Kücsük Mehmed, törökül: Küçük Mehmet török pasa, Várad pasája.

Kücsük Mehmed
Született 17. század

Neve több formában is előfordul: Kucsuk, Kucsug, Kutziak, vagy Kucsik. Ez tulajdonképpen ragadványnév, amely a pasa kis termetére utal.

Kücsük 1657-ben Köprülü Mehmed oldalán harcolt Erdélyben, II. Rákóczi György ellen. Közreműködött a Szejdi Ahmed hadjáratában, serege nagy pusztításokat végzett a Tisza vidékén. Ekkor Jenőn bégi tisztséget viselt, valamikor 1662-től.

Kösze ("Kopasz") Ali pasa 1662-ben az erdélyi török csapatok vezérévé tette, hogy védje meg Kemény Jánossal szemben Apafi Mihályt. Kücsüknek kezdetben nem volt egyszerű a helyzete, mert Keményt Raimondo Montecuccoli császári generális is támogatta csapataival, de az I. Lipót parancsára kivonult Erdélyből. A magára maradt Kemény Kücsük túlerőben levő csapataival kellett, hogy szembenézzen. Kücsük Mehmed Nagyszőlősnél megsemmisítő vereséget mért rá és Kemény János is elesett.

Kemény felett aratott győzelmét követően Apafival az egyesített erdélyi-török-tatár sereg élén néhány Montecuccoli által hátrahagyott várban levő császári őrségtől próbálta megtisztítani az országot. Szamosújvárnál kudarcot vallott, hasonlóan Kolozsvárnál is. Mivel az Erdélyben maradt császáriak elszigetelődtek és nem kaptak utánpótlást, ezért váraik rövidesen Kücsük kezébe kerültek az év végére. Közben kemény adókat vetett ki, és katonasága állandóan garázdálkodott a környéken.

1663-ban a törökök folytatták a háborút a Habsburg Birodalom ellen. Kücsük a Felvidéken harcolt az ottani császári és magyar csapatokkal. 1664 késő tavaszán elindult Nyitra felmentésére, amit Jean-Louis de Souches ostromolt és foglalt vissza. Mielőtt elérhette volna Lévát, de Souchess elébe vonult, hogy felmentő akcióját meggátolja.

A császáriak valamivel kisebb serege a zsarnócai gázlónál ellentámadással a Garamba szorította a törököket. Veresége nyomán a császáriak elfoglalták Lévát és Párkányt, illetve felégették a párkányi hidat.

Kücsük 1665-1666-ban újvári beglerbég lett, 1667-1668-ban ismét temesvári beglerbég, 1669-1670-ben ismét újvári beglerbég, végül 1671-1672-ben másodszor is váradi beglerbég volt.[1] [2]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Matunák Mihály szerint Kücsük Mehmedet az új basa 1669 júliusában Érsekújvár főterén agyonlőtte, fejét vette, bőrét lenyúzta és ezeket Budára küldte (1901 Érsekújvár a török uralom alatt 1663-1685. Nyitra, 64).
  2. Sudár Balázsnak - a források között hivatkozott tanulmányában - a Matunák Mihály közölte adatok nem szerepelnek, Sudár Balázs szerint - 1672-öt követően - nincs adatunk Kücsük Mehmedről.

ForrásokSzerkesztés

  • Tóth László: Kücsük Mehmed magyarországi tevékenységéhez
  • Magyarország története, 1526-1686, 2. kötet, Akadémia Kiadó, Budapest 1985. Főszerk.: Pach Zsigmond, Szerk.: R. Várkonyi Ágnes ISBN 963 05 09296
  • B.Szabó János: Erdély tragédiája, 1657 - 1662, Corvina, Budapest, 2019.
  • Magyarország történeti kronológiája, II. kötet, 1526 - 1848, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1982.
  • Magyarország hadtörténete II., Az oszmán hódítás kora, 1526 - 1718. Szerkesztette: Mészáros Kálmán. Zrínyi Kiadó, Budapest, 2020.
  • Sudár Balázs: A hódoltsági pasák az oszmán belpolitika forgatagában (1657 - 1665). [1] - 2021. május 16.