Közlekedőedények

Közlekedőedények alatt olyan folyadékkal töltött edényrendszert értünk, amelyben az edények felső része nyitott és az alsó részük úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy a folyadék az egyikből a másikba átfolyhasson.

Közlekedőedények

A közlekedőedények töltődése

Ha a folyadék homogén, akkor a folyadékszint minden edényben ugyanolyan magas, bármilyen legyen az edények alakja és szélessége. Ennek az a magyarázata, hogy egyensúly csak akkor lehetséges, ha a folyadék belsejében a szabad felszínnel párhuzamos bármely felületen a hidrosztatikai nyomás mindenütt ugyanakkora. Mivel a hidrosztatikai nyomás a folyadékoszlop magasságától függ, ebben az esetben a folyadékoszlopok magasságai egyenlők.

Két különböző sűrűségű ($\rho _{1},\rho _{2}$) egymással nem keveredő folyadék esetében a hidrosztatikai nyomás egyenlőségére vonatkozó feltétel a következőt jelenti:

$\rho _{1}gh_{1}=\rho _{2}gh_{2}$,

ahol $h_{1},h_{2}$ a folyadékszintek magassága, $g$ a földi nehézségi gyorsulás.

A folyadékoszlopok magasságának aránya tehát:

${\frac {h_{1}}{h_{2}}}={\frac {\rho _{2}}{\rho _{1}}}$

Egymással nem keveredő folyadékoknak a közös érintkezési szinttől mért magasságai a folyadékok fajsúlyaival (sűrűségével) fordítva arányosak.

Legfontosabb gyakorlati alkalmazás

A közlekedőedények törvényének igen fontos alkalmazása a vízvezeték-hálózat. A vizet a víztorony magasan elhelyezett tartályában tárolják, ahova szivattyúval nyomatják fel. Ez a közlekedőedény-hálózat egyik szára. A közlekedőedény-rendszer további szárait az épületekben lévő függőleges csővezetékek képezik. A kettőt egymással a földfelszín alatt lefektetett, többnyire vízszintes csövek kötik össze.

További gyakorlati alkalmazások

Tömlős vízmérték

• kazánok, tartályok vízállásmutatója
• repülőgépek ún. dőlésmérője
• szökőkutak (természetes vagy mesterséges)
• források talajból való feltörése
• tengeralattjárók le- és felmerülése
• tömlős vízmérték nagy távolságokon átívelő szintezésre

Források

• Szalay Béla: Fizika (Budapest, 1966)
• Révai nagy lexikona XII. kötet 234-235. o. (Budapest,1915) ISBN 9789639015524

Külső hivatkozások

• https://web.archive.org/web/20070429163231/http://www.sulinet.hu/tart/fcikk/Kibv/0/10346/1
• http://www.sulinet.hu/tovabbtan/felveteli/ttkuj/fizika/folymech/folymech.htm
• https://web.archive.org/web/20070816075859/http://www.freeweb.hu/iratok/tudomany/renner/RENNER04.HTM
• http://sulifizika.elte.hu/html/sub_p171.html