Körvasút

Körvasút
	Budapest és környékének vasúti térképe
Hossz:	21 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	80 km/h
	A Wikimédia Commons tartalmaz Körvasút témájú médiaállományokat.

A körvasút a budapesti vasútvonalakat és pályaudvarokat összekötő vasútvonalak közös elnevezése.

Jobb parti körvasút szerkesztés

1892-ben épült. Kétvágányos – a szentendrei HÉV és a Bem József utcai villamospálya kivételével – nem villamosított iparvágányként üzemelt. A Duna jobb partján levő összekötővágányok: Óbuda – Óbudai Gázgyár – (Filatorigát teherpályaudvar felőli becsatlakozással) – Margit híd – budai villamoshálózat – Déli pályaudvar – Kelenföld vasútállomás. 1972-ben a Margit hídi HÉV-végállomás átépítésével a kapcsolat kettészakadt, de a déli részén a Déli pályaudvar és a Margit körúti Ganz Villamossági Gyár között még az 1990-es évek közepéig fennmaradt a teherforgalom.

Bal parti körvasút szerkesztés

Szintén 1892-ben épült, a Duna bal partján levő összekötővágányok: Rákospalota-Újpest – (Angyalföld és Rákosrendező felőli becsatlakozással) – Rákosszentmihály – (Rákos felőli becsatlakozással) – Kőbánya felső – Ferencváros – Soroksári út teherpályaudvar (Budapest-Dunapart teherpályaudvar felőli egykori becsatlakozással).

A Budapest-Keleti – Budapest-Nyugati vonalszakasz szerkesztés

A köznyelvben körvasút megnevezés alatt általában a Rákosrendező és Kőbánya felső közötti vonalat értik. 80 km/h sebességű, kétvágányú, villamosított, részben önműködő térközjelzőkkel van ellátva. 1951-ben villamosították.

A nemzetközi személyforgalomban és a nemzetközi teherforgalomban kiemelt fontosságú a (Budapest-Nyugati –) Rákosrendező – Kőbánya felső (– Budapest-Keleti) vonalszakasz, ezt használják a Keleti pályaudvarról Szobon át Pozsony felé közlekedő EuroCity-vonatok, valamint az észak–déli tengelyen és a Szlovákia felől Magyarországra érkező vagy oda induló tehervonatok. A Budapest – Cegléd vonal átépítése esetén itt haladnak a Nyugati pályaudvarról induló vonatok Szolnok felé, a Rákos – Újszász – Szolnok kerülő útirányon.

Összeköttetések szerkesztés

A jobb és bal parti körvasút az Újpesti vasúti hídon és az Összekötő vasúti hídon keresztül van összekötve. Eredetileg a Déli pályaudvar felől is volt kapcsolat az Összekötő vasúti híd felé egy deltavágánnyal (a mai Dayka elágazásnál Kelenföld vasútállomás előtt), de ezt a kanyarívet 1912-re már megszüntették. 1943-ban vágánykapcsolat épült a mai Petőfi hídon keresztül (akkor Horthy Miklós-híd), hogy az Összekötő vasúti híd bombázása esetén a forgalom kerülőúton biztosítható legyen.^[6] 1950 és 1955 között kapcsolatban állt a két hálózat a mai Árpád hídon keresztül is (akkor Sztálin-híd), mivel az Újpesti vasúti híd újjáépítése előtt ideiglenes megoldásként a Vizafogó vasútvonal és az Árpád híd villamosvágányainak felhasználásával teremtettek vasúti kapcsolatot a budai oldallal. 1945–1950 között pedig a Déli pályaudvar felé közlekedtek a budai oldal tehervonatai.

Fejlesztések szerkesztés

A 2020-ban megalakult Budapest Fejlesztési Központ egyik nagyszabású projektjének eltökélt célja hosszú távon az agglomerációs településekről a fővárosba jelenleg autóval bejárók átcsábítása az egységes koncepció alapján korszerűsített vasúti hálózatra, a fővárosi közutak túlterheltségének csökkentése érdekében. A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia megvalósításának első lépése Összekötő vasúti híd rekonstrukciója és bővítése.^[7]

Galéria szerkesztés

Váltókörzet az Angyalföldi elágazás közelében az M3-as autópálya bevezetőjének felüljárójánál
Az Erzsébet királyné útja és a Kolozsvár utca közötti felüljáró Alsórákos és Pestújhely között
A Csömöri úti felüljáró Rákosszentmihály vasútállomás déli végénél
A Kerepesi út és a Veres Péter út közötti felüljáró Felsőrákos és az Egyenes utcai lakótelep között
A Körvasút egyik felüljárója a Fehérvári úton a Belváros felé tekintve, a Csonka János téri villamosmegállónál