Főmenü megnyitása

Budapesti Corvinus Egyetem

budapesti egyetem
(Közgazdasági Egyetem szócikkből átirányítva)

A Budapesti Corvinus Egyetem (rövidítve: BCE, 1953–1990 között: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem) 1948 óta fennálló, Budapesten és Székesfehérvárott működő állami felsőoktatási intézmény, Magyarország nagy egyetemeinek egyike.

Budapesti Corvinus Egyetem

Főépület, a korábbi Fővámpalota. Fővám tér, Budapest
Főépület, a korábbi Fővámpalota. Fővám tér, Budapest
Alapítva 1948
Hely Budapest, Székesfehérvár
Mottó Scientia mea – adiutor meus (Tudásom az én segítőm)
Típus állami egyetem
Oktatók száma 867 fő
Hallgatói létszám 17 879 fő[1]
Rektor Lánczi András (2016. július 1. – )[2]
Elérhetőség
Cím 1093 Budapest, Fővám tér 8.
Elhelyezkedése
Budapesti Corvinus Egyetem (Budapest)
Budapesti Corvinus Egyetem
Budapesti Corvinus Egyetem
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 03′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 10″, k. h. 19° 03′ 29″
A Budapesti Corvinus Egyetem weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti Corvinus Egyetem témájú médiaállományokat.
Névváltozatok
Időszak
Név
1948-1953Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem
1953-1990Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE)
1990–2000Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (BKE)
2000-2003Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (BKÁE)
2003 ótaBudapesti Corvinus Egyetem (BCE)

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Az intézmény jogelődje az 1920-ban felállított Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kar, amely a Budapesti (1921-től Pázmány Péter) Tudományegyetemtől független, önálló szervezetben működött, élén a dékán állt, rektori jogkörrel. 1934-1948 között Magy. Kir. József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar.

Az 1948. évi LVII. törvénnyel[3] hozták létre önálló universitasként a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemet, ami 1953. március 14.-én[4] Marx Károly nevét vette fel. Többszöri átszervezés után 1990-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nevet viselte.

A 2000-es felsőoktatási integráció során egybeolvasztották az Államigazgatási Főiskolával, így a neve Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem lett.

2003-ban a korábban a gödöllői Szent István Egyetem részét képező budai karok (a korábbi Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem) is csatlakoztak az egyetemhez, ezt követően vette fel a Budapesti Corvinus Egyetem nevet. 2012. január 1-jével az Államigazgatási Főiskola átkerült az újonnan megalapított Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, így a Corvinusnak két campusa és hat kara maradt. 2016. január 1-jével az egyetem átalakult, megtartva a gazdálkodástudományi, társadalomtudományi és közgazdaság-tudományi karát, ezáltal visszatérve tradicionális struktúrájához.

RektorokSzerkesztés

Az Egyetem központi épületeSzerkesztés

ÉpítéstörténetSzerkesztés

A Közgáz Campus és egyben az Egyetem főépülete a főváros pesti oldalán, a Dunával és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel szemben található. A neoreneszánsz épületet, egykoron a Fővámpalotát ("központi fővámhivatal palotája") Ybl Miklós tervei alapján építették 1870 nyarától, és 1874. május 1-jén adták át. A 9500 négyzetméter alapterületű épület a vámhivatalnak, a pesti pénzügyigazgatóságnak, a központi árüzleti és a bányatermék-igazgatóságnak adott otthont.

A korabeli hírlapcikk szerint "Ez épület legnagyobb részének rendeltetése az leend, hogy a Budapestre tartozó vámhivatalok, s az ezen vámkerületbe tartozó összes, külföldről érkező áruk részére megfelelő helyiségeket tartalmazzon, s csupán a Mészáros utca felé néző, homlokzati rész van más célra kijelölve, amennyiben ott a kir. pénzügyi ügyészség fog elhelyeztetni. A hivatalhelyiségeken és roppant számú, tágas raktárakon kívül (melyek közé az üveggel födött két udvar is számítandó) csupán négy lakásnak jutott hely az óriási épületben." (...) Az "Ybl nevéhez kötött bizalmunknál fogva, teljes joggal hisszük állíthatni: hogy az épület, művészeti tekintetben a legkövetelőbb igényeknek is teljes mértékben megfelelend. A modern renaissance derült idomai legnemesebb alakjukban üdvözölnek itt bennünket, azon renaissance-éi, mely e stylnek barock és rokoko név alatt ismeretes fattyúágaitól teljesen különválva, a görög és római antique-ok tanulmányának alapján, hivatva van, korunkat jellemző építészeti styllé fejlődni."[5]

