Főmenü megnyitása

Kőröstetétlen község Pest megyében, a Ceglédi járásban.

Kőröstetétlen
Árpád-halom millenniumi emlékmű
Árpád-halom millenniumi emlékmű
Kőröstetétlen címere
Kőröstetétlen címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásCeglédi
Jogállás község
Polgármester Pásztor Imre (független)[1]
Irányítószám 2745
Körzethívószám 53
Népesség
Teljes népesség816 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség25,36 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,65 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kőröstetétlen (Magyarország)
Kőröstetétlen
Kőröstetétlen
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 56″, k. h. 20° 01′ 22″Koordináták: é. sz. 47° 05′ 56″, k. h. 20° 01′ 22″
Kőröstetétlen (Pest megye)
Kőröstetétlen
Kőröstetétlen
Pozíció Pest megye térképén
Kőröstetétlen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőröstetétlen témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Kőröstetétlen Pest megye déli részén, Cegléd és Szolnok városoktól egyaránt 18 km távolságra található.

TörténeteSzerkesztés

Anonymus szerint Árpád fejedelem itt táborozott, s itt szemlélte meg seregét, amellyel Szer felé vonult, hogy megütközzön Zalán (Salán) bolgár fejedelemmel.

A Nagypengyom dűlőben bronzkori urnák, középkori település és temető nyomaira bukkantak a régészek. Feltételezhető, hogy a Bor-Kalán nemzetség szállásterületéhez tartozott, Nagykőröshöz hasonlóan.

Tetétlen története mintegy 900 éven át követhető vissza. Először 1091-ben a kunok dúlásának esett áldozatul. A falu második, hosszú időre szóló pusztulása a tatárjárás alatt történt 1241-1242-ben.

A terület később a Lorántffy család birtokai közé tartozott, majd Lorántffy Zsuzsanna I. Rákóczi Györgyel való házassága révén a Rákóczi családhoz került.

A helység a 16. század második felében lakott volt, majd 1541, az ország három részre szakadása után a török birodalom része lett, a budai szandzsák pesti náhijéjéhez tartozott. Erről a török adóösszeírásokban maradtak fenn adatok, melyek szerint a településen 1559-ben 11, 1562-ben 7, 1580-ban 19 és 1590-ben 20 főt írtak össze. A település – a környékbeli helységekhez hasonlóan – az 1590-es években, a tizenötéves háború idején elnéptelenedett, pusztává vált. A 18. század végén Kőrös város birtokolta, majd örökre megvásárolta.

Tetétlen mindig is szórványtelepülés volt. A birtokosai nagykőrösi kisnemes gazdák voltak, akik Nagykőrösön lévő kúriákban laktak, de a pusztai birtokon is létesítettek lakható tanyákat, tanyaközpontokat és a cselédség is itt tartózkodott, akik tulajdonképpen az állandó népességet alkották. Ilyen gazdasága volt Inárcsi Farkas Eleknek Tetétlenen, ahol 1855-ben vendégül látta Arany Jánost, a református gimnázium tanárát, Szilágyi Sándor történésszel és Deák Lajos tanártársával együtt.

Arany János nagy érdeklődést tanúsított az Árpád-monda iránt, miszerint a vezér a Nagypengyom halom tetején táborozott serege élén, s ennek hatására írta meg A tetétleni halmon[3] című költeményét. Az itteni csárdában ismerte meg Csonka Márton pásztorembert, akinek a Vén gulyás[4] és A vén gulyás temetése[5] című verseket szentelte.

A település 1950-ig tartozott Nagykőröshöz, ekkor Kőröstetétlen néven önálló közigazgatású községgé alakult. Az önállósodásnak nem csupán belpolitikai, hanem demográfiai okai is voltak. Az 1930-as népszámlálás szerint Kőröstetétlen – mint Nagykőrös VI.járása - 873 fő lakossal rendelkezett. Az önállóvá válás idején, 1949-ben 1220, 1970-ben 1186 főt írtak össze.

Önállóságát 1970-ben újra elveszítette, a szomszéd falu társközsége lett.

A rendszerváltás után 1991. január 1-jén újra önálló községgé válhatott.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 78%-a magyarnak, 0,2% németnek mondta magát (22% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,9%, református 4,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,9% (40,8% nem nyilatkozott).[6]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

Jelenleg
  • Pásztor Imre (független)
Korábban

NevezetességeiSzerkesztés

  • Az Árpád-halom. Nagykőrös város elöljárósága 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján millenniumi emlékművet, obeliszket állíttatott a Nagypengyom halmán, mely méltóságteljesen emelkedik a település fölé, és ma is fő nevezetessége a községnek.
  • A Kőröstetétlen határában lévő Sári-gyep értékes növény- és állatvilága miatt természetvédelmi terület.
  • A Gerje patak Kőröstetétlen határában egyesül a Perjével, és onnan Gerje-Perje főcsatorna néven továbbfolyva Tószeg alatt ömlik a Tiszába.

OktatásSzerkesztés

  • Napköziotthonos Óvoda
  • Ceglédi Református Általános Iskola Kőröstetétleni Tagintézménye

JegyzetekSzerkesztés

  1. Kőröstetétlen települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. [1]
  4. [2]
  5. [3]
  6. Kőröstetétlen Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés