Körmendi János (színművész)

magyar színész
Disambig.svgEz a szócikk az 1927-ben született színészről szól. Hasonló címmel lásd még: Körmendi János (egyértelműsítő lap).

Körmendi János (Szeged, 1927. október 21. – Budapest, 2008. január 6.) Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, író, érdemes és kiváló művész.

Körmendi János
1982-es önéletrajzi könyvének borítóján Csigó László felvétele
1982-es önéletrajzi könyvének borítóján
Csigó László felvétele
Életrajzi adatok
Született 1927. október 21.
Szeged
Elhunyt 2008. január 6. (80 évesen)
Budapest
Sírhely Farkasréti temető
Házastársa Koch Gabriella
Pályafutása
Iskolái Színház- és Filmművészeti Főiskola
Aktív évek 1951–2004
Díjai
Kossuth-díj2005
Jászai Mari-díj1963
Kiváló művész1989
Érdemes művész1978
További díjak
Körmendi János IMDb-adatlapja
PORT.hu-adatlap
A Wikimédia Commons tartalmaz Körmendi János témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

Otthonokban és nevelőszülőknél nevelkedett, majd kitanulta az optikus szakmát.[1] 1945-ben Szegeden végzett színművészeti tanulmányokat. Kazimir Károly hatására jelentkezett színésznek. 1946–1951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1951–1987 között a Madách Színház tagja volt. Pályája kezdetén sok konfliktusa volt, s többször javasolták számára, hogy keressen magának más pályát. 1958-59-ig nem nagyon kapott szerepeket. Emiatt fontosnak tartotta a kis szerepek megoldását is.

1987–2004 között a Mikroszkóp Színpad tagja volt. Emellett fellépett még a Thália Színházban, a Radnóti Színpadon, a Budapesti Operettszínházban, sőt az operaházban is.

Először 1954-ben filmezett, majd kisebb epizódszerepek után, a Büdösvíz című, Szerb Antal regénye nyomán készült filmben kapott nagyobb szerepet.

Tehetsége főként komikus, szatirikus karakter-, illetve epizódszerepek megformálásában érvényesült. Számtalan bohózatban játszott. A színjátszáson kívül írással is foglalkozott.

2010. október 9-től a Turay Ida Színház állandó „játszási” helyén, az Óbudai Kulturális Központban Körmendi János bérletsorozat indult.

MagánéleteSzerkesztés

Felesége dr. Koch Gabriella orvos volt.[2] Utolsó éveiben súlyos cukorbetegséggel küzdött.[3] Veseelégtelensége miatt dialíziskezelésre is szorult.[4][5]

Önálló estjeSzerkesztés

  • Körmendi János: Körmendikabaré (Mikroszkóp Színpad)

DíjaiSzerkesztés

Ismertebb bohózataiSzerkesztés

 
Emléktáblája Budapest II. kerületében, a Fő utca 63-65. számnál
  • A szecskavágó
  • Akit ma elvehetsz
  • Az optikus
  • Vámvizsgálat
  • Három nővér paródia (Körmendi, Haumann és Márkus, 1979 szilveszter) [7]
  • A makacs beteg
  • Kórház az Expo szélén
  • Csillár
  • A jelszó

