Körte-zsomboly

barlang Komjátin

A Körte-zsomboly az Aggteleki Nemzeti Parkban található egyik barlang. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része.

Körte-zsomboly
Hossz27 m
Mélység22 m
Magasság0 m
Függőleges kiterjedés22 m
Tengerszint feletti magasság520 m
Ország Magyarország
Település Komjáti
Földrajzi táj Aggteleki-karszt
Típus zsomboly
Barlangkataszteri szám 5452-47
Elhelyezkedése
Körte-zsomboly (Magyarország)
Körte-zsomboly
Körte-zsomboly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 33′ 46″, k. h. 20° 43′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 33′ 46″, k. h. 20° 43′ 39″

LeírásSzerkesztés

Az Alsó-hegy fennsíkján, Komjáti központjától északnyugatra, Bódvaszilas központjától északra, a Vecsem-bükk csúcstól 200 méterre, dél–délnyugatra, erdőben, kis hegyorron, sziklakibúvásban nyílik. Helyét zsombolyjellel jelölik a turistatérképek. A sárga sáv jelzésű turistaúton Tornanádaska felé haladva, a turistaúttól balra, enyhén berogyott területen van bejárata. Lezáratlan, természetes jellegű és szabálytalan alakú bejárata nagy és függőleges tengelyirányú. Közelében nyílik a Búbánat-zsomboly és a Kilátó-zsomboly. A Búbánat-zsombolynak 50 méterre, délkeletre van a bejárata.

Középső triász wettersteini mészkőben jött létre. A vázlatosan felmért barlang vízszintes kiterjedése hat méter. Kis méretű már nem fejlődő cseppkövek, függőcseppkő, cseppkőzászló, cseppkőfüggöny, cseppkőlefolyás, cseppkőbekérgezés és borsókövek figyelhetők meg benne. Gyakorlatilag egy 22 méter mély és átlagosan 2×4 méter átmérőjű aknából áll. Mélyponti részén rövid oldaljárat található. Embercsontok kerültek elő kitöltéséből. Denevérek is előfordulnak a zsombolyban. Engedéllyel és kötéltechnikai eszközök alkalmazásával látogatható. Bejárásához 25 méter kötél, egy nittfül és egy karabiner kell. Egy fix nitt van elhelyezve benne.

Előfordul irodalmában 33 (Kósa 1992), Hruška (Vlk 2019), V/5 (Kósa 1964), V/5. (Bertalan 1976), V./5 (Bertalan 1976), V/25 (Nyerges 2002) és V-27 (Kósa 1992) jelölésekkel és néven is.

KutatástörténetSzerkesztés

Ezt a barlangot és kutatását írta le Scholtz Pál Kornél 1911-ben készült kéziratában. 1911. június 10. és 13. között járt a zsombolynál Scholtz Pál Kornél. A kézirat szerint a négyes számú barlang egy nyolc méter mély kút, amelyet kötél segítségével mértek meg. 1963-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai a Vecsem-bükki kilátóhoz viszonyítva pontosan bemérték bejáratának helyét. A bemérés szerint a kilátótól 215 méterre, 214° 50' irányban volt bejárata. Kósa Attila 1964-es A zsombolyképződés kérdéseiről című tanulmányában térképen van helye megjelölve. 1967. április 2-án Frojimovics Péter, Haász Éva, Kósa Attila és Varga Mária felmérték a barlangot és a felmérés alapján Kósa Attila alaprajz térképet és két hosszmetszet térképet szerkesztett. A térképeket Haász Éva rajzolta és a felmérés szerint 5,4 méter mély zsomboly.

Bertalan Károly 1976-ban befejezett kéziratában többek között az olvasható, hogy a vecsembükki kilátótól 215 méterre, 214 fok 50 perc irányban lehet megtalálni és Bertalan Károly hivatkozik egy publikációra, amely említi a barlangot. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent tanulmányban van egy térkép, amelyen a biológiailag kutatott magyarországi barlangok földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A térképen látható a biológiailag feldolgozás alatt álló Körte-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1977. évi különszámába bekerült a tanulmány angol nyelvű változata. Ebben a tanulmányban is közölve lett a térkép, amelyen Körte Shaft a barlang neve. Az 1977. január 31-én készült és 1972. évi bejáráson alapuló szpeleográfiai terepjelentés szerint a főleg függőleges jellegű barlang alaprajzi hossza 8 méter, hossza a valóságban 10 méter, vízszintes kiterjedése 4 méter és függőleges kiterjedése 5 méter.

