegenedését tükrözi. Fojtott ellenszenvek gyülemlenek fel hol a honosok és fürdővendégek közt, hol egy örökölt szőttest kiszorító giccses falvédő vagy a kapuzábés falukép és "a termőföld megbecstelenítése, semmibevevése" miatt, családot bomlasztó lelki rianásban.

Utolsó Romániában megjelent kötete, a Családi képek, levelek, avagy emberek útra kelnek, újra tényirodalmi jellegű "beszélgetések" gyűjteménye. Megszólaltatja a kisemberek egyéni visszaemlékezéseit a világesemények, háborúk forgatagában, erkölcsileg elkötelezve a megszólaltatottak iránt.

1981-ben családjával Magyarországra költözött, ahol további kötetei jelentek meg. 1984–1988 között a Rakéta Regényújság szerkesztője.

Megjelent vagy megjelenés előtt álló kötetei és bemutatott drámája

szerkesztés

1960-as évek:

  • Napos évszak (novellák, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1964)
  • Hangolnak a tücskök (ifjúsági regény, Ifjúsági Könyvkiadó, Kolozsvár, 1965)
  • Két part között (kisregény, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1966)
  • Tisztaszemű fiúk (kisregény, Ifjúsági Könyvkiadó, Kolozsvár, 1968)
  • Énekelj csak, Simon testvér (novellák, elbeszélések, karcolatok, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1968)
  • Osztálykönyv (interjúk, Ifjúsági Könyvkiadó, Kolozsvár, 1969)

1970-es évek:

  • Pingált szívek Natasának (novellák, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1974)
  • Bárka ring az Urbán-öbölben I-II. (ifjúsági regény, Ion Creanga Könyvkiadó, Bukarest, 1976-77; magyar-román közös könyvkiadás, 1978)
  • Hová tűntek a hűségesek?, avagy száz úton csatangol az ember (novellák, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1977)

1980-as évek:

  • Családi képek, levelek, avagy emberek útra kelnek (beszélgetések, Dácia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1980)
  • Kár volt sírni Jeruzsálemben (kisregény, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1980; Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1988)
  • Eljön kegyelmed Szodomába? (válogatás, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1980)
  • Lakon háza (dráma, bemutató: Északi Színház, Szatmár, 1981)
  • El Galante pajzán emlékiratai (regény, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1984)
  • A Sárkány éve (regény, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1985)
  • Szurdokban árnyék – avagy Nikoláj kántortanító jelenései (elbeszélések, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1986)

1990-es évek:

  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 1., Fehér zászló Erdély felett (regényfolyam, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1992)
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 2.,Tövissel kerített Éden (regényfolyam, Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1994)
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 3., Köd lepte be a Szamost (regényfolyam, Fekete Sas Kiadó, Budapest, 1997)

2000-es évek:

  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 4.,Torda felől hírt hoz a szél (regényfolyam, Fekete Sas Kiadó, Budapest, 2002)

2020-as évek:

Az alábbi kötetek tervezett megjelenése:

  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 5., Látományok és ármányok ideje
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 6., Tüzek mellé telepedve
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 7., Aranyosszék hű marad
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 8., Nincs bekerítve Kolozsvár
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 9., Távozó emlékek bája
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 10., Gileádban elfogyott a balzsam
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 11., A könyörtelen holnap
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 12., Angyalokkal irgalmas ég alatt
  • Trianon gyermekei (Családi) krónika 13/a, 13/b, Emmausban virradatra várva

Díjak, elismerések

szerkesztés
  • Kántor Lajos: Melyik a túlsó part? Utunk 1967/7.
  • Kovács János: Szabó Zoltán útkeresése. Utunk 1969/9.
  • Kovács János: Keréknyom és káprázat. Igaz Szó 1978/1.
  • Mózes Attila: Pont, mint a kavicsok. Korunk 1975/7.
  • Mózes Attila: Mítoszból történelem. Igaz Szó 1981/7.
  • Beke György: Száz úton csatangol a novellista. A Hét 1975/47.
  • Beke Mihály: Kavicsok. Korunk 1978/1.
  • Marosi Péter: "Ember Arcú Ország kicsiben." Utunk 1978/7. Újraközölve Világ végén virradat. 1980. 77-84.
  • Szőcs István: Lakon háza. Előre 1981. szeptember 24.
  • Páll Árpád: Igényes vállalkozás kérdőjelekkel. A Hét 1981/44.
  • Nagy Sándor: Idő-, értékszerkezet és világfilozófia Köntös-Szabó Zoltán: Kár volt sírni Jeruzsálemben c. regényében. 1982 (állami vizsgadolgozat, kézirat)

További információk

szerkesztés