Átadásakor "a kétemeletes palotában három belső udvart, közel 290 hivatali helyiséget, több mint 30 konyhát és közel 140 lakószobát alakítottak ki – amit például a külföldről érkező vámügyi szakértők is használtak." (...) "A vámolandó árut vasúti szerelvényen szállították az épületbe, ezért a földszintet teljes hosszúságában sínek szelték át", egy 146 méter hosszú vágány révén. "Építésekor átlagosan heti 30 szállítmány fogadásával számoltak, a megmérendő árukkal megpakolt vasúti kocsikat húzó mozdony megfordítására Ganz gyártmányú fordítókorongot helyeztek el a palotában." (...) "A pincében a kazánház, a mosókonyha és a fáspincék mellett öt nagy raktár kapott helyet, ezekhez négy, zsilippel lezárható alagút is vezetett a Duna felől – melyeket 1941-ben befalaztak. Szintén a folyó felől érkező áruforgalom miatt volt szükség az alsó rakpartra nyíló kapuk kialakítására."[6]

"Ybl állandó nehézségekkel küzdött az állandó újabb igények miatt, így az épület folyamatos áttervezésére volt szükség, nem meglepő, hogy az építkezés költsége az előirányzott összeget jóval meghaladta. Az épületbe a Dunáról alagúton át lehetett csónakkal bejutni, ezt a csatornát árvíz idején zsilipelni lehetett. (...) A vasút is bemehetett az épületbe, a mozdony részére forgózsámoly volt beépítve, s az épület és a Duna között egy sínpárat is kiépítettek. Úgy tervezték, hogy a Tábori kórház táján építendő Duna-híd lehetővé teszi majd a budai és pesti indóházak, valamint a Fővámház vasúti összekötését."[7]

A Duna közelsége okán mintegy 1 m vastag betonalapot kellett készíteni: "a víz elleni teljes biztosítás tekintetéből a legjobb, de természetesen költséges módon eszközöltetett, amennyiben az egész épület egy 4 láb 3 hüvelyk vastag bétonrétegre állíttatott. (...) Az épület egyenletes ülepedése és vízmentessége ekképp teljesen biztosítva van."[8]

A korabeli beszámoló szerint – az akkor még külvárosi területnek számító Sóház téren – felépülő palota a környék fejlődését is nagymértékben elősegítette, hisz a "minden ízében emlékszerű jelleggel bíró óriás épület, ha egyszer készen áll, s ha a közvetlenül eléje tervezett híd is megvalósuland, Pest ez egész részét újjá fogja teremteni. A magán-építkezéseknek már eddig is jótékony lendületet adott a város e részén, s az építkezés haladásával, előreláthatólag, négyzetes arányban fog növekedni." (A tervezett Ferencz József-híd átadására csak 1896-ban került sor.)

 
A Fővámház háborús károk, belövések miatt romos épülete 1945-ben (Fortepan 5805)

A II. világháború alatt és utánSzerkesztés

A Fővámpalota egészen a második világháborúig vámházként funkcionált. A mellette található és szintén az Egyetem részét képező, 1890-ben átadott Sóház a főépületet kiszolgáló irodáknak adott otthont. A 2. világháború utolsó évében az épület igen súlyos sérüléseket szenvedett. Erős falazata és a Ferenc József-híd melletti elhelyezkedése miatt mind a német, mind pedig a szovjet katonák fontos támpontnak használták. Az épület köré légvédelmi és harckocsi-elhárító lövegeket telepítettek.

Az újjáépítés szinte reménytelennek látszott, volt olyan vélemény is, hogy belekezdeni sem érdemes, ám 1948-ban eldőlt, hogy az épület fog otthont adni az akkor önállóvá vált Magyar Közgazdaságtudományi Egyetemnek. Az Egyetem az 1950/51. tanévben vehette birtokba új központi épületét. Ezt követően létesült 1952-ben a pinceszinten található egyetemi menza. 1953-ban lifteket szereltek be, 1957-ben a földszinten laboratóriumot, 1963-ban pedig számítóközpontot. Utóbbit 1970-ben Makk Károly tervei szerint alakították át.

