Főmenü megnyitása

Köpeczi Bócz István

(1919–1978) díszlet- és jelmeztervező, festőművész

Köpeczi Bócz István (Budapest, 1919. november 11. – Budapest, 1978. március 30.) magyar díszlet- és jelmeztervező, festőművész, grafikus, Jászai Mari-díjas (1969).

Köpeczi Bócz István
Született 1919. november 11.[1]
Budapest
Elhunyt 1978. március 30. (58 évesen)[1]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései Jászai Mari-díj (1969)
Sírhely Farkasréti temető

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Az Iparművészeti Iskolán grafikusként végzett. 1940-től a Képzőművészeti Főiskola festő szakán Bernáth Aurél, valamint Szőnyi István [2] és Aba-Novák Vilmos[3] voltak a mesterei. Ezzel egyidejűleg művészettörténetet is hallgatott az egyetemen. 1945-től 1951-ig az Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1949-ig bélyegtervezéssel is foglakozott, ettől kezdve főleg színpadképeket, díszleteket és jelmezeket tervezett. 1951-ben az Úttörő Színháznál dolgozott. 1952-54-ben az Ifjúsági Színház, 1954-56-ban a Petőfi Színház, 1956-tól haláláig pedig a Madách Színház tagja volt.

A filmgyárak és a televízió számára is dolgozott, továbbá könyveket illusztrált, plakátokat tervezett.

EmlékezeteSzerkesztés

Sírja a Farkasréti temetőben található. (26/2/II parcella, N/A szakasz, 1. sor, 73. sír) [4]

Díjai, elismeréseiSzerkesztés

  • 1941 • A budapesti állatkert plakátpályázatának III. díja
  • 1943 • ENIT, III. díj
  • 1969 • Jászai Mari-díj
  • 1972 • Nemzetközi színpadművészeti kiállítás I. díja, Újvidék (SRB)
  • Az újvidéki III. nemzetközi díszlet- és jelmezterv triennálé aranyérme

BélyegterveiSzerkesztés

A Magyar Posta alábbi bélyegeinek terveit készítette:

  • Vértanúk sor (1945) - 15 P címlete ;[5]
  • Szabadsághőseink sor (1947) - valamennyi (12) címlet;
  • S.A.S. sor (1947) - valamennyi (4) címlet;
  • Centenárium sor (1948) 10. filléres címlet;
  • Lánchíd blokk (1948) - mindkét blokk;
  • Eötvös emlékbélyeg (1948);
  • VIT sorozat (1949) - valamennyi (5) címlet;
  • VIT blokk (1949);
  • Alkotmány (1949) - valamennyi (3) címlet.

Egyéni kiállításaiSzerkesztés

  • 1955 • Fényes Adolf Terem, Budapest
  • 1964, 1969 • Madách Színház előcsarnoka, Budapest.

Részvétel csoportos kiállításokon (válogatás)Szerkesztés

  • 1931 • Magyar Újságrajzoló Művészek Kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1943 • Magyar művészek olasz tárgyú képei, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1948 • Plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest
  • 1949 • Moszkva (RUS)
  • 1949 • Ipari kiállítás
  • 1950 • 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1953 • Békeplakát és az 5 éves terv, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1954 • 5. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
  • 1956 • II. Magyar Plakátkiállítás
  • 1957 • Magyar plakátkiállítás, Berlin (D)
  • 1958 • Sportkarikatúra kiállítás; Testnevelési Tudományos Tanács Sportmúzeum, Budapest
  • 1960 • Magyar Plakáttörténeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
  • 1961 • IV. Magyar plakát kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
  • 1965 • Színpadképek, MÉMOSZ, Budapest
  • 1976 • Quadriennálé, Prága (CZ).

ÍrásaiSzerkesztés

Szakcikkeket közölt a Színház című lapban, társszerzője volt a diákszínjátszásról (Bp., 1959) című könyvnek.

SzínpadterveiSzerkesztés

  • Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok,
  • III. Richárd,
  • Minden jó ha a vége jó;
  • Molière: Dandin György;
  • Németh László: A két Bolyai;
  • Brecht: Kurázsi mama és gyermekei;
  • Szomory Dezső: Hermelin.

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC07165/08695.htm, Köpeczi Bócz István, 2017. október 9.
  2. A Magyar életrajzi lexikon szerint
  3. A Művészeti lexikon szerint
  4. http://intezet.nori.gov.hu/national-tombs/budapest/farkasreti-temeto/kopeczi-bocz-istvan-bocz-istvan-kopeczi-k-bocz-istvan/
  5. A bélyeg Tartsay Vilmos és Nagy Jenő arcképeit ábrázolja

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • György András: A rohanó ember képtára (Film, Színház, Muzsika, 1961. 49. sz.);
  • Székely András: K. B. I. kiállítása és a színházi képzőművészet (Színház, 1970. 2. sz.);
  • Barta András: Beszélgetés K. B. I.-nal (Színház, 1972. 8. sz.).