Könyvmúzeum Erdélyben

Könyvmúzeum(ok) Erdélyben Könyvmúzeum keletkezésének eredeti helyén megmaradt könyvtár, mely a könyvtörténet múltbeli kincseit a hagyományos berendezés és nyilvántartás fenntartásával őrzi. Az ilyen önálló egység vagy részleg törzsanyagának gyarapodása elvben már lezárult, s a helyi adottságokhoz mért egykori elrendezés tiszteletben tartásával beleltározva, a szükséges szakkatalógusokkal ellátva bocsátja a kutatók rendelkezésére állományát, a nagyközönség számára pedig lehetővé teszi, hogy könyvtárosok szakszerű vezetésével művelődéstörténeti dokumentációként látogathassák.

BatthyáneumSzerkesztés

Európai hírű a gyulafehérvári Batthyáneum. Batthyány Ignác püspök (1741–1798) alapította, s halála előtt néhány hónappal nyilvános könyvtár gyanánt az Erdélyi Római Katolikus Püspökség gondozásába adta át. Konglomerát-típusú, vagyis több önálló könyvgyűjteményből mintegy hólabdaszerűen összeállított könyvgyűjtemény, melynek állaga 1944-ig a kezdeti magvát képező Migazzi Kristóf váci püspök 8000 kötetéből a különböző hagyatékok révén 56 000 kötetre növekedett, de legértékesebb része mindmáig a névadó Batthyány Ignác szerezte anyag. A könyvtárnak 1230 kézirata (a legrégibb a IX. századi Codex Aureus), 350 ősnyomtatványa és nagyon sok XVI-XVIII. századi könyvritkasága van. Itt őrzik egy középkori kódex három különböző helyén a XIV. század elejétől fennmaradt s Gyulafehérvári Sorok néven ismert magyar szövegemlékeket, latin vázlatok versként összecsengő fordításait. A könyvtár értékeinek tudományos kiaknázásához a két világháború közti időszakban két jeles szakember, Bitay Árpád és Baráth Béla, az Erdélyben fellelhető ősnyomtatványok nemzetközileg ismert szerkesztője járult hozzá hathatósan. Ma az Állami Könyvtár gyakorolja felügyeletét.

Teleki TékaSzerkesztés

Ugyancsak több könyvgyűjteményből összeállt könyvmúzeum a marosvásárhelyi Teleki Téka. Névadója, az alapító Teleki Sámuel (1739–1822) kancellár 1802-ben nyitotta meg. Jóllehet a végakarata szerint az Erdélyi Református Egyházkerület felügyelete alatt álló hitbizományi könyvtárnak nyilvánított gyűjtemény használatát több mint száz évig bizonyos kikötések korlátozták, Gulyás Károly kollégiumi rajztanár, a Teleki Téka két világháború közti őre, megfelelő munkafeltételeket teremtett ahhoz, hogy a szakemberek zavartalanul használhassák a közel 40 000 kötetes könyvtárnak főleg a felvilágosodás és francia forradalom erdélyi fogadtatása szempontjából forrásértékű anyagát. Az 1950-es évek elején adminisztratív szempontból vele egyesített Bolyai Dokumentációs Könyvtárral együtt 1974-ben a marosvásárhelyi Megyei Könyvtárnak rendelték alá. Itt található a Marosvásárhelyi Sorok és Marosvásárhelyi Glosszák néven ismert XIV. századi magyar szövegemlékeket tartalmazó, az egykori Református Kollégiumi Könyvtárból átkerült Koncz-kódex, valamint Lencsés György 1610-ben szerzett s az ETI kiadásában 1943-ban Kolozsvárt megjelentetett Ars Medica magyar nyelvű kézirata is.

A Szeli-család könyvgyűjteményeSzerkesztés

Egy 1963-as felmérés szerint a korabeki Brassó tartomány szinte minden rajonjában működött akár múzeum, akár könyvmúzeum keretében dokumentációs részleg. 1957-ben például Erhard Andrée igazgató a nagyselyki iskolából a szentágotai múzeumba szállította be a Szeli család XVII-XVIII. századi könyvgyűjteményét, melynek alapjait Szeli György (1620–1690) csernátoni, majd brassói magyar evangélikus lelkész vetette meg. Csíkszeredában 1950-ben a Múzeum vette birtokába az 1630-ban Csíksomlyón megalapított híres iskola jogutódjának régebbi kiadású könyvanyagát, melynek egy részét 1978-ban egy feljelentés alapján rejtekhelyéről a belügyi hatóságok a Megyei Könyvtár dokumentációs részlegére szállították.