A 170 méter hosszú és 56 méter széles palota négy (3 fő és 1 hátsó) homlokzatát összesen 22 alkotás díszíti, Sommer Ágost allegorikus szobrai.[9] "A három udvarból négy nagy előadótermet és egy háromezer személy befogadására alkalmas, üvegtetős aulát alakítottak ki – a percek alatt függönnyel besötétíthető tetőnek köszönhetően az aula kiváló volt filmvetítésekre is. Az 500 fős előadótermek mellett 10 darab száz személyes tanterem, 35 szemináriumterem, tornaterem és könyvtár várta a diákokat." (...) "A zsibongóban büfé, az alagsorban napi kétszeri menü biztosította a diákok étkezését – mellette tekepálya és céllövőterem szolgálta a kikapcsolódást."[10]

A főépület legújabb rekonstrukciójára a rendszerváltáskor, 1989-90 között került sor: jelentős mértékben korszerűsítették az épületet, sokat visszaállítottak az eredeti architektúrából. A díszudvar térhatása visszakapta eredeti formáját, kibontották az elfalazott öntöttvas oszlopokat, a homlokzatot megtisztították, a tetőteret pedig beépítették.[11]

Karok, képzésekSzerkesztés

A BCE a 2004. évi LX. törvény alapján 2004. szeptember 1-jén kezdte meg működését ezzel a választott új névvel, ahol 2004. szeptember 1. és 2011. december 31. között hét, 2012. január 1-től – már a Közigazgatástudományi Kar nélkül – hat karon folyt a felsőoktatási képzés, majd 2016. január 1-jétől – a Budai Campus kiválásával – három karon zajlik az oktatás, az alábbi szakokon:

Gazdálkodástudományi Kar[12]Szerkesztés

1093 Budapest, Fővám tér 8.

Közgazdaságtudományi Kar[13]Szerkesztés

1093 Budapest, Fővám tér 8.

Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar[14]Szerkesztés

1093 Budapest, Közraktár u. 4–6.

SzakkollégiumokSzerkesztés

 
A Közgáz egyik nagyelőadója

1970-ben alakult meg az akkor még Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen az ország szakkollégiuma, a népi kollégiumok hagyományait felelevenítve. Az alapításkor a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Szakkollégiuma nevet viselő intézmény 1973-ban vette fel a Rajk László Szakkollégium nevet.

Évtizedeken át egyedüli lehetőséget nyújtottak az egyetem hallgatósága számára, hogy az uralkodó politikai irányvonaltól eltérő gondolataikat egymással megoszthassák és a tiltólistán lévő gondolkodók véleményét is meghallgathassák. A nyolcvanas évek második felétől kezdve a Bibó István Szakkollégiummal együtt az Egyetem szakkollégiumai az ellenzéki mozgások egyik gócpontjaként működtek. A rendszerváltás után a politizálás helyett a szakmai munka került előtérbe, s a mai napig magas színvonalú, az egyetemi alapoktatást kiegészítő, és azon túlmutató ismereteket nyújtanak tagjaik számára.

A szakkollégiumok több speciális témában (például: társadalomelméleti, pénzügyi stb.) végeznek elmélyült kutatást, nem egyszer külső oktatók, vagy a gazdasági élet szereplőinek bevonásával. A tagok általában együtt laknak az egyetemi kollégiumuk egy elkülönített szintjén, vagy egy ezektől független épületben. Ez elősegíti az aktív közösségi életet és a közös tanulást, a kutatást.[15]

 
A Corvinus egyik szakkollégiumának, a
Heller Farkas Szakkollégiumnak épülete a Váci utcában

Az egyetemen hét szakkollégium működik:

 

DiákszervezetekSzerkesztés

1970-ben alakult meg a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen a ma "legidősebb" diákszervezet a Studium Generale.[16] A 45 éves diákszervezet mára a Corvinus Egyetem hivatalos érettségi felkészítője lett. A szervezet a hátrányos helyzetű diákokat készíti fel az érettségire ingyenesen, valamint ez az egyig legnagyobb taglétszámú szervezet.

Sokáig a Rajk szakkollégimhoz képest egyedüli diákszervezet volt, de ma már több diákszervezet is működik az egyetem kötelékein belül, és ezek különféle tevékenységet folytatnak.

A Közgáz! Team[17] felelős a sportrendezvények szervezéséért, valamint a hallgatók tájékoztatásáért. Az AEGEE és AIESEC[18] nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező szervezetek, az ÖCSI pedig a gólyák egyetemi létbe való integrálásáért felelősek. Emellett az ÖCSI[19] egész évben fantasztikus bulikat is szervez a gólyáknak, ők szervezik a Gólyatábort és Gólyabált, valamint a Gólyahajót és az Alulabulit, ahol rendhagyó módon az Egyetem területén bulizhattok (a Gólyabál is ilyen). És az ÖCSI a másik legnagyobb diákszervezet közel 150 fős létszámával.

