Főmenü megnyitása

Köprülü Musztafa, törökül: Köprülü Fazıl Mustafa Paşa, (? 1630 után – Zalánkemén, 1691. augusztus 19.) török nagyvezír.

Köprülü Musztafa
Született 1637[1]
Vezirköprü
Meghalt 1691. augusztus 19. (53-54 évesen)[1]
Zalánkemén
Állampolgársága oszmán
Csatái A Szent Liga háborúja
Halál oka csatában elesett
Gyermekei
  • Köprülüzade Damat Numan Paixà
  • Köprülü Abdullah Pasha
Szülei Köprülü Mehmed

ÉletrajzaSzerkesztés

Apja Köprülü Mehmed oszmán nagyvezír volt, aki egy Köpriben (Kis-Ázsiában) megtelepedett szegény albán-kivándorolt fiaként született, és akit Kara Musztafa nagyvezír tett meg főlovászmesterévé.

Köprülü Musztafa a IV, Mehmed ellen kitört forradalom idején kajmakám volt, és a szultán öccsének, Szulejmánnak megmentette életét. Szulejmán trónra jutva 1689-ben Köprülü Musztafát hálából nagyvezírré tette, ő azután az Oszmán Birodalom hatalma és virágzása érdekében sok érdemet szerzett.

Köprülü Musztafa magas állására a Magyarországon szenvedett nagy vereségek és hanyatlás korában került, miután Lotaringiai Károly és Lajos badeni őrgróf már Nándorfehérvárt, sőt Boszniát és Szerbiát is visszahódították a törököktől. Köprülü azonban a helyzetet rövid idő alatt megváltoztatta. Rávette a szultánt, hogy pénzzel és haddal támogassa Thökölyt Erdély visszaszerzésében, ő maga Szerbia és Bosznia déli részéből szorította ki a császáriakat és Vidin, Nissza, Galambóc és 1690. szeptember 25-én Szendrő elfoglalása után október 8-án Nándorfehérvár ormára is feltűzte újra a félholdat, mire 1690 végén diadalmenetben vonult be Konstantinápolyba.

1691-ben II. Ahmed trónralépése után is folytatta a harcot. Ekkor azonban elhagyta a hadiszerencse: augusztus 19-én Zalánkeménnél csatába bocsátkozott Lajos badeni őrgróffal, és seregének nagyrészével együtt ő maga is elesett.

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)

ForrásokSzerkesztés