Közönséges pókteknős

hüllőfaj

A közönséges pókteknős (Pyxis arachnoides) Madagaszkáron honos szárazföldi teknősfaj. Vadon élő populációi az utóbbi években erősen megfogyatkoztak, helyzete súlyosan veszélyeztetett.

Közönséges pókteknős
Természetvédelmi státusz
Súlyosan veszélyeztetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Teknősök (Testitudines)
Család: Szárazföldi teknősfélék (Testudinidae)
Nem: Pyxis
Tudományos név
Pyxis arachnoides
Bell, 1827
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Közönséges pókteknős témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges pókteknős témájú médiaállományokat és Közönséges pókteknős témájú kategóriát.

Megjelenése szerkesztés

 

Kis méretű teknős, páncélhossza átlagosan 11,1 cm, de nem haladja meg a 15 cm-t. Hátpáncélja erősen domborodik, eléggé megnyújtott, a vége felé szélesedik. A teknő látványosan dekorált: fekete vagy sötétbarna alapon minden lemez közepén sárga folt található, amelyből 5-8 sárga vonal ágazik szét. A pókszerű mintázatról kapta a faj a nevét. Az idősebb példányokról a fekete alapszín lekophat és teljesen halvány sárgásbarnák lehetnek. A haspáncél, a plasztron mintázata alfajonként változik, alapesetben egyszínű sárga. Feje, lábai és farka kisebb sárga foltokkal pettyegetett sötétbarna. A hím farka hosszabb és vastagabb mint a nőstényé.

Három alfaja ismert:

  • Pyxis arachnoides arachnoides - sárga, egyszínű haspáncél; teknőjét elöl össze tudja zárni, így fejét és elülső lábait teljesen el tudja rejteni
  • Pyxis arachnoides oblonga - a haspáncélon fekete mintázat és teljes egészében össze tudja zárni a teknőit
  • Pyxis arachnoides brygooi - egyszínű haspáncél, de teknőit nem tudja teljesen összezárni. A legészakibb alfaj.

Elterjedése szerkesztés

Délnyugat-Madagaszkár száraz tengerparti régiójában honos, kb. 10–50 km-ig található meg a szárazföld belseje felé. Elterjedési területee korábban folytonos volt a Morombe és Amboasary közötti 550 km-en, de mára élettere a környezetpusztítás és orvvadászat miatt szétszakadozott. A P. arachnoides brygooi alfajnak három, egymástól földrajzilag elkülönült populációja maradt, összesen mintegy 500 km²-en. A P. arachnoides arachnoides foglalja e legnagyobb középső területet, a P. arachnoides oblonga pedig délen található meg; az ő elterjedési területe is erősen fragmentált.

Életmódja szerkesztés

 
Fiatal pókteknős

A közönséges pókteknős a tengerparti száraz erdők (Mikea-erdő) lakója. A talaj itt jellemzően homokos, a növényzet pedig pozsgásokból és tüskés bokrokból áll. A teknős hőszabályozása nem bírja a folyamatos közvetlen napsütést, szüksége van a 30-50%-os lombfedettségre.

Leginkább november és április között, az esős évszakban aktív, amikor a növényzet nem száradt ki és bőségesen talál füveket, fiatal leveleket és gyökereket. Alapvetően növényevő, de elfogyasztja a rovarokat is és azt is megfigyelték, hogy tehéntrágyából kiette a légylárvákat. Amikor áprilisban beköszönt a száraz évszak, a teknősök beássák magukat a homokba és hibernált állapotban várják ki a hűvösebb és nedvesebb időjárást.

Feltehetően az esős évszak kezdetén párzanak; ezután a nőstény egyetlen tojást rak. Fogságban évente háromszor is párzanak, de vadonbeli viselkedése nem ismert. A tojásból 220-250 nap múlva kel ki az alig 4,5 cm-es teknősivadék. Az ivarérettséget 6-7 éves korában éri el, élettartama meghaladhatja a 70 évet.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

 
Idős, kopott páncélú teknősök

A faj élettere az utóbbi évtizedekben folyamatosan szűkül, becslések szerint évente 1,2%-kal. Ennek oka a mezőgazdaság terjedése, a szénégetés, erdőirtás és az invazív növények térnyerése. A helyzetet súlyosbítja, hogy nagy mennyiségben gyűjtik, hogy illegálisan eladják a nemzetközi díszállatpiacon. Kis mérete és díszes páncélja miatt népszerű a terraristák körében. Bár a washingtoni egyezmény tiltja kereskedelmét, mégis több tízezer állatot gyűjtenek be és csempészik Európa, Észak-Amerika és Kelet-Ázsia piacaira. Ezenkívül a helybeliek eszik is. A P. a. brygooi a leginkább veszélyeztetett alfaj, korábbi életterének felét elvesztette. Madagaszkáron védett, nemzetközi kereskedelmi tiltott (a CITES I. mellékletén található), a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján pedig súlyosan veszélyeztetett státusszal szerepel.

Források szerkesztés