A középperzsa az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágán az óiráni nyelvek csoportjába tartozó holt nyelv.A középperzsát megkülönböztetésül használják az Óperzsa Birodalom óperzsa és a modern kor újperzsa nyelvétől.[1] Megközelítőleg a Kr. e. 3. század és a Kr. u. 10. század között beszélték.[1] Az Újperzsa (Szászánida) Birodalom széleskörűen elterjedt beszélt nyelve volt. Az iszlám térhódítása után a kisebbségbe került iráni zoroasztriánusok a 10. századig, a közép-ázsiai manicheusok pedig a 13. századig használták.[2] A Szászánida-kor előtti nyelv zoroaszteri változatát pahlaví-nak (pehlevi) is nevezik, amelyet gyakran a középperzsa szinonimájaként is értenek, de pontatlan kifejezés.

középperzsa nyelv
Nyelvcsaládindoeurópai nyelvcsalád
   indoiráni ágán
    iráni nyelvek
     nyugat-iráni
      délnyugati
       középperzsa
Írásrendszer pahlavi,
manicheus,
avesztai abc
Nyelvkódok
ISO 639-2pal
A Wikimédia Commons tartalmaz Középperzsa nyelv témájú médiaállományokat.

A párthus nyelv és középperzsa (korábbi szakkönyvekben: pahlavík és párszík) írása, a nyelvi jegyei egymáshoz nagyon hasonlóak voltak, így azokat sokáig egy nyelv két, időben egymást követő változatának tekintették és csak az uralkodói dinasztia nevével különböztették meg a két nyelvet (arsakida és szászánida pahlavi vagy pehlevi). Ma már a párthus nyelv külön nyelvi státusza, mint északnyugati középiráni nyelv egyértelmű.[2]

A 20. században Reza sah iráni császár dinasztiája újra használni kezdte a pahlaví kifejezést, és azt érzékeltette vele, hogy nagy jelentőséget tulajdonít az iszlám előtti iráni kultúrának. [1]

Írás szerkesztés

 
III. Sápúr szászánida király középperzsa sziklafelirata
 
Irán (Ērānšahr) neve pahlaví írással

A nyelv az arámiból származó pahlavi ábécét használja,[3] továbbá az avesztai és manicheus ábécét. Utóbbi kettő szintén az arámi írás egy változata.

Egyes pénzérméken található írásokat leszámítva, a szászánida királyok sziklába vésett feliratai a Kr. u. 3-4. századból a nyelv legrégibb emlékei.[4] A szászánida uralkodók alatt gazdag irodalma fejlődött ki. Az írásos anyagban szekuláris tartalmú, költői, történeti és epikus művek egyaránt találhatók, a legtöbb szöveg azonban vallási témájú.[1] A 9. századból már újperzsa nyelvű irodalmi emlékek is vannak.[5]

Az egyik legterjedelmesebb mű a Denkard (wd), amely hat könyvben különböző korokból származó és különböző típusú zoroasztriánus elgondolásokat foglal össze.

Összehasonlítás szerkesztés

A közép-, új-, és óperzsa összehasonlítása szerkesztés

középperzsa újperzsa óperzsa magyar
Anāhid Nāhid Anāhitā Anahita, Anyahita
Artaxšēr Ardašir Artaxšatra Artaxerxész
Mitr Mehr Mithra Mithra
Rokhsāna Roksāne Rokh-šwana Roxána
Pāpak Bābak
Āleksandar, Sukandar Eskandar Alexander (Nagy Sándor)
Pērōz Pīruz Pērōč Péroz
Mithradāt Mehrdād Mithridatész
Borān Borān Borán
Husraw, Xusraw Khosrow Huszrau
Zaratu(x)št Zartōšt Zartušt Zarathustra
Ōhrmazd Hormizd Ahura Mazda Ahura Mazdá (Ormazd)

Hivatkozások szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Middle_Persian című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.