Főmenü megnyitása

TörténeteSzerkesztés

A kérdést 2006-tól a központi államigazgatási szervek, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény rendezte. Ezt 2010-ben hatáylon kívül helyezte a hatályos 2010. évi XLIII. törvény.

A központi államigazgatási szervek csoportosításaSzerkesztés

  • a) a Kormány,
  • b) a kormánybizottságok,
  • c) a miniszterelnökség
  • d) a minisztériumok,
  • e) az autonóm államigazgatási szervek,
  • f) a kormányhivatalok,
  • g) a központi hivatalok,
  • h) a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat,
  • i) az önálló szabályozó szervek.

Az autonóm államigazgatási szervekSzerkesztés

Létrehozásuk célja egyes kiemelt területek depolitizálása. Feles törvénnyel hozza létre az Országgyűlés őket, s holott a végrehajtó hatalmi ághoz tartozik a feladatkörük, nem állnak a Kormány irányítása alatt.

Kormányzati főhivatalokSzerkesztés

Törvény által létrehozott a Kormány irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek:

Rendvédelmi szervekSzerkesztés

  • a) a rendőrség,
  • b) a büntetés-végrehajtási szervezet,
  • c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,
  • d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok.

Önálló szabályozó szervekSzerkesztés

Az Alaptörvény 23. cikke szól az önálló szabályozó szervekről. Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.[1]

Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.[2]

Az önálló szabályozó szerv vezetője az önálló szabályozó szerv tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.[3]

Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel, kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.[4]

Önálló szabályozó szervekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • 2006. évi LVII. törvény a központi államigazgatási szervek, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról.
  • 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról.
  • Magyarország Alaptörtvénye

JegyzetekSzerkesztés

  1. Alaptörvény 23. cikk (1) bek.
  2. Alaptörvény 23. cikk (2) bek.
  3. Alaptörvény 23. cikk (3) bek.
  4. Alaptörvény 23. cikk (4) bek.