Kőrösi egyházmegye

A Kőrösi egyházmegye vagy Križevci eparchátus a latin rítusú Zágrábi főegyházmegye négy szuffragán egyházmegyéje egyike, de ez az egyetlen, amelyik görögkatolikus rítusú , míg a többi latin rítusú. Területe három ország, Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Szlovénia teljes területét lefedi. Püspöki székhelye a horvátországi Kőrös városban található.

Kőrösi egyházmegye
Kőrös katedrálisa
Kőrös katedrálisa
Elhelyezkedés
Ország Horvátország
FőegyházmegyeZágrábi
é. sz. 46° 01′ 51″, k. h. 16° 32′ 36″
Statisztikai adatok
Terület127 994 km²
Lakosság
Teljes15 000 000
Egyházmegyéhez tartozók21 509
További jellemzők
Egyház katolicizmus
Rítus görög katolikus
Alapítás ideje 1777. június 17.
Székesegyház Križevci Cathedral
Vezetése
Püspök Nikola Kekić
Križevci eparchátus weboldala
Križevci eparchátus a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Križevci eparchátus témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

Az ortodox egyházzal folytatott hosszú viaskodás után 1777-ben alapította meg VI. Piusz pápa a marčani püspökség jogutódjaként a kőrösi bizánci katolikus egyházmegyét. Kőrös (Križevci) Horvátországban, Zágrábtól északkeletre fekszik, az egykori Belovár-Kőrös vármegye székhelye. Az első világháború utántól az egyházmegye fennhatósága a Jugoszláviában élő összes bizánci katolikusra kiterjedt. Jelenleg három ország területén horvát, ruszin, ukrán és szerb hívők tartoznak a közösséghez, a liturgia egyházi szláv nyelven folyik. A horvát állam népszámlálása alapján 2001-ben Horvátországban 6219 fő vallotta magát görögkatolikusnak.

1966 óta a kőrösi görögkatolikus püspök ténylegesen Zágrábban székel. Ott található a görögkatolikus papi szeminárium is. A kőrösi székhely épületeinek nagyobb részében a Fokoláre mozgalom Faro nevű városkájának Máriapoli központja (lelkigyakorlatos- és konferenciaközpontja) működik.[1] 2003. augusztus 28-án az egyházmegye területéről való leválasztással alapították meg a Szerbiai apostoli exarchátust, mai nevén Bácskeresztúri Szent Miklós-egyházmegyét.[2]

Az eparchia területén kívülSzerkesztés

Az első bizánci katolikus pap 1902-ben érkezett Horvátországból az Egyesült Államokba. Feladatai közé tartozott, hogy bizánci rítusú szent liturgiát tartson a clevelandi horvátoknak. Ezt a missziót a križevci püspök támogatta. Egy másik horvát görög katolikus pap Alleghenybe (Pennsylvania) utazott 1894-ben. Križevci egyike lett a négy kelet-európai eparchiának, amely a keleti szertartású katolikus egyház alapjait tették le az Egyesült Államokban.

VezetőiSzerkesztés

  • Vasilije Božičković (1777 - 1785)
  • Jozafat Bastašić (1785 - 1795)
  • Silvestar Bubanović (1794 - 1810)
  • Konstantin Stanic (1810 - 1830)
  • Gabrijel Smičiklas (1834 - 1856)
  • Đorđe Smičiklas (1857 - 1881)
  • Hranilović Ilija (1883 - 1889)
  • Julije Drohobeczky (1891 - 1917)
  • Dionizij Njarady (1920 - 1940)
  • Šimrak Janko (1942 - 1946)
  • széküresedés (1946 - 1960), Gabrijel Bukatko apostoli adminisztrátor
  • Gabrijel Bukatko (1960 - 1961)
  • széküresedés (1961 - 1983), Gabrijel Bukatko belgrádi római katolikus érsek a kőrösi egyházmegye apostoli adminisztrátora, a segédpüspök Joakim Segedi
  • Slavomir Miklovš (1983 - 2009)
  • Kekic Nino (2009 - napjainkig)

Szomszédos egyházmegyékSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés