Köszörű-patak (Románia)

folyó Brassó megyében

A Köszörű-patak (románul: Tocile, vagy Șcheiu, azaz Bolgárszegi-patak) Brassó vízfolyása, a Tömös egyik mellékfolyója. A Keresztényhavasból lesiető patakok egyesüléséből alakul ki, átfolyik Brassón, majd annak keleti határánál ömlik a Tömös-csatornába. A város területén szinte teljes hosszúságában föld alatti csatornában halad, kivéve egy rövid részt az északnyugati várfal mentén, ahol a felszínen folyik – itt Graftnak nevezik (a szó felnémet nyelven sáncot jelent; németül Gracht).

Köszörű-patak
Tocile, Graft
DupaZiduri13.jpg
Közigazgatás
Országok Románia
Települések Brassó
Földrajzi adatok
Forrásszint750 m
Forrás Salamon-kő mellett
é. sz. 45° 37′ 08″, k. h. 25° 33′ 26″
Torkolat Tömös-csatorna
é. sz. 45° 39′ 57″, k. h. 25° 38′ 05″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 57″, k. h. 25° 38′ 05″

VízrajzaSzerkesztés

A Köszörű-patak a Salamon-kőnél alakul ki több, állandó vízhozamú patak (Oaben, Vizesvölgy, Szárazvölgy) egyesüléséből:[1]

  • Az Oaben (németül: Habental, meghonosodott magyar neve nincs) a Krukk-gerinc északnyugati lejtőjén, az 1435 méteres Nagykrukk-tető közelében ered. A Navri-esztenától északra egyesül a Brassópojána határában folyó és a Schmauz-árok csermelyét is magába fogadó Felső-Oabennel.
  • A Vizesvölgy (helyi nevén Salamon-patak, románul Valea cu Apă vagy Râul Solomon, németül Heldenbach) szintén a Krukk északnyugati lejtőjén, a Várna-tető közelében ered.
  • A Szárazvölgy (Valea Seacă, Pulvergrund) a Braniste-domb irányából, Brassópojána felől érkezik.

Innen Bolgárszeg felé folytatja útját, ahol számos kisebb patak ömlik bele; az Ördög-völgy (Vâlcelul Dracului, Teufelsgraben) kivételével ezek mind a Cenk nyugati lejtőjén erednek. Bolgárszeg városrészében a patakot Tocilenek is nevezik.[2] Ezután két ágra szakad, melyek közül egyik Óbrassó, a másik Bolonya irányába halad tovább; az előbbi a Katalin-kapunál hatolt be Brassó városerődjébe, majd a Szélespatak (más néven Katalin utca, németül Breite Bach vagy Katharinenhof, jelenleg str. Paul Richter) után további két ágra szakadt, melyek közül az első a Lópiac, a másik a templomudvar felé folyt. Ezek mentén alakultak ki a belváros fő délnyugat-északkelet irányú utcái:[1][3]

Megjegyzendő, hogy az Új utca és a Vár utca csatornái nem a Köszörű-patakhoz tartoztak. Az előbbi csatornája a várfalon kívüli tóból, az utóbbié pedig a Várnyakról, a Rakodó felől eredt. Ez utóbbi a többi patakkal ellentétes irányban folyt.[2][3]

Az utcák mentén folyó csatornákat a 20. században megszüntették, a Köszörű-patak jelenleg a Salamon-kőtől kezdődően föld alatti csatornában halad, kivéve egy 300 méteres részt az északnyugati várfal mellett, ahol a Várkert sétány melletti Graft-csatornában folyik. 2019-ben Bolonya negyedben fel akartak fedni egy további részt, mely melett zöldövezetet, sétányokat alakítottak volna ki, azonban a lakosság tiltakozása meghiúsította a tervet.[4]

SzerepeSzerkesztés

A Köszörű-patak összefonódik Brassó városának történetével. A Salamon-kövek közelében ókori várromokra és leletekre bukkantak, és legendák szerint Salamon magyar király itt rejtette el egy fa gyökerei közé a koronáját (egyes elméletek szerint ezen alapul Brassó címere, a gyökerekből kinövő korona is).[5]

A 13. században mesterségesen alakították ki az Óbrassó felé folyó ágat, hogy megoldják a városrész vízellátását.[6] A 14. században Brassó lakossága Óbrassó környékéről a Köszörű-patak magas hegyekkel körülvett völgyébe húzódott, hogy védettebb legyen a török-tatár betörések ellen. A belváros területén átfolyó patakot szabályozták: az utcák mentén haladó csatornák elvezették a szennyvizet, a felesleges vízmennyiséget pedig a Graft-csatornával a várfalon kívülre terelték, ahol természetes akadályt képezett a támadókkal szemben.[7]

1809. augusztus 24-én egy felhőszakadás során a Köszörű-patak kicsapott a Graft-csatornából, és megrongálta az északnyugati várfalat. 1822-ben a falat három boltívvel erősítették meg; ezek közül 1902-ben kettőt lebontottak a hozzájuk tartozó várfallal együtt, hogy ifj. Friedrich Czell egy hátsó kijáratot nyithasson a főtéri telkéről a Várkert sétány felé.[8]

1859-ben a Köszörű-patak bolgárszegi szakaszán 26 gabonaőrlő vízimalom üzemelt.[9] A bolgárszegi Porond-tér (jelenleg Piața Unirii) is a patakról kapta nevét: régi román neve Piața Prundului, vagyis Kavicsos-tér, mivel a vízfolyás sok hordalékot hozott a Keresztényhavas felől.[10] A 19. század végén a gőzmalmok elterjedése miatt a vízimolnárok már nem tudtak megélni mesterségükből, 1911-ben pedig szabályozták a vízfolyásokat, így a malmok sorra megszűntek.[9] A malomépületekből mára csak kettő maradt: egyikből lett a Salamon király vendéglő, mely 1966-ig működött, a másikat (Friedrich Pellionis malmát) szociális lakásokká alakították át.

2006-ban gátakat építettek az Oabenre, hogy esőzések idején a Keresztényhavas felől lezúduló víz ne okozzon árvizet a Bolgárszegben.[11] A 2020-as évek elején még közel száz bolgárszegi háztartás kényelemből a Köszörű-patakba öntötte a szennyvizét a város csatornahálózata helyett, erősen szennyezva a patakot.[12]

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Hannak
  2. a b Pavalache 125. o.
  3. a b Jekelius, Erich. Das Burzenland III/1 (német nyelven). Brassó: Verlag Burzenlander Sachsischen Museum, 220–225. o. (1928) 
  4. Boeriu, Marius: Pârâul de pe Castanilor, proiect băgat la sertar. Bună ziua Brașov, 2020. május 28. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
  5. Onciu, Camelia. „Cetatea lui Solomon, între legendă și adevăr istoric”, Monitorul Expres, 2013. november 15. (Hozzáférés ideje: 2016. december 7.) 
  6. Pavalache 42. o.
  7. Pavalache 61–62. o.
  8. Nussbächer, Gernot. Caietele Corona (román nyelven). Brassó: Aldus, 41–42. o. (2016). ISBN 9789737822949 
  9. a b Onciu, Camelia. „Șcheiul celor 26 de mori”, Monitorul Expres, 2015. május 15. (Hozzáférés ideje: 2016. december 7.) 
  10. Muntean, Marius. Brașovul la început de secol XX (román nyelven). Temesvár: Asociația Filatelică, 143. o. (2015). ISBN 9789730139532 
  11. Băilă, Cristina. „Barajele împotriva torenților din Șchei sunt finalizate”, Bună ziua Brașov, 2006. augusztus 16. (Hozzáférés ideje: 2016. december 7.) 
  12. Boeriu, Marius. „Mirosul din pârâul Graft nu va dispărea instantaneu”, Bună ziua Brașov, 2020. május 4. (Hozzáférés ideje: 2020. június 17.) 

ForrásokSzerkesztés

  • Hannak: Hannak, Christof: Die Graft. Neue Kronstädter Zeitung, XIV. évf. 1. sz. (1998. márc. 20.) 6. o. ISSN 0934-4713
  • Pavalache: Pavalache, Dan. Cronică ilustrată de Brașov (román nyelven). Vidombák: Haco International (2015). ISBN 9789737706355