Közbevetett mondat
A mondattanban a közbevetett mondat terminus olyan mondatot nevez meg, amely összetett mondat tagmondata, de nincs szintaktikai viszonyban az összetett mondat többi részével. A közbevetett mondat megszakítása annak a mondattani szerkezetnek, amelyben megjelenik, a főmegnyilatkozó különféle célokkal való beavatkozását képezi egy másik megnyilatkozó vagy a saját megnyilatkozásába.[1][2][3]
A közbevetett mondat olykor egy másik tagmondatba, máskor két tagmondat közé van beszúrva, megint máskor az összetett mondat utolsó, ritkábban az első tagmondata. A beszédben különbözik az összetett mondat többi részétől alacsonyabb hangmagasságú hanglejtésével és olykor másmilyen beszédtempójával. Ugyanakkor szünetek képezik a határait. Írásban ezeket, nyelvtől is függően, gömbölyű zárójel, gondolatjelek (félkvirtmínusz, kvirtmínusz) vagy vesszők képviselik, esetleg az utóbbi kettő kombinációja.[2][4]
Közbevetett mondatok céljuk szerint szerkesztés
A független beszéd visszaadása szerkesztés
A közbevetett mondatok egyik csoportja a főmegnyilatkozó beavatkozásából áll legtöbbször más személy megnyilatkozásába, ritkábban a sajátjába. Gyakran fordul elő párbeszéd és monológ leírásában. Az ilyen közbevetett mondatok állítmánya mond, kérdez és gondol típusú.
Egyes nyelvekben, mint a magyar, a román vagy a BHMSz[5] az ilyen mondatban a szórend állítmány + alany, amennyiben az utóbbit külön szó fejezi ki, tehát a szokásos fordítottja, függetlenül attól, hogy az alany főnév vagy névmás:
- (magyarul) „Esik az eső” – mondta János;[6]
- (románul) Ți-am adus ziarul, zise el ’Elhoztam neked az újságot, mondta ő’;[4]
- (BHMSz) »Moji planovi«, hladno odgovori Ana, »tebe se ne tiču!« ’Az én terveim, felelte hűvösen Ana, nem vonatkoznak rád is!’;[7]
A sztenderd francia nyelvben is ez a szórend, például:
- L’argent, dit le sage, ne fait pas le bonheur ’A pénz, mondja a bölcs ember, nem boldogít’;[8]
- « Quelle buse ! » pensai-je ’Micsoda liba! – gondoltam’ (Az elbeszélő közbevetett mondat segítségével idezi, mit gondol, miközben egy általa hallgatott előadást ír le.) (Marcel Proust).[9]
A francia nyelv népi regiszterében viszont a szórend alany + állítmány, az alany személyes névmás lévén, pl. Tu vois, il a dit à l’amoureux, ça c’est ma femme ’Látod? – mondta a szerelmesnek – ez itt a feleségem’ (Jean Giono). Sokszor ebben a regiszterben a mondatot a que kötőszó vezeti be: Siècle de vitesse ! qu’ils disent ’A sebesség százada! – mondják ők’ (Louis-Ferdinand Céline).[9]
Az angol nyelvben személyes névmással a szórend alany + állítmány, pl. ’Nice to see you,’ he said ’Örvendek, hogy látlak, mondta (ő)’. Főnévvel is lehet ez a szórend, de állítmány + alany is: ’I’m afraid not,’ the woman replied/replied the woman ’Attól tartok, hogy nem, felelte a nő’.[10]
Információtöbblet hozzáadása szerkesztés
Főleg irodalmi művekben a főközlést az író magyarázatokkal, a hősök viselkedéséről, mozdulatairól, gondolatairól stb. adott információkkal szakítja meg.[11] Példák:
- (franciául) Leurs chats, et ils en avaient beaucoup, avaient chacun leur panier ’Mindegyik macskájuknak – és sok volt belőlük – megvolt a maga kosara’;[12]
- (angolul) Her new boyfriend—his name is Jacob—will be coming over tonight ’Az új barátja – neve Jacob – idejön ma este’;[1]
- (románul) Amicul nostru (mărturisesc astăzi că acela eram eu însumi)... s-a grăbit a schimba vorba ’Barátunk (ma bevallom, hogy az én magam voltam)… sietett másra terelni a szót’ (Alexandru Odobescu ).[13]
Modalitás kifejezése szerkesztés
Egyéb eszközök mellett közbevetett mondatok is kifejezhetnek modalitást, akárcsak a módosítószók, azaz a beszélő értelmi, érzelmi, akarati állásfoglalását a mondottakkal kapcsolatban (bizonyosságot, nyomatékosságot, megerősítést, bizonytalanságot, enyhítést, valószínűséget, árnyalást stb.), vagy a beszélő ilyen mondatokkal is próbálja meggyőzni valamiről, maga mellé állítani stb. a magnyilatkozása címzettjét. Példák:
- (magyarul) Bözsi, úgy vélem, meggyógyult;[14]
- (franciául) Soit dit entre nous, il n’est guère consciencieux dans son travail ’Köztünk legyen mondva, (ő) nem igazán lelkiismeretes a munkájában’;[15]
- (angolul) As you know, things are difficult just now ’Mint tudod/tudjátok/tudja/tudják, a helyzet nehéz mostanában’;[16]
- (románul) Am venit, dacă vrei să mă crezi, din întâmplare ’Akár hiszed, akár nem, véletlenül jöttem ide’;[4]
- (BHMSz) Stadion — to je sada jasno — neće biti završen na vreme ’A stadion – most már világos – nem lesz kész időben’.[7]
Egyes, elvileg modalizáló közbevetett mondatok olykor teljesen elveszítik jelentésüket, beleértve a modalizálót is, és esetleg csak időnyerés céljából használatosak, beszédtöltelékekké válnak,[4] például:
- (magyarul) mit tudom én, mondjuk;[17]
- (franciául) n’est-ce pas ’ugyebár’, comment dirais-je ’hogy is mondjam’[18]
- (angolul) I mean ’akarom mondani’, you know ’tudod’;[19]
- (románul) cum să spun ’hogy is mondjam’, știu eu ’mit tudom én’, nu-i așa? ’nem igaz?’, știi ’tudod’;[4]
- (BHMSz) znaš ’tudod’, znači ’szóval’ (szó szerint ’jelent’).[20]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Bussmann 1998, 861. o.
- ↑ a b Grevisse – Goosse 2007, 468. o.
- ↑ Bidu-Vrănceanu 1997, 111. o.
- ↑ a b c d e Avram 1997, 406. o.
- ↑ Bosnyák, horvát, montenegrói és szerb nyelv.
- ↑ Szende – Kassai 2007, 208. o.
- ↑ a b Klajn 2005, 238. o.
- ↑ Dubois 2002, 242. o.
- ↑ a b Grevisse – Goosse 2007, 473. o.
- ↑ Eastwood 1994, 349. o.
- ↑ Bidu-Vrănceanu 1997, p. 246–247.
- ↑ Wictionnaire, incise szócikk.
- ↑ Constantinescu-Dobridor 1998, propoziție szócikk.
- ↑ Cs. Nagy 2007, 343. o.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 468. o.
- ↑ Eastwood 1994, 332. o.
- ↑ Gósy – Gyarmathy 2008, 215. o.
- ↑ Grevisse – Goosse 2007, 126. o.
- ↑ Crystal 2008, 88. o.
- ↑ Klajn 2005, 171. o.
Források szerkesztés
- (románul) Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997. ISBN 973-28-0769-5
- (románul) Bidu-Vrănceanu, Angela et al., Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. ISBN 973-440229-3 (Hozzáférés: 2020. február 15.)
- (angolul) Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics Archiválva 2022. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. ISBN 0-203-98005-0 (Hozzáférés: 2020. február 15.)
- (románul) Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2020. február 15.)
- (angolul) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. ISBN 978-1-4051-5296-9 (Hozzáférés: 2020. február 15.)
- Cs. Nagy Lajos. Mondattan. In A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. ISBN 978-963-8144-19-5. 321–344. o. (Hozzáférés: 2020. február 15.)
- (franciául) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. június 2.)
- (angolul) Eastwood, John. Oxford Guide to English Grammar (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, ISBN 0-19-431351-4 (Hozzáférés: 2023. június 2.)
- Gósy Mária – Gyarmathy Dorottya. A nyelvhasználati változás egy jelensége. Magyar Nyelvőr. 132. évf. 2008. 2. sz. ISSN 1585-4515. 206–222. o.
- (franciául) Grevisse, Maurice – Goosse, André. Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. ISBN 978-2-8011-1404-9 (Hozzáférés: 2023. június 2.)
- (szerbül) Klajn, Ivan. Gramatika srpskog jezika (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. ISBN 86-17-13188-8 (Hozzáférés: 2023. június 2.)
- (franciául) Szende, Thomas – Kassai, Georges. Grammaire fondamentale du hongrois (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. ISBN 978-2-91-525555-3 (Hozzáférés: 2020. február 15.)
