Főmenü megnyitása

A környezet fogalma szorosan kapcsolódik a rendszer fogalmához. A két fogalom egymás nélkül nem is definiálható. A környezet a rendszerre ható tényezők összessége. Egy konkrét rendszert pedig úgy definiálhatunk, ha felsoroljuk (vagy más módon meghatározzuk) elemeit és megadjuk, hogy az elemek között milyen kapcsolatok (hatások és kölcsönhatások) léteznek.

Tartalomjegyzék

Rendszer és környezeteSzerkesztés

A rendszer az elemeinek és a köztük lévő kapcsolatoknak az összessége. A rendszer és környezete kapcsolatát komplementernek tekintjük. Egy rendszer definiálásakor meghatározzuk annak környezetét, és a környezet is meghatározza a rendszert.

Egy objektumnak valamely másikra akkor van hatása, ha annak következtében a hatást elszenvedő objektum (rendszer) állapota megváltozik. Egy rendszer állapotán állapotjelzőinek összességét értjük.

Az állapotjelzőket, mint változókat szintén fel kell sorolnunk ahhoz, hogy egyértelműen definiáljuk a rendszert és környezetét. Az állapotjelzők kiválasztása a vizsgált probléma (érdeklődésük iránya, célja) szerint különböző lehet (plurális környezet elv).

Az indikáció elve szerint a rendszer állapotának megváltozása jelzi (indikálja) környezetének megváltozását. A rendszert körülvevő külvilágot exteriőr komplexumnak is nevezik, ez magában foglal minden mást a rendszeren kívül. A külvilág elemei közül azonban nem minden képes közvetlen hatást gyakorolni a rendszerre. A közvetett hatásokkal a rendszer szempontjából nem foglalkoznak, mert azok kisszámú közvetlen hatáson keresztül tudnak csak érvényesülni. Egy rendszer vizsgálata kapcsán minden közvetett hatás állandó figyelembevételével nem lehetséges a koherens gondolkodás (hiszen az egész világmindenségget figyelembe kellene venni).

A külvilág azon tényezőit (elemeket és hatásokat), amelyek a rendszerre legalább elvileg közvetlen hatást tudnak gyakorolni (tehát hatóképesek) együttesen miliőspektrumnak nevezik.

A környezet a miliőspektrum azon részhalmaza, amely adott szituációban ténylegesen hatással van a rendszerre. Vagyis amelynek megváltozása kiváltja a rendszer állapotának megváltozását. Ebből következik, hogy a potenciális környezeti tényezők (a miliőspektrum elemei) közül (egy konkrét szituációban) csak az tekinthető tényleges környezeti tényezőnek (a környezet elemének), amelynek aktuális értéke a rendszer aktuális toleranciájának (tűrőképességének) határán van, vagyis amelyik limitálja azt. Ezt nevezzük a limitáció elvének. A limitációt a környezeti és toleranciatényezők közvetlen összekapcsoltsága (komplementaritása) határozza meg, ez határozza meg egyúttal a rendszer állapotát is. Ezt nevezzük a komplementáció elvének és ez magyarázza meg a környezet és a rendszer fogalmának szoros összekapcsoltságát (együttes definiálásuk örlelét

Idegenforgalmi környezetSzerkesztés

Az idegenforgalmi környezetet szélesebb értelmezésben és komplexen kell megfogalmazni. E fogalomkörbe kell venni az adott terület turizmusára ható természeti, gazdasági és társadalom-politikai tényezőit. A nyugodt, kiegyensúlyozott atmoszféra a turisták választásánál napjainkban igen lényeges szempont, a feszült környezetből való átmeneti kiszakadás miatt.[1]

Az idegenforgalmi földrajz nem elégszik meg azzal, hogy leírja ezeket a tényezőket, hanem értékeli, elemzi és feltárja ezek törvényszerűségeit. Az idegenforgalmi földrajz más tudományágakkal és területekkel is összhangban van. Miközben a környezetet komplexen, széleskörűen fogalmazza meg, támaszkodik a természeti és gazdasági földrajz, a történelem a művészettörténet ismeretanyagaihoz, a vizsgálatot csupán olyan körben végezi el, ami a turizmusföldrajz lényegét tekintve, legközelebb áll a gazdaságföldrajzhoz. Ez abból ered, hogy az idegenforgalmi földrajz a széles értelemben vett környezetet a turisztikai folyamat társadalmi, gazdasági összefüggéseiben vizsgálja. A társtudományok közül kiemelkedő jelentőségű a természeti földrajz, amely a környezet természeti adottságainak, lehetőségeinek idegenforgalmi szempontból való leírásához, értékeléséhez ad segítséget. A természeti tényezők egyben potenciális turisztikai vonzó, vagy korlátozó tényezők is.

Hangsúlyozni kell, hogy a természeti környezet bármennyire is potenciális turisztikai tényező, csupán lehetőség arra, hogy a természeti tényezőket a tudatos, átgondolt emberi környezet átalakító tevékenység feltárja és alkalmassá tegye, hogy idegenforgalmi kínálati elemmé váljék. A felismert idegenforgalmi folyamat illetve törvényszerűség a turizmus gazdaságtanára támaszkodva képezi alapját a turizmus területfejlesztési politikájának.

A környezet fogalmát a különböző szaktudományok, saját igényeik, nézőpontjuk szerint specifikálják. A környezet szó gyakran szerepel szóösszetételekben, illetve összetett fogalmakban.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hegedűs Ernő:Idegenforgalmi földrajz I. 6. o. - Az idegenforgalmi környezetről

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés