Köszvény

A köszvény (Arthritis urica) a purin (egyfajta szerves vegyület) lebontásának túlterheltségéből eredő betegség. A megbetegedés az ízületeket érinti, mely először főként a láb öregujj ízületén jelentkezik, ennek neve podagra. A köszvény lefolyása egymást követő hullámokban történik és a húgysavkristályok lerakódásához vezet különféle végtagok ízületeiben és szöveteiben. Az urátkicsapódás az ízületek közelében zajlik, főként hideg és pH-változás hatására. A lerakódás az ízület egészét érinti, az ízületi porcokat, az ízületi tokot és az ízülethez tartozó csontvégeket egyaránt, valamint hosszú távon veseelégtelenséget okozhat.

Köszvény
Köszvényes könyök
Szinonimák	podagra
Latinul	Arthritis urica
Angolul	Gout, podagra
Leírás
Érintett szervek	ízületek
Etiológia	fehérjében dús diéta, alkohol
Kockázati tényezők	fokozott fehérje bevitel, fokozott sejtelhalás, alkohol abúzus, dohányzás, mozgásszegény életmód, elhízás
Főbb tünetek	fájdalmas ízület(ek), izomfájdalom, bőrelváltozás, láz, fejfájás
Diagnosztika	fizikális vizsgálat, szérum húgysavszint
Kezelés	gyógyszeres
Kórjóslat	Nephrológia, Belgyógyászat, Reumatológia
Megelőzés	diéta
OMIM	300323
DiseasesDB	29031
MedlinePlus	000422
A Wikimédia Commons tartalmaz Köszvény témájú médiaállományokat.

Tünetei

Akut podagra

Heveny tünetek

Hirtelen fellépő, erős, heves fájdalom egy vagy több ízületben mozgáskor és érintéskor. Az ízület környéke piros, forró és duzzadt – ezen túl gyulladásos tünetek, azaz láz, ritkábban fejfájás, valamint gyulladásos labor értékek, azaz magas fehérvérsejt szám és emelkedett szérum húgysav-szint lép fel.

Egy ízület minden sérülés, vagy elfogadható ok nélkül megdagad, igen fájdalmassá és forróvá válik. Gyakran a láb öregujját érinti, ezt nevezzük „podagrának” (aminek eredeti szó szerinti jelentése: kengyel), mivel az érintett beteg nem tud kengyelbe szállni fájdalmak nélkül. A köszvényes roham orvosi kezelés híján rendszerint három napig tart, de a rohamok időtartama a betegség folyamán növekedhet.

Idült tünetek

Köszvényes láb röntgenképe. Tipikusan és főként a öregujjak ízületében lép fel. Megfigyelhető a puha szövetek feldagadása a láb szélén

Ha már több roham lezajlott, kifejlődik az arthritis urica: az ízület roncsolódik, jellemzőek a röntgenfelvételeken az ízületekhez közeli szivacsos csontállomány (spongióza) lyukacsos sérülései, a csontnak az ízülethez tartozó feje felritkulttá válik. Következményei: egyre gyakoribb fájdalmas rohamok, húgysav kristályok lerakódása az ízület belsejében, az ízület eltorzulása (deformációja), vesekövek megjelenése, veseelégtelenség.

Húgysav túltermelődés (hiperurikémia)

Két okát lehet megkülönböztetni nevezetesen elsődleges és másodlagos formájában:

• az elsődleges forma a purin anyagcserében megjelenő zavar, mely a vesék kiválasztásának zavaraként áll elő. Igen ritkán lehet oka a húgysav túltermelődése. Ez az elsődleges forma gyakrabban lép fel, mint a másodlagos
• a másodlagos forma esetében különféle kísérő megbetegedések okozzák a húgysav túltermelését.

Okai

Az esetek 95 százalékában a vesefunkció zavara okozza a húgysavtúltermelést. Egyik kiváltó oka lehet a cukorbetegség (diabetes mellitus), mivel hosszabb időszak alatti magas vércukorszint a véredényeket károsítja, s ezáltal a vesefunkciót károsan befolyásolja. Ezen kívül a túlzott szeszfogyasztás is lehet kiváltó ok, mivel az alkoholból keletkező ecetsav a vese kiválasztási mechanizmusában a húgysavval versenyez. A sörivók esetében a sörben még előforduló élesztőmaradványok is többletpurint jelentenek.

Ezen túl ok lehet még a purinanyagcsere zavara. Legtöbbször ez a HPRT (hipoxantin-foszforibozil-transzferáz 1), a purinbázisok újrafeldolgozásában részt vevő enzimnél kialakuló zavar. Ezen enzimnek a teljes hiánya a Lesch–Nyhan-szindróma kialakulásához vezet.

A purinanyagcsere fontos fázisai. Mint látható, a xantin oxidációja allopurinollal gátolható

Diagnózis

A húgysavszint megnövekedése a vérben kimutatható. Ennek során mégis gondolni kell arra, hogy a vérkép – függetlenül attól, hogy a beteg mit evett, illetve ivott – igen gyors változásokat tud mutatni. Ezért, ha egy köszvényes roham fellép, a húgysavszint a vérben már régen normális szintet mutathat a vérvétel időpontjában. Egyetlen laboratóriumi vizsgálat így nem képes bizonyítani a köszvénytől való mentességet.

Laboratóriumi eredmények:

• a fehérvérsejtek szintjének növekedése
• a vérsüllyedés sebességének növekedése
• a húgysavszint 6,5 mg/dl fölé növekedése (de lásd a fentebbieket)

Húgysavkristályok az ízületi folyadékban

A húgysavszint 8 mg/dl fölé növekedése esetén a betegek negyede, míg a 9 mg/dl fölé növekedése esetén csaknem minden beteg köszvényes rohamot kap.

Újabb tanulmányok arról adnak hírt, hogy csupán a magas húgysavszintű betegek öt százalékánál fejlődik ki a köszvény. Másrészt a betegség teljesen normális húgysavszintértékeknél is fellép.

Ezen túl krónikus megbetegedéskor a csontok tipikus eltorzulásai jelennek meg a röntgenfelvételeken (ízületi károsodás és csont, illetve porcveszteség az ízületek közelében). A röntgenfelvételekkel ki nem mutatható húgysavkristályok közvetett kimutatására szolgál az urográfia (jódot tartalmazó kontrasztanyagok segítségével végzett röntgenvizsgálat). Végül is az ízület punkciójával közvetlenül kimutathatóak az ízületi folyadék elemzése révén, az abban megjelenő húgysavkristályok és ez a diagnózist biztossá teheti.

Terápia

Heveny köszvényes roham

Nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek

a nem szteroid gyulladásgátló gyógyszerek a prosztaglandinok szintézisének részeit blokkolják azáltal, hogy a gyulladások anyagcseréjének (cyclooxigenáz) egy enzimét leblokkolják, ami a fájdalom csökkenését és a gyulladások fékezését eredményezi. Az Indometacin dokumentációja a legjobb, a gyógyszer mégis gyakran okoz mellékhatásokat. A köszvény terápiájára alkalmatlanok az acetilsavak, mivel lelassíthatják a húgysav kiválasztását.

Kolchicin

akadályozza a fehérvérsejteket (különösen az elhalt sejtek bekebelezését végző makrofágokat) abban, hogy húgysavkristályokat vegyenek fel, így mérsékli a gyulladási reakciókat, melyeket ezek a sejtek és az általuk termelt citokinek táplálnak. Az őszi kikerics mérgének felhasználása olyan régi, mint az orvoslás, de a magas toxicitása miatt kolchicint csak ritkán alkalmaznak. Miután a kolchicint hosszú ideig magas dózisban alkalmazták, ma már – tisztán tapasztalati meggondolásokból – alacsony dózisokat javasolnak. Veseelégtelenség esetén ellenjavallt.

Hidrokortizon

a testben előforduló hormon, melynek erős gyulladást mérséklő hatása van. A kortikoszteroidokat az utóbbi években magasabbra értékelték a köszvény gyógyításában, holott hatásukat komoly tanulmányok nem vizsgálták. A szteroidok előnye, hogy veseelégtelenség nem képez ellenjavallatot.

Minden fentebb felsorolt gyógyszer csak a tüneteket mérsékli.

Krónikus köszvénybetegség

A táplálkozási szokások megváltoztatása

A purinban gazdag étkezési anyagok fogyasztását kell kerülni (belsőségek, máj, tüdő, füstölthúsok, kávé, tea), lehetőleg teljes lemondás az égetett szeszekről. A testsúly normális szintjének elérését kell célul tűzni. A húgysavszint rendszeres kontrollja javasolt.

Húgysav kiválasztását elősegítő készítmények

A vesékben a húgysav kiválasztását segítik elő azáltal, hogy gátolják a húgysav vesékben való visszaalakulását.