8 nagyobb diákszervezet működik a Budapesti Corvinus Egyetemen:

Emellett több kisebb diákszervezettel is találkozhatnak a hallgatók.[21]

Hallgatói ÖnkormányzatSzerkesztés

A Budapesti Corvinus Egyetem Hallgatói Önkormányzata (BCE HÖK) érdek-képviseleti szervezeti egység, amelyet hallgatók irányítanak. A HÖK-nek minden egyetemi polgár tagja, de köznapi használatban a HÖK ennek megválasztott testületét fedi. A HÖK feladata a hallgatók és az egyetemi oktatók közötti kommunikáció biztosítása, és segít hallgatókat érintő problémák megoldásában.

A HÖK választmányát évente szavazzák meg a Corvinus hallgatói. Az ősszel tartott választásokra minden hallgató jelöltetheti magát, a választmányok ez alapján karonként alakulnak meg (kari Hallgatói Önkormányzat). A BCE HÖK a hat kar önkormányzatát foglalja magában.

A HÖK egyharmados súllyal képviseli a hallgatókat az egyetem legfontosabb döntéshozatali ülésein, így a Szenátuson, a Kari Tanácsokon, és legfontosabb bizottságokban. A felmerülő oktatási problémákkal kapcsolatban is megkereshető, a HÖK feladata a hallgatók megfelelő tájékoztatása az egyetemi eseményekről. Ezeken felül a HÖK rendezvényeket is szervez, így a Felező Bált és a Corvinus Egyetemi Napokat.[22]

Corvinus Hallgatói MédiaközpontSzerkesztés

 
Könyvtár

A BCE HÖK a Kommunikációs Iroda és a Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet közreműködésével alapította meg 2012 januárjában a Corvinus Hallgatói Médiaközpontot. A központ adja ki a Budapesti Corvinus Egyetem két, már korábban is létező újságát, valamint egyetemi videocsatorna és rádió üzemeltetésére is vállalkoztak. A Médiaközpont célja az egyetemi kommunikáció egységesítése, a hallgatói médiumok összefogása. Több mint ötven hallgató tagja a központnak. A Hallgatói Önkormányzat elnöke és kommunikációs referense ellenőrzi a munkát, amelyet a főszerkesztő és a médiumok felelős szerkesztői koordinálnak.

A Corvinus Hallgatói Médiaközpont az alábbi médiumokból áll:

  • Közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos lapja: a Közgazdász az ország legnagyobb hagyományokkal rendelkező hivatalos egyetemi lapja, az idei első lapszámmal immár az 53. évfolyamát kezdte meg. Ennek megfelelően az évek során sok átalakuláson ment keresztül, de tartalmi minőségét és hallgatóközpontú szemléletét mindvégig megőrizte. Mindezek szellemében elsősorban az egyetem közéleti hírei, szakmai, tudományos és kulturális írások kapnak benne helyet. Megjelenik szorgalmi időszakban kéthetente 20-28 oldalon 3000-4000 példányban tabloid méretben;
  • Corvinus Offline hallgatói magazin: a Corvinus Offline egy néhány évvel ezelőtt alapított, fiatalos időszaki hallgatói magazin. Elsősorban a szabadidővel, populáris kultúrával, sporttal, valamint más lazább témákkal foglalkozik. Megjelenik vizsgaidőszakban és tematikus kiadványokkal 36-60 oldalon A5 méretben;
  • Corvinus Online portál;
  • Corvinus TV;
  • Corvinus FM rádió.

Közgáz Évzáró FesztiválSzerkesztés

A Közgáz Évzáró Fesztivál a Budapesti Corvinus Egyetem "vizsgafelejtő" fesztiválja, amit 1993 óta hagyományosan Tata városában rendeztek meg a vizsgaidőszak végén. A fesztivál 2012-ben egy új, nagyobb helyre költözött: június 14. és 17. között Balatonkenese volt az új helyszín. 2016-ban Zánka, 2017-től pedig Alsóörs ad otthont a rendezvénynek.

