Körösnagyharsány

magyarországi község Békés vármegyében

Körösnagyharsány község Békés vármegye Sarkadi járásában.

Körösnagyharsány
Körösnagyharsány megállóhely 1996-ban
Körösnagyharsány megállóhely 1996-ban
Körösnagyharsány címere
Körösnagyharsány címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeBékés
JárásSarkadi
Jogállás község
Polgármester Győri Zoltán (független)[1]
Irányítószám 5539
Körzethívószám 66
Népesség
Teljes népesség435 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség25,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 00′, k. h. 21° 39′Koordináták: é. sz. 47° 00′, k. h. 21° 39′
Körösnagyharsány (Békés vármegye)
Körösnagyharsány
Körösnagyharsány
Pozíció Békés vármegye térképén
Körösnagyharsány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Körösnagyharsány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Békés vármegye északkeleti sarkában, a magyar-román határtól 1,5 kilométerre, Nagyváradtól 23 kilométerre helyezkedik el. Természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét északkeleti peremén, a Sebes-Körös bal partján fekszik.[3]

Szomszédai: észak felől Körösszegapáti, nyugat felől Körösszakál, dél felől pedig Biharugra. Keleti irányból Romániához tartozó területek határolják, a három legközelebbi, határon túli település északkelet felől Körösszeg (Cheresig), kelet felől Vizesgyán (Toboliu), délkelet felől pedig Rojt (Roit).

Megközelítése szerkesztés

A település nyugati határszélén húzódik a Körösszakál-Zsadány közti 4216-os út, arról érhető el mindkét végponti település irányából. Lakott területén csak az előbbiből keletnek kiágaző 42 156-os számú mellékút vezet keresztül, amely a belterület keleti szélét elhagyva még tovább folytatódik az országhatáron át, Körösszeg felé.

A hazai vasútvonalak közül a települést a MÁV 127-es számú Körösnagyharsány–Vésztő–Gyoma-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Körösnagyharsány megállóhely a vonal utolsó magyarországi állomása, Körösszakál megállóhely után, de jelenleg nem üzemel, mert személyszállítás néhány éve csak Vésztő és Gyoma között történik.

Története szerkesztés

 
A körösnagyharsányi önkormányzat által állított emléktábla Aranyosgerenden

Nevét a honfoglalás korára vezetik vissza, amikor a honfoglaló magyarokhoz csatlakozott három kabar törzs, egyik neve Harsány néven maradt fenn.

Körösnagyharsány nevét az 1300-as évek elején a Váradi regestrum említette először egy oklevélben, amelyben a község egyik lakosát istenítéletre idézték.

1234-ben II. Endre király az Aba nemzetségbeli Demeter mesternek adományozta. A település neve az oklevélben Egyházasharsán néven volt feljegyezve.

1241/1242-ben a tatárjárás idején elpusztult, de később újjáépítették.

Körösharsány hűséges szolgálataiért Bocskai Istvántól hajdúvárosi rangot kapott.

1660-ban a törökök ismét teljesen elpusztították, ezután a Sebes-Körös bal partján építették újjá a jelenlegi települést.

A települést később Nagy- és Kisharsány néven, mint a váradi székeskáptalan birtokát említették, aki még a 19. század első felében is birtokosa volt, majd a 20. század elején Elek Gusztávnénak volt itt nagyobb birtoka.

1910-ben 1411 lakosából 1336 magyar és 73 román volt. Vallási megoszlásuk: 1288 református, 73 görögkeleti ortodox és 19 izraelita.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Cséffai járásához tartozott.

A körösnagyharsányi zsidók története szerkesztés

A településre az első zsidók Nagyváradról érkeztek, az 1700-as évek végén. A harsányi Váradi úti kis zsidó temető legkorábbi síremléke 1855-ből származik. A település első állandó zsidó lakosai az Áron, Klein és Roseth családok voltak. A község központjában, a mai Kossuth téren és környékén telepedtek le, építették meg kereskedésüket, házukat. A harsányi közösség 1880-ban 43, 1890-ben 44 jómódú, vallásos családból állt, az 1900-as évek elején azonban gyors csökkenés kezdődött, több család beköltözött Nagyváradra.

