Főmenü megnyitása

A magyar Országgyűlés 2017. február 21-én fogadta el a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényt.

A törvény 2018. január 1-jével lép hatályba.


ElőzményeiSzerkesztés

Az Országgyűlésben eredetileg a 2016. december 6-án megtartott zárószavazáson 115 igen, 36 nem és 21 tartózkodás mellett fogadta el törvényjavaslatot, vagyis a jelen lévő képviselők kétharmada támogatta. Az Országgyűlés által eredetileg elfogadott szöveget Áder János köztársasági elnök az Alkotmánybíróságnak küldte meg.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló, egyszerű többséggel elfogadott törvény vizsgált bekezdései tartalmukat tekintve sarkalatos törvényi rendelkezések módosítására irányultak, ezért elfogadásának a minősített többséget igénylő törvények megalkotására irányadó eljárási rendben kellett volna megtörténnie. Mivel azonban a szavazás az egyszerű többséget igénylő törvények elfogadására irányuló általános eljárási rendben zajlott, a közjogi érvénytelenséget az Alkotmánybíróság megállapította. Az ügy előadóbírája Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke volt. A 15 alkotmánybíró közül egyedüliként Dienes Oehm Egon alkotmánybíró fogalmazott meg különvéleményt.[1]

Az Országgyűlés 2017. február 21-i ülésén módosított formában ismét elfogadta az Alkotmánybíróság által korábban alaptörvény-ellenesnek minősített közigazgatási perrendtartási törvényt. A képviselők 127 igen, 31 nem szavazattal, 22 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt.[2]

A közigazgatási jogvitaSzerkesztés

A közigazgatási jogvita tárgya a közigazgatási szerv közigazgatási jog által szabályozott, az azzal érintett jogalany jogi helyzetének megváltoztatására irányuló vagy azt eredményező cselekményének, vagy a  cselekmény elmulasztásának (a továbbiakban együtt: közigazgatási tevékenység) jogszerűsége.[3]Közigazgatási jogvita a közszolgálati és a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvita is.[4]

Közigazgatási cselekménySzerkesztés

A fentiek alkalmazásában közigazgatási cselekmény lehet

  • a) az egyedi döntés;
  • b) a hatósági intézkedés;
  • c) az egyedi ügyben alkalmazandó – a jogalkotásról szóló törvény hatálya alá nem tartozó – általános hatályú rendelkezés;
  • d) a közigazgatási szerződés.[5]

A közigazgatási jogvita kizártSzerkesztés

Ha törvény eltérően nem rendelkezik, nincs helye közigazgatási jogvitának a) a  kormányzati tevékenységgel, így különösen a  honvédelemmel, az  idegenrendészettel és a  külügyekkel kapcsolatban, b) önállóan valamely közigazgatási cselekmény megvalósítását szolgáló járulékos közigazgatási cselekmény jogszerűségére vonatkozóan, c) az egymással irányítási vagy vezetési jogviszonyban álló felek között.[6]

Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés azzal a  közigazgatási cselekménnyel együtt lehet közigazgatási jogvita tárgya, amelynek a  megvalósítása során azt alkalmazták. Egyedi ügyben alkalmazandó általános hatályú rendelkezés akkor lehet közigazgatási jogvita önálló tárgya, ha a jogsérelem az általános hatályú rendelkezés alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, közigazgatási cselekmény megvalósítása nélkül következett be.[7]

A  közigazgatási tevékenység felek általi megjelölése a  bíróságot nem köti. A  bíróság hivatalból annak tartalma szerint veszi figyelembe a közigazgatási tevékenységet, és a megfelelő eljárásban bírálja el.[8]

A polgári perrendtartás szabályainak alkalmazásaSzerkesztés

A közigazgatási perben vagy az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban a polgári perrendtartás szabályait akkor kell alkalmazni, ha azt e  törvény kifejezetten előírja. A  polgári perrendtartás szabályait a 2017. évi I. törvénnyel összhangban kell alkalmazni.[9]

A közigazgatási ügyben eljáró bíróságokSzerkesztés

A törvény II. fejezete szól a közigazgatási ügyben eljáró bíróságok köréről.

Első fokon ítélkezik

  • a) a közigazgatási és munkaügyi bíróság,
  • b) törvényben meghatározott esetben a törvényszék vagy a Kúria.[10]

Másodfokon ítélkezik

  • a) a közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyekben a törvényszék és
  • b) a törvényszékhez tartozó ügyekben a Kúria.[11]

Felülvizsgálati ügyekben a Kúria jár el.[12]

A bíróság összetételeSzerkesztés

A főszabály az, hogy a 2017. évi I. törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.[13]

A törvény meghatározza, mikor járhat el egyesbíró a közigazgatási jogvita eldöntésében.

ForrásSzerkesztés

2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról

JegyzetekSzerkesztés

  1. Archivált másolat. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
  2. Archivált másolat. [2017. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 2.)
  3. 2017. évi I. törvény 4. § (1) bek.
  4. 2017. évi I. törvény 4. § (2) bek.
  5. 2017. évi I. törvény 4. §< (3) bek.
  6. 2017. évi I. törvény 4. § (4) bek.
  7. 2017. évi I. törvény 4. § (5) bek.
  8. 2017. évi I. törvény 4. § (6) bek.
  9. 2017. évi I. törvény 6. §
  10. 2017. évi I. törvény 7. § (1) bek.
  11. 2017. évi I. törvény 7. § (2) bek.
  12. 2017. évi I. törvény 7. § (3) bek.
  13. 2017. évi I. törvény 8. §