Az első tatai fesztivált 1993-ban rendezte meg közösen az Öntevékeny Csoportok Irodája és a Hallgatói Önkormányzat a Közgázos diákoknak. Évről évre egyre nagyobb létszámban képviseltették magukat a hallgatók, a fesztivál pedig elérte az 1000 fős látogatottságot. Az évezred végén a fesztivál látogatottságában megelőzte az akkor induló VOLT Fesztivált is. A 2000-es évek elején a szervezés kikerült a diákszervezetek kezéből és az egyetemtől független rendezvényszervező cégek vették át a főszervezői szerepet. A 2006-os és a 2007-es fesztivál főleg az egyetem névváltoztatási problémái miatt sikertelen volt, így 2008-ban az eseményt nem rendezték meg. 2009-ben egy új szervezőgárda felelevenítette a hagyományt, és a fesztivált a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos évzárójaként szervezték meg. 2012-ben a szervezést átvette a Hallgatói Önkormányzat, így új helyen, új csapattal, de a hagyományos fesztivál kerül megszervezésre.

Híres egykori diákjai, tanáraiSzerkesztés

 
A főépület impozáns látványa éjszaka
 
A BCE 2007-ben átadott új „C” épületében a Társadalomtudományi Kar és az Egyetem könyvtára található
 
A Sóház belső tere
 
Nagyelőadó a „C” épületben
 
Szobrok

Közgáz CampusSzerkesztés

Közigazgatástudományi KarSzerkesztés

A Közigazgatástudományi kar épülete a főváros budai oldalán, a XI. kerületben, Ménesi út 5. szám alatt helyezkedik el. Az egyetem épülete két épületszárnyból áll: a „A” épületrész szolgálja az oktatási feladatok ellátását valamint a kari könyvtárnak ad helyet, míg a „B” épületszárny a Kollégium, amely az évek folyamán az egyetem fejlődésével oktatási és kiszolgáló feladatok (irodák) ellátását is biztosítja.

Az Államigazgatási Főiskola az Elnöki Tanács 1977. évi 3. sz. törvényerejű rendeletével alakult meg a felső szintű közigazgatási szakemberképzés érdekében. Azóta kiépült a főiskolai alap-, szak- és továbbképzés teljes vertikuma, és az intézményi integráció nyújtotta lehetőségekre is építve befejeződött az egyetemi szintű közigazgatási szakemberképzés tartalmi kidolgozása.

A magyar közigazgatási szakemberképzés bázisintézménye az 1977-ben alapított Államigazgatási Főiskola, amely az ezredvégi felsőoktatási reform eredményeként a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Kara lett. Ezzel megteremtődött a lehetősége az egyetemi szintű közigazgatási képzésnek. 2004. január 1-jétől egy hétkarú integrált intézmény - a Budapesti Corvinus Egyetem - Államigazgatási Karaként működött. 2006-ban a kar egyetemi karrá vált, új neve Közigazgatástudományi Kar lett, jelmondata: „Pro publico bono”.

2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem része.

Corvinus közösségekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. ENG
  2. Lánczi András lett a Corvinus egyetlen rektorjelöltje, 2016. április 19. (Hozzáférés: 2016. április 20.)
  3. 1948. évi LVII. törvény a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létesítéséről. [2009. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 30.)
  4. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1953. évi 3. számú törvényerejű rendelete a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem elnevezéséről. Magyar Közlöny, 8. sz. (1953. márc. 16.) 69. o.
  5. Ney Béla beszámolója; in: Vasárnapi Ujság, 1871. júl. 30., 393. old.
  6. http://www.octogon.hu/epiteszet/mozdony-a-fovampalotaban/
  7. http://www.ferencvaros.hu/index0.php?name=hir_140516_fvp
  8. Ney Béla beszámolója; in: Vasárnapi Ujság, 1871. júl. 30., 393. old.
  9. https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/4431/august-sommer.html
  10. http://www.octogon.hu/epiteszet/mozdony-a-fovampalotaban/
  11. Corvinus főoldal: Vámház története
  12. Felvi.hu ponthatárok. www.felvi.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  13. Felvi.hu ponthatárok. www.felvi.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  14. Felvi.hu ponthatárok. www.felvi.hu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 21.)
  15. A szakkollégiumok rövid leírása az Egyetem honlapján
  16. Studium Generale - Kezdőlap. www.studiumgenerale.hu. [2013. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
  17. KöZGÁZ! TEAM. kozgaz.net. [2015. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
  18. AIESEC BCE -. AIESEC BCE. [2016. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
  19. Öntevékeny Csoportok Irodája. www.bceocsi.com. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
  20. http://bcejeg.hu/ Archiválva 2017. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2017. március 5.)
  21. Diákszervezetek - Közgáz HÖK. kozgaz.bcehok.hu. [2015. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 4.)
  22. BCE HÖK

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés