Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Kőhalom

város Romániában, Brassó megyében

Kőhalom (románul Rupea, korábban Uluma, németül Reps, latinul Rupes, szászul Räppes) város Romániában Brassó megyében. Közigazgatásilag Sövénység tartozik még hozzá.

Kőhalom (Rupea, Reps)
Orasul Rupea vazut din Cetatea Rupea 3.jpg
Kőhalom címere
Kőhalom címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Brassó
Rang város
Községközpont Rupea
Beosztott falvak Sövénység
Polgármester Nicolae-Liviu Bărdaș (2016-tól, PSD)
Irányítószám 505500
Körzethívószám +40 x68[1]
SIRUTA-kód 40394
Népesség
Népesség 4824 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság 1236
Község népessége 5269 fő (2011. okt. 31.)[2]
Népsűrűség 76 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 461 m
Terület 74,87 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kőhalom (Románia)
Kőhalom
Kőhalom
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 02′ 20″, k. h. 25° 13′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 02′ 20″, k. h. 25° 13′ 21″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőhalom témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Fogarastól 41 km-re északkeletre, a Segesvár-brassói főút mellett fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A települést II. Géza által behívott német telepesek alapították, eredeti neve Kozd volt. Ez a tatárjáráskor elpusztult. A települést a tatár pusztítás után újjáépítették, ekkor azonban már Kőhalom néven. Ekkor épült vára is mely, 1324-ben szerepel új nevén oklevélben először Kuholm alakban, amikor Tamás erdélyi vajda ostromolta a lázadó szászok várát. 1421-ben a törökök dúlták fel, a 16. században megerősítették, majd a város birtoka lett. 1661-ben Ali pasa elfoglalta, 1691-ben felszabadult, majd a császáriak helyreállították. 1704-ben a kurucok ellenállás nélkül foglalták el. Elveszítette jelentőségét, azóta pusztul. 1849. július 30-án a település mellett zajlott az 1848–49-es szabadságharc egyik ütközete, Dobay József csapatai vereséget szenvedtek Dyck cári tábornok seregétől. A településnek 1910-ben 2941 lakosából 1230 német, 975 román és 425 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásának székhelye volt. 2002-ben a hozzá tartozó településekkel 5759 lakosából 4063 román, 1245 magyar, 338 cigány, 113 pedig egyéb nemzetiségűnek vallotta magát.

LátnivalókSzerkesztés

  • A város feletti Várhegyen állnak a vár tekintélyes maradványai.
  • Főterén fallal övezett templom áll, melynek tornya a kerítőfalban van.

A város híres szülötteiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
  2. ^ a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés