Körösfő

falu Romániában, Kolozs megyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 20.

Körösfő (románul Izvoru Crișului, németül Krieschwej) falu, az azonos nevű község központja Romániában Kolozs megyében. Egyike annak a 14 településnek, amelyek a megyében GMO-mentes régiót alakítottak.[2]

Körösfő (Izvoru Crișului, Krieschwej)
Református templom
Református templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségKörösfő
Rangközségközpont
Irányítószám407340
SIRUTA-kód58213
Népesség
Népesség871 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság929 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság623 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′, k. h. 23° 06′46.833333°N 23.100000°EKoordináták: é. sz. 46° 50′, k. h. 23° 06′46.833333°N 23.100000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösfő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Körösfői népviselet

Bánffyhunyadtól 7 km-re keletre fekszik.

Nevének eredete

szerkesztés

A Sebes-Körös forrásáról nevezték el, amely a falutól 5 km-re van Kolozsvár felé a Hotel Izvoru Crișului mögött.

Története

szerkesztés

1276-ban Crisfeu néven említik először. Az Árpád-korban ez a terület a Kalota és az Almás folyó forrásvidékével együtt Biharhoz tartozott, a váradi püspökséghez. De 1282-ben már Kolozs vármegyéhez sorolják. Vámja 1371-ben a Bebek vagy Böbek György királyi tárnokmesteré, 1471-ben a losonci Bánffyaké. 1493-ban szerepel az erdélyi püspöknek egy Magyar Antal nevű körösfői jobbágya, 1504-ben pedig egy Gyalui János nevű jobbágy. Ők az első körösfői emberek, akiknek a nevét tudjuk.[3]

A trianoni békeszerződésig, majd 1940 és 1944 között újra magyar fennhatóság alatt Kolozs vármegye Bánffyhunyadi járásához tartozott.

Népessége

szerkesztés

1910-ben 1073, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

1992-ben társközségeivel együtt 1780 lakosából 1385 magyar és 395 román volt.

Látnivalók

szerkesztés
  • Körösfői templom: A négy fiatornyas református templom 1764-ben épült, középkori templom alapokra. Ekkor készült kazettás mennyezete is, melyet nagy részben Umling Lőrinc festett.[4] A templomban megtekinthető a II. Rákóczi György által a falunak ajándékozott török szőnyeg.
  • A református templom mellett avatták fel 1995-ben a Fîntinel-fennsíkon hősi halált halt Vasvári Pál emlékművét.
  • Asszonyok varrottasairól, illetve férfiak által készített fafaragásairól híres kalotaszegi település. Népművészetét az útmenti kirakodóvásárban is megtekinthetjük.

Képgaléria

szerkesztés

Híres emberek

szerkesztés
  • Népi építészet [1]
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
  2. transindex.ro. [2007. december 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. szeptember 22.)
  3. Dr. Péntek János és Kovács Kuruc János (szerk.): Körösfő, monográfia
  4. Mátyás Vilmos: Utazások Erdélyben, Panoráma mini útikönyvek, ISBN 963-243-065-4

Testvértelepülések

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés