Körösszáldobágy
Körösszáldobágy (Săldăbagiu Mic), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
| Körösszáldobágy (Săldăbagiu Mic) | |
 | |
| Körösszáldobágy görögkeleti fatemploma - a 19. század elejéről | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bihar |
| Község | Feketekápolna |
| Rang | falu |
| Községközpont | Feketekápolna (Căpâlna) |
| Irányítószám | 417133 |
| SIRUTA-kód | 28175 |
| Népesség | |
| Népesség | 335 fő (2021. dec. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 44′ 18″, k. h. 22° 09′ 08″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 18″, k. h. 22° 09′ 08″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Körösszáldobágy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése szerkesztés
A Király-erdő alatt, a Fekete-Körös közelében, Belényestől északnyugatra, Tenkétől délkeletre, Venter, Belényesforró és Gyanta közt fekvő település.
Története szerkesztés
Körösszáldobágy, Száldobágy nevét 1599-ben Also Zaldobagy, Felseo Zaldobagy, Zelistie néven említette először oklevél. 1808-ban Szaldobágy ~ Szoldobágy', 1909-ben Szelistye-Száldobágy, 1913-ban Körösszáldobágy néven írták.
A falu a 19. század végén még Szelistye és Száldobágy néven két külön községet alkotott és a nagyváradi 1. sz. püspökség birtoka volt még a 20. század elején is.
1851-ben Fényes Elek írta a településről:
| „ | Száldobágy-Szelistye, Bihar vármegyében, lapályos helyen, 32 görög
katholikus, 619 óhitü lakossal, anyatemplommal. Birja a váradi deák püspök |
” |
1910-ben 1038 lakosából 14 magyar, 1024 román volt. Ebből 32 görögkatolikus, 993 görögkeleti ortodox, 9 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Magyarcsékei járásához tartozott.
Nevezetességek szerkesztés
- Görög keleti temploma - a 19. század elején épült.
Jegyzetek szerkesztés
Források szerkesztés
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
.svg){kind=small}