Színházi szerepeiSzerkesztés

  • Mándi Éva: Hétköznapok hősei – 2. munkás
  • Sólyom László: Értünk harcoltak – Brand Gyurka
  • Gorbatov: Az apák ifjúsága – Antyip
  • Romasov: Égő híd – Fjodotov
  • Lope de Vega: A hős falu – Barrildo
  • Mikszáth Kálmán: A körtvélyesi csíny – ifj. Brand Károly
  • Shakespeare: Rómeó és Júlia – Páris gróf
  • Shakespeare: Tévedések vígjátéka – ephesusi Antipholus
  • George Bernard Shaw: Caesar és Cleopatra – Bel Affris
  • Pogogyin: A Kreml toronyórája – üzér
  • Nazim Hikmet: Az ünnep első napja – Rusztem
  • Móricz Zsigmond: Sári bíró – Gügye
  • Molière: Don Juan – Ibolya
  • Ifj. Alexandre Dumas: A kaméliás hölgy – Arthur
  • Steinbeck: Egerek és emberek – White
  • Bertolt Brecht: Courage mama – öregasszony fia
  • Gladkov: Szilveszter – Aljosa
  • Gergely Márta: Száz nap házasság – Diós
  • Bródy Sándor: A medikus – technikus
  • Szolovjov-Vitkovics: Csendháborító – Haspók
  • Molière: Scapin furfangjai – Szilveszter
  • Molière: Tudós nők – Tüske
  • Vészi Endre: Varju doktor – Kruzsina
  • Shakespeare: Vihar – Trinculo
  • Anton Csehov: Cseresznyéskert – Jasa; Szimeonov-Piscsik
  • Dihovicsnij-Szlobodszkoj: De nehéz a feltámadás – Fikusz Dezső
  • Szép Ernő: Vőlegény – Zoli; Pimpi
  • Musset: Lorenzaccio – Tebaldeo Freccia
  • Sós György: A pék – Feri
  • Brecht: A kaukázusi krétakör – Sauva
  • Shakespeare: Hamlet, dán királyfi – Ostrick
  • Caragiale: Farsang – tollnok
  • Gogol: A revizor – Pjotr Ivanovics Bobcsinszkij
  • Marsak: A bűvös erdő – kancellár
  • Brecht: Svejk a második világháborúban – Svejk
  • Kamondy László: Vád és varázslat – Sanyi
  • Georg Büchner: Danton halála – utcai énekes
  • Szolovjov-Vitkovics: Naszreddin kalandjai – Haspók
  • Shakespeare: Ahogy tetszik – Próbakő
  • Füst Milán: Negyedik Henrik király – Ulrik
  • Szerb Antal: Ex – Medina Sidonia
  • Mann: Fiorenza – Pulci
  • Brecht: Koldusopera – Horgasujjú Jakab
  • Müller Péter: Szemenszedett igazság – Koch
  • Scarnicci-Tarabusi: Kaviár és lencse – Velluto
  • Friedrich Dürrenmatt: A nagy Romulus – Tullius Rotundus
  • Ilyés Gyula: Kegyenc – Heraclius
  • Shaffer: Black Comedy (Játék a sötétben) – Schuppanzigh
  • Karinthy Ferenc: Gőz – Egyik vendég
  • Shakespeare: III. Richárd – Lord Hastings
  • Lengyel Menyhért: A waterlooi csata – Kőnig
  • Stoppard: Nagy szimat avagy az igazi mesterdetektív – Hound felügyelő
  • Ibsen: Peer Gynt – M. Ballon; Huhu
  • Wouk: Zendülés a Caine hajón – dr. Forrest Lundeen orvos-kapitány
  • Karinthy Ferenc: Szellemidézés – Zudor
  • Polgár András: A szembesítés eredménytelen – Gulyás Kálmán
  • Illés Endre: Névtelen levelek – Vajda
  • Móricz Zsigmond: A murányi kaland – Rottan báró
  • Karinthy Ferenc: Hetvenes évek – Vittorio
  • Görgey Gábor: Törököt fogtunk – Jónapot Mihály
  • Malraux: A remény – Jiménez
  • Kazimir Károly: Petruska – pap; pópa
  • Németh László: Széchenyi – Görgen főorvos
  • Gogol: Holt lelkek – Pljuskin
  • Shakespeare: Lóvátett lovagok – Holofernes
  • Görgey Gábor: Mikszáth különös házassága – Mikszáth Kálmán
  • Simai Kristóf: A szerelemféltők Gyapai Márton, avagy: Feleségfél-tő gyáva lélek – Hédervári uram
  • Gyárfás Miklós: Utójáték Euripidészhez – Euripidész
  • Polgár András: Kettős helyszín – Kreisz Árpád
  • Drzic: Dundo Maroje – Dundo Maroje
  • Bereményi Géza: Halmi vagy a tékozló fiú – első bohóc
  • Shakespeare: Sok hűhó semmiért – Lasponya rendőr
  • Dürrenmatt: A baleset – Isak Joachim Friedrich Zorn
  • Molière: A fösvény – Jakab mester
  • Mikszáth Kálmán: A Noszthy fiú esete Tóth Marival – Bubenyik
  • Beckett: Godot-ra várva – Pozzo
  • Görgey Gábor: Galopp a vérmezőn – postás
  • Kaposy Miklós: Ami a szerepeimből kimaradt
  • Száraz György: Hajnali szép csillag
  • Keller Zsuzsa: Csillaglány
  • Kálmán Imre: Csárdáskirálynő – Miska
  • Kaló Flórián: Gyilkosság a szeretetotthonban – Péter
  • Shaw: Pygmalion – Doolittle
  • Offenbach: Orfeusz az alvilágban – Styx Janó
  • Kaufman-Hart: Egyszer az életben – Kammerling
  • Franz Schubert-Berté: Három a kislány – Novotny
  • Trunkó Barnabás: Vigyázz Nato, jön a magyar!

HangjátékSzerkesztés

  • Dienes András: Vak Bottyán (1951)
  • Bohdan Drozdowski: Lengyel ballada (1964)
  • Shakespeare: II.Richárd (1964)
  • Miroslav Krlezsa: Areteus (1965)
  • Andrej Kucsajev: Vakleszállás (1970)
  • Gosztonyi János: A meghajszolt szelíd (1970)
  • Gábor Andor: Dollárpapa (1971)
  • Lope de Vega: A hős falu (1971)
  • Örkény István: Tóték (1973)
  • Mándy Iván: Üres osztály (1974)
  • Giles Cooper: Kapdelcica (1978)

FilmjeiSzerkesztés

JátékfilmekSzerkesztés

TévéfilmekSzerkesztés

 
Sírja Budapesten. Farkasréti temető: 25-2-61.

KönyveiSzerkesztés

  • Levelek az urológiáról. Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1982. ISBN 963-271-687-6
  • Életrajz két felvonásban. Budapest, Ifjúsági Lapkiadó, 1987. ISBN 963-422-792-9 (Sugár Róberttel közösen)
  • Nyakig a színházban... Szatírák, paródiák, humoreszkek, élcek, gúnyiratok, nekrológok, tanácsok, átkok, kiáltványok, jóslatok, bírálatok, pletykák, utolsó figyelmeztetések; LSI OMAK, Bp., 1990 (Szatirikus színháztörténet) ISBN 963-7935-05-3
  • Utolsó figyelmeztetés. A szerző utolsó, eddig kiadatlan írásai. Budapest, Ad Librum, 2009. ISBN 978-963-9888-11-1

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ https://www.youtube.com/watch?v=d5GcBdHQi4w
  2. ↑ Hatvan év a színház szolgálatában. budaipolgar.hu, 2007. november 3. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
  3. ↑ Művész-világ. www.muvesz-vilag.hu. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
  4. ↑ A halálra készül Körmendi János (magyar nyelven). Blikk.hu, 2015. október 21. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
  5. ↑ Index/MTI: Elhunyt Körmendi János (magyar nyelven). index.hu, 2008. január 9. (Hozzáférés: 2019. október 21.)
  6. ↑ Kerületi díjazottak. www.masodikkerulet.hu, 2008. október 14. [2019. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. június 21.)
  7. ↑ Márkus László visszaemlékezése alapján a szilveszteri műsort január 15-én megismételték, melyet az egész ország nézett; 17-én a Madách Színház „Három nővér” előadása után – ahol a közönség a dráma számos pontján fuldoklott a nevetéstől – le kellett venni a műsorról. Az eredeti színdarabban Márkus Kuligint játszotta – volna.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Körmendi_János_(színművész)&oldid=23671362”