Ezek egyenként:

• Benzbromaron
• Probenecid
• Isobromindion
• Sulfinpyrazon (nincs forgalomban)

Urikosztatikumok

gátolják a húgysavképzést a xanthinoxidáz kiegészítő gátlása révén, mely a hypoxanthint oxidálja xanthinná és azt tovább húgysavvá. Kiegészítő hatása ennek, hogy az így elért magas hipoxanthin koncentráció a purin szintézisét fékezi. E hatóanyagok Allopurinol és Febuxostat.

Húgysavképződés a táplálékfelvétel útján (szemelvények)

• magas húgysavkoncentráció (200mg/100g felett): pisztráng, hering, a heringfélék családjába tartozó halak, grillcsirke, máj, vese, a borjak pajzsmirigye, velő, húslevesek, leveskockák és sütőélesztő
• közepes húgysav koncentráció (80 és150mg/100g között): lepényhal-filé, sörsonkák, az izmok húsa (marha, disznó, csirke, vad), hüvelyesek és mogyorófélék
• alacsony, vagy nulla húgysav koncentráció (0 és50mg/100g között): tej, joghurt, tojás, tök, paprika, burgonya, alma, barna és fehérkenyér, sajtok

Mindenképp megjegyzendő, hogy a tejtermékeknek gyakran magas a gyümölcscukor tartalmuk, amelynek emésztésekor inozin-monofoszfát keletkezik, ez a purinlebontáson keresztül megnöveli a húgysavkoncentrációt a szervezetben.

• Az italoknál elsősorban a sör (10–23 mg pro 100 g) és kóla (10 mg pro 100 g) a forrásai a purinnak (forrás: Nepomuk Zöllner, Diät bei Gicht und Harnsäuresteinen, Falken Verlag) A kávéban és a fekete teában, kakaóban lévő purint nem bontja le a szervezet húgysavvá, így továbbra is fogyaszthatók.

Híres köszvényesek

• Kolumbusz Kristóf
• Nagy Sándor makedón király
• Ötzi
• Nagy Károly frank császár
• Nagy Szulejmán oszmán szultán
• I. Mátyás magyar király
• Erős Ágost lengyel király
• VIII. Henrik angol király
• Thomas Jefferson
• Isaac Newton
• Albrecht von Wallenstein
• Charles Darwin
• Bakócz Tamás
• Ásza júdai király
• Lennart Torstenson
• II. Rákóczi Ferenc

Irodalom

Német nyelvű irodalom

• Müller, C.: „Gichterkrankung - Purinarme Kost gegen Schmerzen (Purinban szegény táplálék a fájdalmak ellen)“. aus: UGB-Forum 2/00, S. 68–71, UGB-Verband, 2000
• Tausche, Anne-Kathrin et al.„Gicht – aktuelle Aspekte in Diagnostik und Therapie(Köszvény- aktuális nézetek és terápiák)“Dtsch Arztebl Int (Német belgyógyászok lapja)2009; 106(34-35): P. 549-55 [1]

Magyar nyelvű irodalom

• Gaálné Póda Bernadette : Köszvény Medicina Könyvkiadó 1986 Budapest Sorozatcím: Diétáskönyvek ISBN 963-241-369-5
• Dr. Mila Mituszova: Hiperurikémia és köszvény Medicina Könyvkiadó 1987 Budapest ISBN 963-241-564-7

A köszvény történetéhez

• Gerhard Eis: „Erhard Knabs Gichtregimen (Erhard Knab köszvényterápiája) (1469)“, Medizinische Monatsschrift 7 (1953), S. 523–527

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Gicht című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Web linkek

Magyar nyelven

• A köszvény öt tünete és kezelése. FEMINA. (Hozzáférés: 2011. január 14.)
• A köszvény és tünetei. WEBBeteg. (Hozzáférés: 2011. január 14.)
• Köszvény.lap.hu. Startlap.hu. (Hozzáférés: 2011. június 28.)
• A köszvényes roham okai és kezelése

Német nyelven

• Hyperurikämie und Gicht - Diagnostik – Artikel in der Deutschen Medizinischen Wochenschrift
• Informationen des Bayerischen Staatsministeriums für Umwelt, Gesundheit und Verbraucherschutz – Gicht und Gichtprävention (im Internet Archive)
• Gicht Informationen des Instituts für Ernährungsinformation
• Die Gicht – Sinnbild der Völlerei? – Wofür ist Harnsäure gut?
• Engelhardt: Lexikon Orthopädie und Unfallchirurgie - Gicht (Arthritis urica)