Kövér daravirág

növényfaj

A kövér daravirág (Draba lasiocarpa) a káposztafélék családjába tartozó, sziklás-hegyes élőhelyeken megtelepedő, kárpáti-balkáni növény.

Kövér daravirág
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids II
Rend: Keresztesvirágúak (Brassicales)
Család: Káposztafélék (Brassicaceae)
Nemzetség: Daravirág (Draba)
L.
Faj: D. lasiocarpa
Tudományos név
Draba lasiocarpa
Roch.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kövér daravirág témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kövér daravirág témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

A kövér daravirág 5–15 cm magas, örökzöld, lágyszárú, évelő növény. Félgömb alakú tőlevélrózsát alkotó szürkészöld levelei merevek, 20 mm hosszúak, 1,5-3,5 mm szélesek, szálas-lándzsás alakúak, ritkásan szőrösek.

Márciustól május elejéig virágzik. Hosszú, levéltelen száron fejlődő virágzata eleinte fejecskeszerű, majd fürtöt alkot. A virágokon 4 db aranysárga, 4–6 mm hosszú szirom található.

Termése 7 mm hosszú, 3 mm széles, serteszőrös becőketermés. Az 1 mm hosszú bibeszál rajta marad a termésen.

Kromoszómaszáma 2n=16.

A szintén tömött tőlevélrózsát fejlesztő, hasonló élőhelyő kövirózsákról (kövirózsa (Sempervivum)) és a fürtös kőtörőfűtől (Saxifraga paniculata) abban különbözik, hogy levelei kevéssé pozsgásak és hosszú, merev szőrei vannak; ezen kívül virága sárga és négytagú.

Elterjedése és termőhelye szerkesztés

A Kárpátokban és a Balkán-félszigeten honos. Magyarországon a Bükk, Pilis, Budai-hegység, Gerecse, Vértes, Bakony, Balaton-felvidék és Keszthelyi-hegység térségeiben vannak állományai.

Sziklagyepek, pusztafüves lejtők, karsztbokorerdők, karszterdők növénye. Mészkedvelő.

Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.

Kapcsolódó cikkek szerkesztés

Források szerkesztés