A két világháború között Harsányban élt Grosz Jónás és Krepsz Jenő szatócs és családja, Breyer Ignácné kocsmáros és Steiner Mórné. 1944 áprilisában a Grosz család tagjait sárga csillag viselésére kötelezték, majd a nagyváradi gettóba szállították őket. Az 1945-ben munkaszolgálatból hazatért Grosz Márton is rövidesen elköltözött Körösnagyharsányból, de halála után a faluban temették el.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Máté József (független)[4]
  • 1994–1998: Ifj. Máté Pál (MDF)[5]
  • 1998–2002: Ifj. Máté Pál (MDF-FKgP)[6]
  • 2002–2006: Makra Tibor (MSZP)[7]
  • 2006–2008: Makra Tibor (független)[8]
  • 2008–2010: Máté Pál (Fidesz-Körösnagyharsányi Hagyományőrző Egyesület)[9]
  • 2010–2014: Máté Pál (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014–2019: Máté Pál (Fidesz-KDNP)[11]
  • 2019-től: Győri Zoltán (független)[1]

A településen 2008. április 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[12] A választáson az addigi polgármester is elindult, de alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[9]

1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
'06-
'08
'08-
'10
Máté
József
Máté Pál Makra Tibor Máté Pál Győri
Zoltán
MDF MDF-
FKGP
MSZP Fidesz-
KHE
Fidesz-KDNP

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
568
538
541
423
429
435
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 7%-a cigány, 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,7%-a magyarnak, 14,2% cigánynak, 0,2% németnek, 5% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 3,4%, református 64,7%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 16,7% (9,6% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 85,5%-a vallotta magát magyarnak, 10,3% románnak, 1,9% cigánynak, 0,2-0,2% ruszinnak és horvátnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,1% volt református, 4,2% ortodox, 3,7% római katolikus, 0,2% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 2,6% egyéb keresztény, 27,5% felekezeten kívüli (18,4% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei szerkesztés

  • Legismertebb eseménye: a minden év szeptemberében megrendezett "Káposztafesztivál" hagyományőrző rendezvény
  • Magyarország egyetlen olyan normál nyomközű vasútvonala, amely táblás megállóhellyel (Körösnagyharsány) ér véget, ahol mindössze egy vágány, egy peron és egy ütközőbak van.
  • A településen halad át a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Zsidó emlékek szerkesztés

  • A Kossuth téren található a Grosz család nagy méretű háza.
  • A Váradi úti kisebb zsidó temető a mai vágóhíd mellett található.
  • A nagy zsidó temető. A település határában található, nem messze a ma is használt köztemetőtől. A máig megmaradt síremlékek az 1850-60 és az 1940-es évek között készültek.

Testvértelepülése szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. 266. o. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  6. Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  7. Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  8. Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
  9. a b Körösnagyharsány települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008. április 6. (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  10. Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 23.)
  11. Körösnagyharsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 23.)
  12. 2008. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2008 (Hozzáférés: 2020. június 2.)
  13. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. Körösnagyharsány Helységnévtár
  15. Körösnagyharsány Helységnévtár

Források, irodalom szerkesztés

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
  • Csomor János: Körösnagyharsány krónikája (Békéscsaba, 1980); [ kézirata: Körösnagyharsány, 1873.]
  • Varga Dávid: Az ország peremén (Budapest, 1982)
  • Balogh István: A körösnagyharsányi zsidóság és temetőik története (Budapest, 2008)
  • Köteles Lajos: Amikor a Nap aludni tért (Békéscsaba, 2019)
  • Máté Lajos: Virágok közt ( Válogatott versek II.) (2007)
  • Máté Lajos: Hajnali fényben (Válogatott versek III.) ( 2013)
  • Muzsai Anikó: Szertelen szösszenetek
  • Muzsai Anikó: Emlékekben megmaradni

További információk szerkesztés