Központi államigazgatási szerv

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 5.

A központi államigazgatási szervek körét ma Magyarországon a 2010. évi XLIII. törvény határozza meg.

Története

szerkesztés

A kérdést 2006-tól a központi államigazgatási szervek, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendezte. Ezt 2010-ben hatályon kívül helyezte a hatályos 2010. évi XLIII. törvény.

A központi államigazgatási szervek csoportosítása

szerkesztés

Központi államigazgatási szervek:

  • a központi kormányzati igazgatási szerv,
  • az önálló szabályozó szerv,
  • az autonóm államigazgatási szerv, és
  • a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat.

Központi kormányzati igazgatási szerv

szerkesztés
  • a Kormány,
  • a Miniszterelnöki Kormányiroda,
  • a minisztérium,
  • a kormányzati főhivatal, és
  • a központi hivatal.

Kormányzati főhivatalok

szerkesztés

Törvény által létrehozott a Kormány irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek:

Önálló szabályozó szervek

szerkesztés

Az Alaptörvény 23. cikke szól az önálló szabályozó szervekről. Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.[1]

Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.[2]

Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.[3]

Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.[4]

Önálló szabályozó szervek

szerkesztés

Az autonóm államigazgatási szervek

szerkesztés

Létrehozásuk célja egyes kiemelt területek depolitizálása. Feles törvénnyel hozza létre az Országgyűlés őket, s holott a végrehajtó hatalmi ághoz tartozik a feladatkörük, nem állnak a Kormány irányítása alatt.

Rendvédelmi szervek

szerkesztés
  • a rendőrség,
  • a büntetés-végrehajtási szervezet,
  • a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
  • a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.

Korábbi központi államigazgatási szervek

szerkesztés

Autonóm államigazgatási szervek

szerkesztés

Önálló szabályozó szervek

szerkesztés
  1. Alaptörvény 23. cikk (1) bek.
  2. Alaptörvény 23. cikk (2) bek.
  3. Alaptörvény 23. cikk (3) bek.
  4. Alaptörvény 23. cikk (4) bek.