A körmenet (latinul processio; a vallásos közösségi érzés megnyilatkozására vagy liturgikus cselekmények végzésére rendezett felvonulás. [1] Az egyházjogban imádkozó és éneklő hívők sokaságának vonulása egyik szent helyről a másikra, hálaadó, könyörgő vagy a vallásos érzületet gyarapító szándékkal, a papság vezetésével. Lényegi ismérv a papi vezetés, mivel ebben különbözik a körmenet a búcsús csoporttól.[2]

A szó eredeteSzerkesztés

A processio latin eredetű szó, "procedo", azaz 'előre menni, haladni' szóból származik. [3]

Vallási cselekménykéntSzerkesztés

A körmenet mint vallási cselekmény régóta ismert. Az egyház az Ószövetségben is használatos szokást [4] szintén felkarolta és bizonyos ünnepeken vagy események alkalmából körmeneteket rendezett. Ősrégi volt Keleten és Nyugaton a gyertyaszentelői, virágvasárnapi és nagyszombat-éjjeli körmenet, mely utóbbinál a papság és a hívek a keresztelőkápolnából a templomba vonultak. Ugyancsak ősrégiek az állomásokkal kapcsolatos körmenetek, amelyeket böjti napokon vezettek különböző templomokba. Ma főleg az Úrnapi, Szt. Márk-napi (búzaszentelő) és keresztjáró körmenetek vannak gyakorlatban; nálunk azonkívül a feltámadási körmenet husvét előestéjén. Azokat a körmeneteket, melyekben az Oltáriszentséget is körülhordozzák, theophorikus (Istent-hordozó) körmeneteknek nevezzük; ilyen körmeneteken más szentek képeit, ereklyéit stb. vinni tilos.[5]

A körmenet imádság és éneklés közben vagy a szertartás helyére vonul ki, mint pl. Szt. Márk-napján búzaszentelésre, vagy a templomból való kivonulás és oda való visszavonulás maga teszi ki a szertartást, mint pl. Úrnapján és Nagyszombaton este a Feltámadás-körmeneten. A két utóbbi esetben az Oltáriszentséget is körülviszik (theophorikus, istentbordozó körmenet). A katolikus szertartások körében körmenet van még pl. Gyertyaszentelő Boldogasszony napján és Virágvasárnapon. Említendők még a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusok alkalmával (első 1874-ben; 1938-ban Budapesten), nagy fénnyel, 1906 óta pápai delegátus jelenlétében megtartott Eucharisztikus Körmenet és Magyarországon a Szent Jobb-körmenet augusztus 20-án.[6]

Úrnapi körmenet CsömörönSzerkesztés

Csömörön a Pünkösd utáni második vasárnapon, általában júniusban ünneplik úrnapját, mely a hálaadó ünnep az Úr Testéért és Véréért a 13. század óta. Csömör azon kevés helyek egyike, ahol máig teljességében él e hagyomány. A csömöri katolikusok közel két kilométer hosszú, egy méter széles, friss kerti és mezei virágokból és szirmokból virágszőnyeget készítenek és hozzá koszorúkból kialakított virágkápolnákat állítanak. A falubeli katolikus közösség évente tartja a barokk kort idéző, turistákat is vonzó úrnapi körmenetét.[7][8]

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Uj Idők Lexikona
  2. Magyar katolikus lexikon
  3. Magyar Katolikus lexikon
  4. Kir. III 8, 3
  5. Bangha
  6. Uj Idők Lexikona
  7. Lábadi 2003, 32. o.
  8. Úrnapi virágszőnyeg Csömörön (HTML). csomor.hu, 2016. május 24. (Hozzáférés: 2016. augusztus 22.)

ForrásokSzerkesztés

  • Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932) 131-132. old.
  • Magyar katolikus lexikon
  • Uj Idők Lexikona 15-16. Kámea - Láz (Budapest, 1939) 3994 - 3995. old.