Az 1984-ben megjelent Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel a barlang Körte-zsomboly néven V/5 névváltozattal és térképen van helye feltüntetve, valamint ott van a biológiai szempontból feldolgozás alatt álló magyarországi barlangok között. Az 1992. évi Karszt és Barlangban publikált és az Alsó-hegy magyarországi részének töbreit, zsombolyait és beszakadásait bemutató ábrán látható elhelyezkedése. Az 1992-ben kiadott Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben megjelentek az 1967-ben készült térképek és az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen meg van jelölve helye. Több adattal együtt fel van tüntetve hat irodalmi mű, amelyek a barlangra vonatkoznak. 1993-ban kezdődött meg kitöltésének felszínre termelése. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része.

1996 nyarán egy benzinmotoros csörlő segítette a 10 méter mély zsomboly feltárását. 1997-ben a MAFC Barlangkutató Csoport és a BEAC Barlangkutató Csoport készítette el hosszmetszet térképvázlatát. Nyerges Attila 1997-es szakdolgozatában van egy mélység szerinti lista az Alsó-hegy magyarországi részének a barlangjairól, amelyen a 14 méter mély Körte-zsomboly a 39. legmélyebb. 1997. augusztus 23-án és 24-én 18 méter mélységig fedezték fel a két csoport kutatói. 1998 tavaszán a MAFC Barlangkutató Csoport 20 méter mélységig tárta fel. 1999 áprilisában Nyerges Miklós holocén vaddisznó koponyát, gímszarvas koponyát és valószínűleg pirókegér fogakat gyűjtött belőle. Gasparik Mihály határozta meg a leleteket. 1999 nyarán folytatódott feltárása és ki lett egészítve az új feltárás ábrázolásával a térképvázlat. Ekkor 20 méter mély volt. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne.

2001 húsvétján a MAFC Barlangkutató Csoport egy három napos kutatótábort tartott bontására. 2001. szeptember 22-én a Lakatos Kupa egyik helyszíne. 2001. október 20-tól 23-ig a MAFC és a BEAC kutatói bontották. 2001-ben holocén állatmaradványok, valamint egy emberi singcsont és egy emberi medencecsont töredék lettek meghatározva kitöltéséből. A leleteket Gasparik Mihály határozta meg. 2002. március 15-én és 16-án tovább lett mélyítve csörlő segítségével és feltáráskor Adamkó Péter és Kóródi Mária is jártak benne. 2002. szeptember 21-én a Lakatos Kupa egyik helyszíne.

A 2003. szeptember 27-én megrendezett Lakatos Kupa egyik helyszíne. A 2004. szeptember 25-én megrendezett Lakatos Kupa egyik helyszíne. A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban meg van említve, hogy a MAFC Barlangkutató Csoport egyik legjelentősebb feltárása a Körte-zsomboly. A 2006. évi Vespertilioban közölt tanulmány szerint 2004. február 14-én Boldogh Sándor, Štefan Matis és Peter Pjenčák észleltek a bódvaszilasi barlangban 3 nyugati piszedenevért. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 20 méter mély és 14 méter mély barlangként szerepel és a füzetben megjelent az 1997-ben rajzolt térképvázlat. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt és a barlang volt a bontó verseny helyszíne. 2011-ben kimaradt a Lakatos Kupa helyszínei közül.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló 2019-ben kiadott könyvben le van írva röviden, fel vannak tüntetve GPS-koordinátái tengerszint feletti magassággal és megjelent az 1997-ben készült hosszmetszet térképvázlat. A kiadványhoz mellékelt helyszínrajzon jelölve van helye. A könyvben az olvasható, hogy 25 méter hosszú, 20 méter mély és 540 méter tengerszint feletti magasságban nyílik. Publikálva lett egy fénykép a könyvben, amelyen a fényképaláírás szerint a zsomboly látható. A KvVM Barlang- és Földtani Osztályon található a zsombolyról egy ismeretlen készítési idejű és készítőjű térképlap, amelyen alaprajz térkép és két hosszmetszet térkép van ábrázolva.

IrodalomSzerkesztés

További irodalomSzerkesztés

  • Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
  • Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
  • Scholtz Pál Kornél: Beszámoló az 1911. évi június hó 10-13 közötti tett expedícióról a szilasi fennsíkon. Napló, kézirat. 1911.
  • Vojiř, V.: Zpráva o stavu speleologického prúzkumu Dolného Vrchu v Jihoslovenskémkrasu, okres Rožnava, k srpnu 1966. Geobuch, 1966. Speleologicky Klub Praha.
  • Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.

További információkSzerkesztés