Közönséges tarajosgőte
A közönséges tarajosgőte (Triturus cristatus) a kétéltűek (Amphibia) osztályának farkos kétéltűek (Caudata) rendjébe, ezen belül a szalamandrafélék (Salamandridae) családjába tartozó faj.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Közönséges tarajosgőte szárazföldi alakjában
| ||||||||||||||||||||
 és vízi alakjában
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft | ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Triturus cristatus (Laurenti, 1768) | ||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Közönséges tarajosgőte témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges tarajosgőte témájú médiaállományokat és Közönséges tarajosgőte témájú kategóriát. |
Rendszertani eltérés szerkesztés
A korábbi alfajait jelenleg négy közeli fajként különítették el: közönséges tarajosgőte (Triturus cristatus), dunai gőte (Triturus dobrogicus), alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex) és Triturus karelinii. Magyarországon ebből három faj fordul elő: a korábbi törzsalak, ma tarajos gőteként meghatározott faj a leggyakoribb, a Dél-Dunántúlon a dunai tarajos gőte is él, és az Alpokalján valószínűsíthető az alpesi tarajos gőte előfordulása.[1][2][3]
Előfordulása szerkesztés
A közönséges tarajosgőte Közép-, Kelet- és Észak-Európa (beleértve a Brit-szigeteket) sík- és hegyvidékeken egészen 2000 méteres tengerszint feletti magasságig fellelhető. Magyarországon az Északi-középhegységben fordul elő, erdei tavakban, árkokban, lápokban. Szárazföldön is a nedvesebb helyek lakója.[4]
Az emberek gyűjtőszenvedélye, a vizek elszennyeződése és a szaporodásra alkalmas élőhelyek eltűnése megkövetelte a maga áldozatait.
Kárpát-medencei előfordulása szerkesztés
A Kárpát-medencében a pettyes gőte (Triturus vulgaris), a kárpáti gőte (Triturus montandoni), az alpesi gőte (Triturus alpestris), az alpesi tarajosgőte (Triturus carnifex) és a dunai gőte (Triturus dobrogicus) mellett a közönséges tarajosgőte a hatodik helybéli gőtefaj. A közönséges tarajosgőte Magyarországon védett és veszélyeztetett állat.
Megjelenése szerkesztés
A nőstény hossza 18 centiméter, a hím hossza 14 centiméter. A közönséges tarajosgőte bőre durván szemcsézett, végtagjai erőteljesek, hosszú, sárga lábujjai sötéten gyűrűsek. A farok körülbelül olyan hosszú, mint a test, oldalt összenyomott, alsó éle a nőstényen sárgás vagy narancsszínű. A hím élénk színű, a hátán a párzási időszakban tarajt növeszt. A nászruhás hím háta és oldalai sötét olajbarnák, szétszórtan nagyobb, feketés foltokkal. Arctájékát, nyakát és teste alsó oldalait krétafehér, apró pontok tarkítják, torkán kifejezett harántredő látható. Hasi oldala sárga, tojássárga vagy narancsszínű, nagy, feketés foltokkal. A nőstény nagyobb testű, mint a hím, viszont nincs taraja. A háti rész barna, míg a hasi rész élénk vörös barnával tarkítva.
Életmódja szerkesztés
A közönséges tarajosgőte magányos lény. Tápláléka rovarok, férgek, meztelencsigák, csigák, ászkarákok, ebihalak és ikra. Az állat 10 évig él. A téli időszakban talajrepedésekbe, nagyobb fák gyökerei közé, vagy vastagabb avarréteg alá húzódik be és csak a következő év március–áprilisa körül válik ismét aktívvá.[4]
Szaporodása szerkesztés
Az ivarérettséget 3-4 éves korban éri el. A párzási időszak március–április között van. Párzáskor a nőstény átveszi a hímtől a spermacsomagot (spermatophora), megtermékenyítve 200-300 darab petét. A nőstény minden egyes petét külön-külön becsomagol egy vízinövénybe. Kikeléskor a lárvának még nincs lába és nagy kopoltyúi vannak. Növekedése során, kinőnek a lábai és összezsugorodnak a kopoltyúi. Mikor már elég nagy ahhoz, hogy kimerészkedjék a vízből, a kopoltyúk már teljesen eltűntek. Azok az állatok, amelyek nem hagyták el a vizet a hűvösebb évszak beálltakor, csak a következő tavasszal fejlődnek ki teljesen.
Képek szerkesztés
 |
 |
 |
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ (2011) „Unraveling the rapid radiation of crested newts (Triturus cristatus superspecies) using complete mitogenomic sequences”. BMC Evolutionary Biology 11 (1), 162. o. DOI:10.1186/1471-2148-11-162. ISSN 1471-2148. PMID 21672214.
- ↑ (2009) „Multiple nuclear and mitochondrial genes resolve the branching order of a rapid radiation of crested newts (Triturus, Salamandridae)”. Molecular Phylogenetics and Evolution 52 (2), 321–328. o. DOI:10.1016/j.ympev.2009.03.024. ISSN 1055-7903. PMID 19348957.
- ↑ (2014) „Data concatenation, Bayesian concordance and coalescent-based analyses of the species tree for the rapid radiation of Triturus newts”. PLoS ONE 9 (10), e111011. o. DOI:10.1371/journal.pone.0111011. ISSN 1932-6203. PMID 25337997.
- ↑ a b Juhász Lajos: Hazánk kétéltűi és hüllői. Budapest, Mezőgazda Kiadó, 2009. 21. oldal. ISBN 978-963-286-510-2
Videóban szerkesztés
Források szerkesztés
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 5.)
- Laurenti, 1768, Spec. Med. Exhib. Synops. Rept.: 39, 146.
- MacGregor, Sessions & Arntzen, 1990, J. Evol. Biol., 3: 329.
- Frost, D. 2008. Amphibian Species of the World: an Online Reference. Version 5.2 (15 July, 2008). Electronic Database accessible at www.research.amnh.org/herpetology/amphibia. American Museum of Natural History, New York, USA. Triturus cristatus
- AmphibiaWeb: Information on amphibian biology and conservation. [web application]. 2010. Berkeley, California: Triturus cristatus. AmphibiaWeb, available at https://amphibiaweb.org/.
