Kőhalom
Kőhalom (románul Rupea, korábban Uluma, németül Reps, latinul Rupes, szászul Räppes) város Romániában Brassó megyében. Közigazgatásilag Sövénység tartozik még hozzá.
| Kőhalom (Rupea, Reps) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Brassó | ||
| Rang | város | ||
| Községközpont | Rupea | ||
| Beosztott falvak | Sövénység | ||
| Polgármester | Nicolae-Liviu Bărdaș (2016-tól, PSD) | ||
| Irányítószám | 505500 | ||
| Körzethívószám | +40 x68[1] | ||
| SIRUTA-kód | 40394 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 4824 fő (2011. okt. 31.)[2] +/- | ||
| Magyar lakosság | 968 (2011)[3] | ||
| Község népessége | 4907 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Népsűrűség | 76 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 461 m | ||
| Terület | 74,87 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kőhalom
Pozíció Románia térképén
| |||
| é. sz. 46° 02′ 20″, k. h. 25° 13′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 20″, k. h. 25° 13′ 21″ | |||
 | |||
| Kőhalom weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kőhalom témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
FekvéseSzerkesztés
Fogarastól 41 km-re északkeletre, a Segesvár-brassói főút mellett fekszik.
TörténeteSzerkesztés
A települést II. Géza által behívott német telepesek alapították, eredeti neve Kozd volt. Ez a tatárjáráskor elpusztult. A települést a tatár pusztítás után újjáépítették, ekkor azonban már Kőhalom néven. Ekkor épült vára is, mely 1324-ben szerepel új nevén oklevélben először Kuholm alakban, amikor Tamás erdélyi vajda ostromolta a lázadó szászok várát. 1421-ben a törökök dúlták fel, a 16. században megerősítették, majd a város birtoka lett. 1661-ben Ali pasa elfoglalta, 1691-ben felszabadult, majd a császáriak helyreállították. 1704-ben a kurucok ellenállás nélkül foglalták el. Elveszítette jelentőségét, azóta pusztul. 1849. július 30-án a település mellett zajlott az 1848–49-es szabadságharc egyik ütközete, Dobay József csapatai vereséget szenvedtek Dyck cári tábornok seregétől. A településnek 1910-ben 2941 lakosából 1230 német, 975 román és 425 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásának székhelye volt. 2002-ben a hozzá tartozó településekkel 5759 lakosából 4063 román, 1245 magyar, 338 cigány, 113 pedig egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.
LátnivalókSzerkesztés
- A város feletti Várhegyen állnak a vár tekintélyes maradványai.
- Főterén fallal övezett templom áll, melynek tornya a kerítőfalban van.
A város híres szülötteiSzerkesztés
- Bartholomäus Bausner (1629–1682) evangélikus püspök
- Fogarasi Tamásy Árpád (1861–1939) honvéd táborszernagy
- Issekutz Béla (1886–1979) farmakológus
- László Gyula (1910–1998) régész, történész
- Wilhelm Georg Berger (1929–1993) zeneszerző
- Cristian Mandeal (1946–) zongoraművész, karmester
- Hellmut Seiler (1953–) költő
- Antal Árpád András (1975–) politikus, Sepsiszentgyörgy polgármestere
- Farkas Anna Lili (1955–) erdélyi magyar politikus, képviselő
- Tomas Róbert (1979-) geológus, földtani szakíró.
- Toth Szilárd (1977–) erdélyi magyar történész, egyetemi oktató
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}