Bethlen Dokumentációs KönyvtárSzerkesztés

Zárt könyvmúzeum az eredeti helyén, az egykori nagyenyedi iskolaépületben sértetlenül tárolt Bethlen Dokumentációs Könyvtár. Jelenleg a kolozsvári Egyetemi Könyvtár korlátozott nyilvánosságú részlege. Egykori jeles könyvtárosai, Vita Zsigmond, Dankanits Ádám, majd Borbáth Károly a könyvtár értékeit rendszerezték, ill. számos magyar és román közleményben népszerűsítették. Utóduk Györfi Dénes.

Zilahi és székelyudvarhelyi könyvmúzeumokSzerkesztés

Az Egyetemi Könyvtár eredeti helyén patronálja a zilahi Wesselényi Kollégium Nagykönyvtárát is, míg a székelyudvarhelyi volt Református Kollégium 1682-ben létesült, s ma már közel 50 000 kötetes, korszerűen felszerelt könyvtára mint a Városi Könyvtár tudományos részlege valóságos iskolapéldája annak, hogy "könyvörökségünket miként kellene a ma és a jövő számára értékesíteni" (Jakó Zsigmond). A századok során idegyűlt adománykönyvtárak elkeveredett anyagának azonosításában a Bolyai Tudományegyetem történelemszakos diákjainak 1958-as és 1959-es nyári kutatócsoportja, majd az 1961 óta itt szakképzett könyvtárosként dolgozó Molnárné Hubbes Éva játszott szerepet.

A Román Akadémia könyvtárai ErdélybenSzerkesztés

Egy könyvmúzeum funkcióját tölti be a Román Akadémia kolozsvári könyvtára, ha számításba vesszük, hogy itt őrzik önálló testekként több régi iskolai könyvtár (a kolozsvári római katolikus Lyceum-könyvtár, a Református Kollégium és az Unitárius Kollégium Könyvtára) múzeumi anyagát, s hasonló szerepet vállalt a Román Akadémia temesvári kutatóközpontja is az Ormós Zsigmond és társai által alapított egykori Délmagyarországi Múzeumegylet székházában. Aradon a Kölcsey Egyesület könyvtárából kialakult Kultúrpalotai, később Megyei Könyvtár ilyen jellegű: nemcsak az államosított intézményekből és a környékbeli kastélyokból beszállított magángyűjtemények töredékei találtak itt menedékre, hanem azok a muzeális értékű könyvritkaságok is, amelyeket eladásra felajánlanak.

IrodalomSzerkesztés

  • Nagy Géza: A Bethlen-kollégium tudományos gyűjteményeinek története. Kolozsvár, 1947
  • Deé Nagy Anna: Teleki Sámuel és a Teleki-téka. Téka 1956
  • Farczády Elek: A marosvásárhelyi Bolyai-könyvtár. Közli az Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár. 1957
  • Vita Zsigmond-Turnowsky Sándor: Biblioteca Bethlen din Aiud. 1957.
  • Szentiványi Róbert: Catalogus concinnuus librorum manu scriptorum Bibliothecae Batthyanae. Szeged, 1958
  • Jakó Zsigmond: Az enyedi régi könyvtár kéziratos ritkaságairól. NyIrK, 1964/2
  • Jakó Zsigmond: A székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár története. I-IV. Könyvtári Szemle 1970–71. Mindkettő újraközölve Írás, könyv, értelmiség. 1976. *Fikk László: Catalogus incunabulorum Bibliothecae Teleki-Bolyai. Mv. 1971. *Szabó T. Attila: A Marosvásárhelyi Sorok és a Marosvásárhelyi Glosszák
  • Szabó T. Attila: Lencsés György "Ars Medicá"-jának kéziratai. Elsőt közli A szó és az ember. 1971, 469-72; a másodikat Nép és nyelv. 1980. 546-69.
  • Vita Zsigmond: Bethlen Gábor könyvtára és Utasításai. Utunk 1979/50. Újraközölve Művelődés és népszolgálat. 1983. 8-15.
  • Györfi Dénes: Colecția de manuscrise din Biblioteca Documentară Bethlen din Aiud. Kv. 1983
  • Györfi Dénes: Ediții princeps în colecțiile Bibliotecii Documentare din Aiud. Kolozsvár, 1984. Mindkettő a Biblioteca și învățămîntul c. sorozatban
  • Fodor Sándor: A csíksomlyói ferences könyvtár kincseiről. Keresztény Szó, 1990/11-14.

ForrásokSzerkesztés